A méhek Görögországban

A Görögországi nyaralásunk során néhol azt tapasztalhatjuk, hogy a környéken sok a méhecske. Meg kell értenünk, hogy Görögország természeti adottságainak köszönhetően fejlett méhészeti hagyománnyal rendelkezik, sok helyen termelnek mézet az országban, sőt! A legtöbb méhcsaláddal rendelkező országok közé tartozik Görögország. A hegyekbe történő egyéni kirándulásaink során néhol találkozhatunk kihelyezett méh-kaptárakkal, ahová a méhek gyűjtik a mézet. Ha ilyet találunk, próbáljuk kikerülni, véletlenül se érintsük meg, bizonyára ki tudjuk kerülni ezeket. Való igaz, hogy a méhtől távol kell tartani magunkat, de a méh – mint minden élőlény – csak akkor támad, ha megzavarják őt, szem előtt kell tartani azonban, hogy néhány kaptársor az üdülőhelyek közelében helyezkednek el, ezért mindig legyünk óvatosak a kirándulásaink alkalmával, a méhek ráadásul tavasztól őszig – pont a nyaralási időszak alatt párzanak…

A méhcsípés következtében fellépő fájdalom, viszketés enyhítésére ecetes, hideg vizes borogatás ajánlott, illetve fájdalomcsillapító, esetleg antihisztaminos kenőcs. Ha a bőr enyhe kipirosodásán túl légzési, vagy bármi egyéb tünet (pl. kiütés a csípéstől eltérő helyen) jelentkezik, keressük meg a helyi orvosi rendelőt. Allergia esetén az orvos által felírt adrenalintartalmú injekció mindig legyen nálunk, a csípés esetén a rosszullétkor az injekciót azonnal a bőr alá kell befecskendezni, allergiásoknak a közhiedelemmel ellentétben nem elegendő a kalciumtabletta!

A méhektől azonban nem kell félnünk. Kerüljük az élénk színű ruhákat, kiránduláshoz a nyitott papucsot, nézzünk a lábunk elé! Ne használjunk édes illatú parfümöt, naptejet. Az ételeket (főleg az édeset) fedjük le, ne hagyjuk szabadon. A strandon, vendéglátóhelyeken ne pánikoljunk, ne hadonásszunk, kerüljük a hirtelen mozdulatokat, mert attól az állat megijed és esetleg támadhat. Mindezek ellenére a méhecskétől nem kell félnünk, hiszen ő csak a dolgát végzi. Ha mi nem bántjuk őt, ő sem bánt minket. A méh nem ragadozó, magától eszében sincs támadni, hiszen ez neki az életébe kerül! A méheknek egyszer van lehetőségük fullánkjukkal védekezni, amit valószínűleg csak nagyon nagy ijedtség árán tesznek meg, ez azonban az életükbe kerül. Minden valószínűséggel nem akarnak meghalni, ezért csak végső esetben támadnak, ha megzavarják őket táplálkozás közben, vagy ha háborgatják a fészküket. A méh ezen kívül a leghasznosabb rovar bolygónkon, nagy szerepe van az ökoszisztéma működésében. Ez az apró rovar a virágok beporzásával nemcsak növényeink életét hosszabbítják meg, de munkájukkal az ember számos élelmiszerre tehet szert. A beporzó tevékenységtől függ az emberiség élelmiszer-termelésének harmada.

Sajnos azonban egyre több országból számolnak be a méhek eltűnéséről, csökkenéséről, ami komoly veszélyt jelenthet az emberiségre. Eltűnésükkel nem csupán a méz tűnne el, hanem rengeteg további élelem is. Növények, állatok halnának ki, illetve állítólag Albert Einstein egykori számításai szerint a méhek Földről való eltűnésével az emberiség max. négy évig lenne képes fennmaradni. A görög azonban azt mondja: “Amíg vannak görögök, mindig lesznek méhek”…

Méztermelés Görögországban

Egy 16.000 éves spanyolországi, lépes mézet gyűjtögető embert ábrázoló sziklarajz bizonyítja, hogy a mézet az ember már az ókor előtt fogyasztott. A görög mitológiában ambrózia, vagyis a méz az istenek újszülött csecsemőinek kizárólagos tápláléka, az istenek eledele volt, mely örök ifjúságot és halhatatlanságot biztosított elfogyasztójának, melytől a sebek begyógyulnak. Napjainkban a méztermelés Görögország mezőgazdaságának egyik legfontosabb ága, Görögország az Európai UNIO legnagyobb méztermelő országai közé tartozik. Görögország méztermelése meghaladja az évi 12.000 tonnát, a mézfogyasztást illetően pedig Görögország áll az élen 1,7 kg/év/fő-vel.

A görög méz szerves része a híres mediterrán étrendnek, mely elismerten a jó egészség és a hosszú élet titka. Nem csupán egy finom csemege, rendszeres fogyasztásával segíthetjük egészségesen tartani szervezetünket. A méznek antioxidáns tartalma van, a kutatások azt bizonyítják, hogy az antioxidánsban gazdag élelmiszerek védelmet nyújtanak a sejtkárosodás ellen. Évszázadok óta használják emellett köhögésre, torokfájásra is és állítólag a sebet is tisztítja.

A méz az egyik legegészségesebb táplálék reggelire, az egyik legelterjedtebb mézes reggeli pl. a mézes kenyér, vagy a tejjel és joghurttal, gabonafélékkel kevert méz. A Baklava minden görög kedvence. A görög mézzel kevert szezámmag, mandula és fahéj teszi olyan ellenállhatatlanul édessé és ragacsossá. A méz magas energia tartalma miatt kiválóan alkalmas a délutáni energiabevitel gyanánt a kávéba, vagy a teába cukor helyett. De akár dióval, vagy fehér lágy sajttal keverve is fogyasztható. Sok receptben használják a mártásokhoz, kacsa- és csirke töltelékekhez. A méz ízét a folyékony szacharin anyag teszi különlegessé. Ez az íz a virágok és a növények nektárjából származik, amelyet a méhek gyűjtenek.

A méz az olajbogyóval és a szőlővel a görög gasztronómia alapja. Az első édesítőszer, amit a görögök használtak. Összetevői a fruktóz (gyümölcscukor), glükóz (szőlőcukor) és víz. Ezen kívül tartalmaz összetett cukrokat, valamint a nyomokban enzimet, ásványi anyagokat, vitaminokat és aminosavakat. Minősége a különböző virágokból, gyógynövényekből ered, illetve attól függ, hogy milyen növényt látogatott meg a méh. A méz színe a színtelentől a sötétbarnáig terjedhet, íze általában minél sötétebb, annál erősebb. A jó minőségű méz 100% tisztaságú, nyers, minimálisan feldolgozott méz, mely nem hőkezelt és nincs más mézzel keverve. Az egyetlen élelmiszer, ami nem romlik meg. Volt rá példa, hogy egyiptomi fáraók sírjában felfedezett mézet a régészek megkóstoltak és megállapították, hogy az még mindig ehető.

Az ország alakja, a klíma és az egyedülálló flóra miatt Görögországban rendkívül fejlett hagyománya van a méhészetnek. A sikeres méztermelésnek a legfontosabb tényezője a termelési terület, amely változatos élőhelyet biztosít a méhek számára. Ebből a szempontból Görögország kis mérete ellenére ha nem is a legfontosabb, de gazdag növényvilága és mérsékelt éghajlata miatt az egyik legalkalmasabb hely a méztermelésre, a görög méz sajátos fizikai és kémiai jellemzői miatt egyedülálló. A kiváló minőség az ország hosszan tartó napsütéses időjárását és a tájak hirtelen változását tükrözi. Ez a különleges táj teszi a görög növényvilágot olyan gazdaggá, hogy Görögországban 7500 különböző növényfaj található, melyből 850 kizárólag Görögországban található. Ez a magyarázata annak, hogy bizonyos mézfajták (pl. kakukkfű méz) miért nem léteznek sehol máshol a világon. Néhány fajta méz (erdei méz, fenyő méz) az erdőkből, tűlevelű fákból származik, míg mások a virágokból és az illatos növényekből (oregánó, rozmaring, jázmin). A görög hegyek többsége ráadásul vegyi anyagoktól mentes, nincsenek gyomirtó szerek, és egyéb rovarirtók, amik megzavarnák a görög méheket munkájukban. A görög táj sajátosságának köszönhetően sokféle növényből készülhet méz, ahol egy bizonyos virág uralja a többit és jellemzi az adott mézfajtát. A görögök mindig is exportáltak mézet. A hagyományos görög termék számos területen termelik az ország egész területén. A legjobb méz a kakukkfű, levendula, rozmaring, hársfából és narancsfából készül, ezek közül legjobb a világhírű kakukkfű méz. A görög hegyek többsége vegyi anyagoktól mentes, nincsenek gyomírtó szerek, és egyéb rovarírtók, ameik megzavarnák a görög méheket munkájukban.

A legjobb görög hegyi méz a Krétán tornyosuló Fehér Hegységből, a Taygetos hegység könyörtelen lejtőiről, illetve a kiszáradt Mani-fészigetről származik. Ezek a területek az év nagy részében kopárok, de tavasszal életre kelnek, ahogy a szelíd eső a mészkő falaiba beszivárog. Színes virágok kapaszkodnak minden hasadékhoz, melyek enyhítik a kemény hegyek látványát és vonzóak a görög méhek és pillangók számára. Görögország egyik legnagyobb méztermelő helye Nikiti. A mezőgazdasági méhészet 1952-ben jött itt létre. A méhészet itt létfontosságú, továbbá egy olyan hagyományos életforma, amit évszázadokon keresztül ápoltak, s mely itt olyan, mint egy vallás. Ezen információk tudatában érthető, hogy Görögország méztermelésének 10%-a itt történik. Nikitiben minden pénteken 13 óráig kinyit a hagyományos élelmiszer-piac, ahol a Nikiti híres méze mellett további helyi termékeket lehet vásárolni. Nikiti Sartitól kb. 30 km, Thessalonikitől kb. 100 km, így mind Sartiról, mind Salonikiből elérhető.

Görögország egyes részein korábban szokás volt a menyasszony ujjait mézbe mártani és azzal keresztet vetni a fiatal pár új otthonába lépése előtt. Ez a babona a házas életet kívánta jelképesen megédesíteni.

Küldd be nekünk görög mézes ételrecepted!