Görögország részei, régiói

Santorini kék-fehér épületei

Ókori görög épület1. Attika (Αττική)

Attika egy félsziget, amely az Égei-tengeren fekszik. A régió területe kb. 3808 km2, perifériáinak egy része a szárazföldön, míg másik része a Szaróni szigeteken helyezkednek el. A szárazföldi részen található Görögország fővárosa, Athén. Attikától délre található a Szaróni-szigetek, a szigetcsoport közigazgatásilag szintén Attikához tartozik. Attika leghosszabb folyója a Cephisus River, legmagasabb hegysége pedig a Parnetha vagy Parnitha. Attikában található az egyik legismertebb ókori csata színhelye; a marathoni síkság. I.e. 490-ben harcoltak itt a görögök és a perzsák. A csata a görögök győzelmével ért véget, a helyszínen, ma is látható az athéniak sírhalma. Attika >>


Görög település a hegyoldalban

2. Dodekanéz szigetek, vagy Dodekanészosz (Δωδεκάνησος)

A Dodecanese jelentése “tizenkét sziget” több mint 163 sziget és szigetecske komplexuma Görögország keleti részénél, melyből csak 26 lakott. A keleti és nyugati kultúrák építészeti stílusainak egy csodálatos keverékét fedezhetjük fel itt. Majdnem minden szigetnek vannak a Klasszikus maradványai; a kastélyok és a hagyományos falvak. Minden évben egyre több turista látogatja meg Kalymnost, a szivacsbúvárok szigetét, vagy Nisyrost működő tűzhányójáért és itt van a híres Rodosz sziget is, mely ma az egyik legnépszerűbb üdülőhely. A legkisebb szigetek olyan látogatókat vonz, akik arra vágynak, hogy elmeneküljenek a modern élet gyors lépéséből. A Dodekanészosz szigetcsoport >> 


Parga, Epirusz3. Epirusz (Ήπειρος)

Az Epirusz (Ípirosz) Görögország északnyugati részén helyezkedik el, egyike az ország 13 közigazgatási régiójának. A régió teljes területe 9203 km2, lakossága 2005-ös adatok szerint 358.698 fő. A legnagyobb város Epiruszban Ioánnina. A helyiek juh- és kecsketenyésztésből, kukorica, oliva, dohány és narancs-termelésből élnek. Az Epirusz 74 százalékban hegyes terület, mészkővonulatai néhol elérik a 2600 métert is. Epirusz jelentős része természetvédelmi terület, mely több ritka madárfajnak ad otthont, ilyen pl. az ezüstpelikán. A Pindus hegység hatalmas területen uralkodik, itt található a barnamedve utolsó élőhelyeinek egyike Európában. Epirusz a legendák és a mítoszok földje! Ősi, római és bizánci emlékművek találhatóak itt. A hagyományos településeken, különösen Zagori és Tzoumerka hegyes területein figyelemre méltóak a kőépületek… Epirusz >>


Skiathos sziget4. Évia sziget és a Szporádok

Evia Görögország második legnagyobb szigete, az ország szárazföldjének keleti partjától kb. 10-12 km-re helyezkedik el. Edipsos-t természetes gyógyfürdőiért érdemes meglátogatni. Híres forrásait ősi idők óta ismerik. A sziget fővárosát; Halkida-t egy 40 m hosszú híd köti össze a szárazfölddel. A tenger áramlása valamilyen rejtélyes okból itt naponta többször megváltozik. A sziget más pontjairól komppal lehet átjutni a szárazföldre. Eviától észak-keletre található a Sporades – egy másik szigetcsoport. A Szporádok Nemzetközi Tengeri Parkja. A szigetek többsége mészkősziklából áll, az egyetlen kivétel Psathoura-szigete, mely vulkáni eredetű. A védett területen 170 halfaj, 70 rák és 40 fajta szivacs él. A ritka és kritikusan veszélyeztetett fajok közé tartozik a szintén itt élő Mediterrán barátfóka. Becslések szerint 55 fóka él itt, őket folyamatosan ellenőrzik. A Szporádok szigetein hagyományos falvakat, legendás templomokat, szép, tiszta vizű strandokat és barlangokat találunk. Sajnos ezeken a szigetek is szinte kivétel nélkül az 1965-ös földrengés áldozatául estek, de újjáépítették őket. Évia sziget és Szporádok >>


Samos, Égei-szigetek

5. Égei-szigetek

Görögországnak több mint 2000 szigete van, ebből kb. 100 lakott, de főleg az Égei-szigetek. Az Égei-szigetek sok sajátsága van. Bár a szigetek többsége közel vannak egymáshoz, építészetben, kultúrában, történelemben és geofizikai jellemzőiben nagy különbségeket mutatnak. Történelme az ősi évekbe nyúlik vissza, és századokon keresztül a gazdasági és kulturális növekedés központja volt. Az észak-keleti Égei-szigetek a Samos, Hios, Ikaria, Fournoi, Oinousses, Psara, Lesbos, Agios Efstratios és Limnos szigetekből állnak. Thassos szigete szintén gyakran beleértendő ebbe a szigetekből álló csoportba, bár geológiaian véve Kelet-Macedónia régiójának a részét képzi. Az Égei-szigetek jellemzői: a természetes szépségük, a kristálytiszta víz, a hagyományos falvak kőből épített házakkal, vendégszerető lakókkal, erdők és folyóvizek… Az Égei-szigetek >>


Navagio öböl, Zakynthos sziget

6. Jón-szigetek (Ιόνια νησιά)

A görög Jón-szigetek Görögország nyugati részén, a Jón-tengeren helyezkednek el. “A Hét Sziget” -nek (Eptánisza) is nevezett szigetcsoport területe 2307 km2, 2005-ös adatok szerint a népessége 220.097 fő. A hét nagy sziget: Ithaca, Kefalonia, Kythira, Korfu, Lefkada, Paxos és Zakynthos. A szigeteken élők csakúgy, mint Görögország többi részén itt is főleg juh- és kecsketenyésztésből, halászatból, illetve a turizmus mellett a déli-gyümölcsök, a szőlő, bor, méz, olaj termeléséből élnek. A szigetek java-részére jellemzőek a mészkőhegységek és a türkiz tenger. Ha valaki igazán kék-tengert akar látni, a Jón-szigeteken megtalálja a képeslapokon már-már hihetetlennek tűnő kék színeket. Ha van jogosítványod, semmiképp se hagyd otthon, (néhol nemzetközi jogsi szükséges) mert a szigetek domborzata sajnos nem teszik lehetővé, hogy minden számunkra érdekes helyszínt gyalogosan megközelíthessünk. A szigeteken rengeteg szép helyet lehet felfedezni, érintetlennek tűnő, rejtett kis öblök, szebbnél-szebb, kristálytiszta-vizű partok és kicsi görög falvak olajfa-ligetekkel, narancsfákkal… Az aktív pihenést kedvelői bőven találnak itt látnivalót, akinek nincs jogosítványa, lehetősége van szervezett programokban is részt venni. Jón-szigetek >>


Santorini kék-fehér épületei

7. Kiklád-szigetek, vagy Kikládok

A képeslapokról ismert Santorini és szomszédos szigeteinek csoportja a Kyklád-szigetek. Ha valaki hegyoldalba épült kék-fehér épületeket szeretne látni, szűk, fehér-lépcsős utcácskákkal, sötétkék tengerrel, ahogy az a filmekben van, akkor mindenképp ezeken a szigeteken kell körülnéznie. Görögország többi részén az építészetben nem feltétlenül jellemző a kék-fehér szín, de itt biztosan azt fogod látni, amit a képeslapokon! Az Égei-tenger középső részén elhelyezkedő szigetcsoport híres építészetének neve: Cycladic. A kék-fehér hegyi falvak szűk, macskaköves átjárókkal, lenyűgöző régészeti, történelmi és vallásos műemlékekkel gazdag látnivalót nyújt már önmagában is az ide-érkezőknek, nem beszélve a mélyben kéklő Égei-tengerről. Santorini a legfelkapottabb sziget a csoportból, de a Cyclades minden további szigete más és más, mindnek megvan a maga szépsége. Homokos, vagy épp sziklás tengerpartok, vízesések és barlangok, smaragdzöld erdők; látnivalókban nincs hiány! A Kiklád-szigetek: Amorgos, Anafi, Andros, Antiparos, Delos, Donousa, Folegandros, Ios, Irakleia, Kea, Kimolos, Koufonisia, Kythnos, Milos, Mykonos, Naxos, Paros, Santorini, Serifos, Sikinos, Sifnos, Schinousa, Syros, Tinos. A Kiklád szigetcsoport >>


Delphi8. Közép-Görögország

A régió egyike az ország leghegyesebb területeinek. Közép-Görögország éghajlatának változatosságát megmagyarázza a földrajzi pozíciója. Tájai szintén nagyon különbözőek: fenyő, tölgy, nyárfaerdők, dombok, folyók, síkságok és tavak váltakoznak az országrészben, miközben számtalan öböl is megtalálható itt, a Jón-szigetek szomszédságában. A rengeteg hegyvidéki táj természeti adottságai miatt télen is sok turistát vonzz ide. Bár a látogatók többsége Delphi-re kíváncsi, vagy a drámaírókról híres Thebes legendás városára, Közép-Görögország rengeteg természeti szépséggel rendelkezik. Evrytania prefektúrát pl. Görögország Svájcának is nevezik. Közép-Görögország >>


Kréta sziget - sziklák9. Kréta (Κρήτη)

Kréta a legrégebben ismert görög civilizáció (kb. i. e. 2600–1400), a minószi kultúra központja volt. Fővárosa Heraklion, legnagyobb kikötője pedig a Szudai öböl, mely az északi partszakaszon található. Kréta a legnagyobb sziget Görögországban. Területe kb. 8336 km2, melynek több, mint 90 százaléka hegyvidék. Legmagasabb csúcsa a Psiloritis (Ida) hegységen található: 2456 m. A hegyeket termékeny fennsíkok és barlangok, teszik változatossá. Chania prefektúrábn tekinthető meg pl. a Samaria-hasadék, Európa legnagyobb folyóvölgye. Kréta szigete >>


Narancspart, Sithonia10. Közép-Makedónia

Makedónia egy ókori állam volt a Balkán északi részén, az ókori Görögország szomszédságában. Területe a modern Macedónia állam területével csak részben egyezik. Bár a mai macedón állam az egykori Makedóniával azonosítja magát, az állítás miatt Macedónia és Görögország között komoly ellentétek vannak. Az ókori Makedónia III. Alexandrosz, azaz Nagy Sándor uralkodó és hadvezér által vált világbirodalommá, amely halála után nem sokkal felbomlott. Makedónia függetlenségének a Római Köztársaság vetett véget. Történelmi városok és a legszebb, legtisztább, strandok bújnak meg itt. A görög Makedónia régió >>


Corinth, Peloponneszosz11. Peloponnészosz (Πελοπόννησος)

A középkori Morea (eperfa) félsziget mai neve: Peloponnészosz, melynek jelentése: Pelopsz szigete. Pelopsz egy hős volt, aki a monda szerint meghódította a területet. A(fél)sziget területe 21.549 km2, legmagasabb pontja 2404 méter, mely a Taigetosz-hegységben van. Az 1893-ban épített Korinthoszi-csatorna az Égei-tenger és a Jón-tenger között 6300 m hosszú mesterséges vízi-útjának megépítésével a Peloponnészosz gyakorlatilag elszakadt a szárazföldtől. A csatorna megépítésével 400 km-es kerülőutat spórolnak meg a görögök. Peloponnészosz az ország azon területei közé tartozik, ahol gyakoriak a földrengések. A Peloponesos déli részén, az Eurótasz és Knakion folyók között található Spárta, az ókori görög városállam. A történelemből, illetve a 300 c. filmből ma már mindenki ismeri a hős Leonidasz-t és 300 spártai katonáját, akik a perzsák elleni harcban estek el Thermopülai szorosnál. A Peloponnészosz >>


Meteorák, Thesszália12. Tesszália vagy Thesszália (Θεσσαλία)

Thesszália az egyik Görögország 13 régiója közül. Területe 14.036 km2. Thessaly neve eredete a mitikus hőssel, Aimona fiával, Thettalos-szal van összefüggésben. A régió nevéhez rengeteg mítosz fűződik és fontos szerepet játszik Görögország történelmében. Ancient Alos – a hellenisztikus város, Dimitriada, Dimini, Ferai – a csiszolt kőkorszak történelmi települései, továbbá a régió erődjei, barlangjai és kolostorai mind a hellenisztikus kultúra emlékművei. Thessalia természeti adottságait tekintve sem utolsó. A mísztikus Olympus, a görög mitológia 12 istenének az otthona, Görögország legmagasabb hegysége (2,917 m). Ebben a régióban található a híres Meteorák kolostorcsoportja is, mely a világörökség része. Thesszália híres termései: görögdinnye, paradicsom, burgonya, uborka, hagyma, stb… Thesszália részletesen >>


A Nagy Istenek Szentélye, Samothraki13. Kelet Makedónia és Trákia (Θράκη)

Trákia koronként változó földrajzi régió. Az ókorban Görögországtól északra fekvő európai területeket nevezték Thrakiának. Hérodotosz a trákokat a második legnagyobb népnek tartotta (az indek után). A mai Trákiát Bulgária, Törökország és Görögország egy-egy része alkotja. Trákia >>

 

Köszönjük, hogy értékeléseddel segíted a munkánkat!
Oszd meg!
  •  
  •  
  •  

1 hozzászólás

  1. György adatlap-képe György szerint:

    BEAUTIFUL ELLADA

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.