Sarti és az idegenforgalom: Gitta szakdolgozata jeles lett!

Kedves Sarti és Sarti Info rajongók!

Lassan egy éve azzal fordultam Önökhöz/Hozzátok, hogy segítséget kérjek a diplomamunkám elkészítéséhez, amely Sartiról, és a magyar turisták Sartihoz fűződő kötődéséről szól. Nagyon sokan segítettek nekem, amiért kimondhatatlanul hálás vagyok, hiszen dolgozatomra, majd annak a megvédésére is jelest kaptam. Ígértem, hogy a legfontosabb eredményeket a Sarti Info olvasóival is meg fogom osztani. Hogy ilyen későn jelentkezem, azt kérem, nézzék/nézzétek el nekem, először el kellett kezdenem azt a bizonyos „nagybetűs életet”.

Fontos hangsúlyoznom, hogy az eredmények a 2013. évi nyaralásokról alkotott vélemények alapján születtek. Azóta eltelt már több mint egy év, történhettek, és biztos vagyok benne, hogy történtek is változások, illetve rengeteg egyéb hasznos információt kihagytam ebben a cikkben az eredetileg 80 oldalas dolgozathoz képest.

Tehát íme a dolgozatom lerövidítve:

DiplomamunkaDiplomamunkám címe: A görögországi „magyar” falu (Sarti és az idegenforgalom).
Célként tűztem ki, hogy dolgozatomban bemutassam a magyar turisták által kedvelt, Észak-Görögországban található Sarti-t és annak idegenforgalmát. Fontosnak tartottam, hogy dolgozatomból kiderüljön, hogy a magyar turistákat mi motiválja, miért választják sokan nyaralásuk színhelyéül akár tizedik alkalommal is.

Hogy miért éppen „Sithonia gyöngyszemét”, azaz a görögországi Sarti települést választottam diplomamunkám témájául, annak több okai is van. Az egyik, hogy az 1920-as években a kis-ázsiai menekültek alapították a kis halászfalut, amely napjainkra egy, a tömegturizmus által felkapott, a magyar turisták által is kedvelt desztinációvá nőtte ki magát. Fejlődésének megismerése érdekes a desztináció fejlesztésekhez kapcsolódó ismereteink bővítéséhez.

2007. májusában jártam először Sartin és rögtön megfogott a hangulata, megszerettem a települést. Megragadott a táj szépsége, nyugodtsága, az emberek kedvessége és közvetlensége.
Később többször visszatértem Sartiba nyaralni, majd 2011-ben és 2013-ban itt végeztem el a szakmai gyakorlatomat is.

Görögország több részén is jártam már, így pédául a Peloponnészoszi-(fél)szigeten Nafplio közelében található Tolo településen, Lefkada szigetén, egy ösztöndíj keretében egy hónapot tölthettem Krétán, ahonnan elutaztam Thira (Szantorini) szigetére is, de valahogy Sartira mindig visszahúzott a szívem. Szerencsére ebben a „betegségben” nem csak én „szenvedek”, hiszen sok embert ismertem meg, akik ugyanígy vélekednek: Aki egyszer kimegy Sartiba, az mindig visszavágyik!

A Sartit 1923-ban megalapító kis-ázsiai menekülteknek eleinte nagyon nehéz körülmények között kellett élniük. A megfelelő infrastruktúra hiánya (lakóházak hiánya) és az éhínség mellett még a malária is sújtotta őket. A kezdeti nehézségek ellenére a lakosok lassan-lassan megszokták új lakhelyüket, új házakat építettek, megtermelték saját maguknak az élelmet. Legtöbben a mezőgazdaságban dolgoztak. Az 1970-es évekig csónakokkal közlekedtek egyik településről a másikba, mivel utak még nem voltak. Az idegenforgalom megjelenésével az infrastruktúra, majd később a turisztikai szuprastruktúra is fejlődött: utak, szállások, éttermek épültek, megoldódott a szennyvízelvezetés. A falu most már 3 részre osztható: Ófalu rész, Új-falu rész és Sarti Beach. A legújabb fejlesztések 2013 tavaszán és 2013/2014 telén történtek, amikor Új-Sarti partszakaszánál a sétányt hosszabbították meg és új parkolókat alakítottak ki, illetve az utak új burkolatot kaptak.

Az idegenforgalom okozta tárgyiasított hatásokon kívül számos egyéb pozitív és negatív hatás is megfigyelhető Sarti mindennapjaiban. A lakosság jelentős százaléka ma már a szolgáltató szektorban dolgozik, szálláskiadással foglalkoznak, éttermeket vagy ajándékboltokat vezetnek. Életminőségük jelentősen javult, és annak érdekében, hogy kommunikálni tudjanak a vendégekkel, megtanultak idegen nyelveket. A nyári hónapokban megfigyelhető az a jelenség, hogy munkavállalás céljából többen Sartira költöznek Észak-Görögország városaiból, illetve Magyarországról, amelynek köszönhetően több vegyes házasság is létrejött az évek folyamán. A turistaszám növekedésével gyakori jelenség a szemetelés, illetve a kisebb-nagyobb bűnesetek (lopások, betörések) megjelenése.

Érdekelt, hogy maguk a turisták mit gondolnak Sartiról, miért választják nyaralásuk színhelyéül, miért térnek többen újra és újra vissza, mi az, ami vonzza őket. Hogy ezekre a kérdéseimre választ kapjak összeállítottam egy önkitöltős internetes kérdőívet, amelyet végül 150 olyan emberrel töltettem ki, akik 2013-ban nyaraltak Sartin.

150 kitöltőből 100 nő (kb. 67 %) és 50 férfi (kb. 33 %) volt. Hat korosztályt különítettem el, közülük a 19 – 30 és az 51 – 60 évesek aránya meghaladja, a 41 – 50 éveseké nem éri el a 20%-ot. Legmagasabb a 31 – 40 éves válaszolók száma volt. A nyudíjasok és a 18 év alattiak aránya elenyészőnek (5 illetve 1%) tekinthető. Ezekből az adatokból következtethetünk arra, hogy magas a fiatalok (akik a szórakozást keresik nyaralásuk alatt) és a kisgyermekes családok aránya.

A kitöltők lakhelyeit elemezve megállapítható, hogy a legtöbben Budapestről utaztak (41 fő), majd a sorban 10 fővel Szeged és 5 fővel Kecskemét következik. A főbb buszjáratoknak ez a főútvonala és a felszállási lehetőségek ezekben a városokban lehetségesek transzfer használata nélkül. A térképről látszik, hogy a legtöbben az Alföldről és Budapestről utaztak, míg Nyugat-Magyarországról csak néhány fő, a Balaton vonzáskörzetéből már senki. Véleményem szerint Nyugat-Magyarországról nyaralni inkább a Balatonra vagy a horvát tengerpartra utaznak az emberek, hiszen ez esik hozzájuk közelebb.

2013 nyaralók térképe
2013 nyaralók térképe

A válaszadók 25 %-a 2013-ban volt először a településen, 18 %-a másodjára, 16 %-a már harmadjára járt ott. Háromnál többször a válaszadók 41 %-a üdült már Sartin, akik között olyan is van, aki 20-szor fordult már meg a településen. Nem ő az egyetlen, aki rendszeres visszajáró, 12 kitöltő több mint 10-szer üdült már itt, de az ebbe a kategóriába tartozó kitöltők többsége 10 alkalom körüli számot adott meg, csupán néhány ember válasza közelített a 4-5 alkalomhoz.

Azt is szerettem volna megtudni, hogy kitől hallottak először Sartiról a kitöltők. A legtöbben (63 %) barátoktól, ismerősöktől szereztek tudomást a településről, akik már korábban is jártak ott. Véleményem szerint ez a legerősebb és legmegbízhatóbb információforrás, hiszen egy ismerősnek, barátnak, családtagnak, aki élményekkel és képekkel támasztja alá tapasztalatait, hamarabb hisszük el, hogy az adott helyre érdemes elutazni, mint egy utazási irodának, vagy az internetes oldalaknak.

A legtöbben a főszezonban és az utószezonban keresik fel Sartit. Sarti ár-érték aránya megfelel a magyar utasoknak, amely még vonzóbbá teszi azt számukra. Legtöbben a táj szépségét és tisztaságát tartják fontosnak, illetve többen kiemelték az Athos-hegy látványát. A helyiek kedvességének és a nyelvi akadályok hiányának köszönhetően otthonosan érzik itt magukat a magyar turisták. Mindenki megtalálja maga számára a megfelelő szórakozási lehetőséget, az is, aki pihenni vágyik, az is aki aktívabb kikapcsolódásra. A válaszadók 80 %-a már részt vett fakultatív programokon, amelyek színvonalasak, kedvelik a megkérdezettek, viszont kevés az újítás, innováció, évek óta szinte ugyanaz a „felhozatal”.

Érdekelt az is, hogy a megkérdezettek ajánlanák-e barátaiknak, rokonaiknak és ismerőseiknek Sartit, és ha igen, akkor miért, ha nem akkor miért nem.

Rengeteg pozitív véleményt írtak a kitöltők, hogy miért ajánlanák ismerőseiknek Sartit. Legtöbben a hely tisztaságát, a táj szépségét, a tengerpart minőségét és az Athos hegy látványát emelték ki: „Gyönyörű a tengerpart és az Athos hegy látványa”, „tiszta vizű tenger”, „gyönyörű szép és hosszú tengerpart”, „tiszta környezet”.

Szinte mindenki megemlítette indoklásában a helyi emberek kedvességét, segítőkészségét, a megfelelő ár-érték arányt, illetve a nyelvi akadályok hiányát: „kedves vendégszerető emberek”, „vendégszeretet”, „a görögök pedig iszonyat barátságosak”, „az emberek vendégszeretete miatt”, „kiváló ár-érték arány”, „anyagilag is jobban megéri, mint Magyarországon nyaralni”, „ár-érték aránya jobb, mint pl. a Balatoné” „aki nem beszél idegen nyelveket, az is elboldogul”, „mert könnyű tájékozódni, minden étteremben és üzletben dolgoznak magyarok, vagy többé kevésbé beszélnek magyarul”.

Kiemelték még a finomabbnál finomabb helyi ételeket, illetve a széles programkínálatot is: „finomak az ételek és az italok”, „az éttermek választéka nagy, az ételek kitűnőek”, „változatos, gazdag fakultatív programok”, „sokféle programlehetőség”, „találni a közelben textilmentes fürdőzési lehetőséget”, „nyugis, egyben nyüzsgő hely”

Többek számára fontos az is, hogy a kihelyezett idegenvezetők miként bánnak az utasokkal: „az idegenvezetők szívvel, lélekkel mindent megtesznek azért, hogy az ott pihenők jól érezzék magukat”, „barátságos az idegenvezetés”.

A legfanatikusabb Sarti rajongók állítják, hogy pár mondatban nem lehet megfogalmazni, hogy miért érdemes Sartira utazni, inkább azt át kell élni. „Ez egy életérzés, amit nehéz megfogalmazni”, „olyan, mintha haza mennék. Nem Magyarországra haza, hanem a szívünkbe haza.”, „van valami varázsa”, „örök szerelem”, „egy-két hét ott olyan energiával tölt fel, hogy szinte egész évben tartó lendületet ad”.

A rengeteg pozitív vélemény mellett néhány negatívumot is írtak a kitöltők, hogy miért nem ajánlanák az ismerősöknek Sartit. Elsődleges indokként szerepel, hogy sok a magyar, és annak, aki szeretne „elszabadulni” a honfitársaitól nyaralása alatt, annak nem ez a legmegfelelőbb hely.

Negatív véleményként jelent meg az is, hogy a falu a turizmus fejlődésével kezdi elveszíteni halászfalu jellegét. Hiába nyerte el Sarti tengerpartja az elmúlt 10 évben a Kék zászló díjat, van olyan partszakasz, amit elhanyagolnak és egy válaszadó ezt fel is hozta negatívumként: „Új-Sarti és Sarti Beach között a tengerpart és a hozzá közel eső területek gazosak és szemetesek”.

Az utolsó probléma, amit említettek a kitöltők, és ami miatt nem ajánlanák Sartit az az, hogy nincs a közelben repülőtér (csak Thesszalonikiben), és csak busszal vagy kocsival lehet megközelíteni a települést, ami sok idő: „messze van, és csak busszal lehet megközelíteni, közvetlenül repülővel nem”, „repülővel nem közelíthető meg és Thesszalonikiből transzferre van szükség, ami még drága”.

A legszélesebb közönséget interneten keresztül olyan fórumokon tudtam elérni, amelyek Görögországgal és Sartival foglalkoznak, így kérdőívemet főként olyan emberek töltötték ki, akik többször utaztak már Sartira és nagyon kedvelik. Úgy hiszem, hogy ettől függetlenül nem kaptam egyoldalú véleményt, megjelentek a kisebb-nagyobb problémák is, amelyek zavaróak lehetnek a jövőben. Arra, hogy azt megtudjuk, hogy mi miatt választották egyesek már több mint 10-szer Sartit, arra ez a kérdőíves módszer volt a legmegfelelőbb.

Remélem, hogy Önök is/Ti is olyan érdekesnek találjátok a kapott eredményeket, mint amilyennek én találtam. Sok érdekes véleményt olvashattam, amiből sokat is tanultam.

Több olyan embertől, akivel korábban már Sartiban találkoztam személyes üzenetet is kaptam, ami nagyon jól esett és köszönöm nekik!

Muzamel Gitta

Oszd meg! Köszönjük, hogy értékeléseddel segíted a munkánkat! Kommentelni a lap alján tudsz!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük