A Föld Órája 2011

Földünk felszínének kb. 70 százalékát sós vizű óceánok, vagyis víz; azaz a földi élet alapja borítja. Kutatások szerint a földi élet a tengervizekben alakult ki, s a mai élőlények nagy százaléka a tengerekben él. Egyre többet hallunk a “globális felmelegedés” -ről, vagyis az utóbbi évtizedek éghajlat változásairól.

A változás alapvetően a Föld Naphoz viszonyított helyzetének változása okozza; ám a felmelegedésnek másik okozója a környezetszennyezés. A felmelegedéssel a megnövekedett szén-dioxid által létrehozott üvegházhatás miatt emelkedik az óceánok és a felszínközeli levegő hőmérséklete. A felmelegedés következménye az északi- és déli sarkokon található jéghegyek olvadása, a tengerszint növekedése, a csapadék mennyiségének és eloszlásának változása. Mindez szélsőségesebb időjáráshoz, továbbá az élőlények pusztulásához vezethet…

A Föld órája 2011

A Föld Órája erre a világméretű problémára próbálja felhívni az emberek figyelmét. A Föld órája egy önkéntes kezdeményezés, mely a résztvevőket évente egyszer egy jelképes összefogásra bíztatja. A Föld órájában március utolsó szombatján este világszerte egy órára mindenki lekapcsolja a világítást és az áramot, ezzel lehetőséget adva bolygónknak egy kis fellélegzésre.

Az esemény egy szimbolikus ünnep, amely amely a környezetvédelemre történő figyelem felkeltése mellett azt is bizonyítani kívánja, hogy az összefogással a problémák leküzdhetőek. A 2011-es akció a szokásos 1 órás lámpaoltás mellett kiegészül  egy további  környezetvédelmi felhívással is, miszerint tegyünk fogadalmat fogyasztás-csökkentésünkre az év többi napjára is.

Kiváló példa erre Görögországban az a sziget,  melynek lakói nem használnak járműveket, az emberek szamárháton közlekednek,  s  éjszaka a szigeten nem használnak közvilágítást. A sziget neve: Hydra. Talán jó példát mutat ez mindannyiunknak a tudatos gondolkodást illetően.

Tűz Görögországban

Görögország nagy figyelmet fordít a környezetvédelemre. Ez nem csoda, hiszen az ország kb. 50% -át erdő borítja, s az ország mediterrán éghajlata miatt sok az aljnövényzet, a bozót, amely nagy kockázatot jelent a nagy nyári melegekben egy-egy tűz kialakulásához. Legutóbb 2006. augusztus 26-án történt ilyen, akkor a nagy tűzvész Chalkidiki prefektúrában, Kassandrán pusztított, mely több települést (Polychrono, Hanioti, Pefkohori, Kryopigi) is érintett.

A helyi lakosokat és a turistákat Sithoniára menekítették. Kb. 60.000 hektár erdő és 20 épület semmisült meg a tragédiában. A tűz oltásán több, mint 260 tűzoltó, a görög hadsereg csapatai és számos önkéntes dolgozott. Az érintett területen a hőmérséklet elérte a 42C fokot, a tűz megfékezését nehezítették a hírhedten erős szezonális szelek. A tűz olyan nagy volt, hogy a sajtó világszerte beszámolt róla. A hatóságok szerint e-pár nap alatt elpusztult fenyőerdők csak évtizedek múlva növekednek majd újra. Büszkék vagyunk rá, hogy az oltásban magyar tűzoltók is résztvettek, amit ezúton is köszönünk nekik!

A szélenergia hasznosítása Görögországban

Míg a nagy tűzben a szél hátráltatta az oltást, más területeken nagy hasznát veszi Görögország. A szigetország életében fontos szerepet játszott a hajózás. A vitorlák használata során a görögök alapos ismeretekre tettek szert a szél erejét illetően. A Kiklád szigeteken az uralkodó széljárás irányába tájolva szélmalmokat építettek, mellyel gabonát őröltek. A molnár a megőrölt liszt tizedét kapta meg fizetségként.

Feljegyzések szerint a legkorábbi kísérlet a szélmalom építésére az ókori Görögországban történt, az első század körül. Sajnos azonban a technológia nem vált be, mert 400 évvel később a perzsák kidolgozták saját verziójukat; a keresztes hadjáratok során látottak alapján. A legrégebbi, leghíresebb szélmalmok Görögországban: a rodoszi Mandraki kikötő az ókori Rodosz katonai kikötője volt. Ez volt az otthona a híres Rodoszi Kolosszusnak, melyet akkoriban a világ 7 csodájának egyikeként tartottak számon.

A nagy hullámtörőnek 3 szélmalma a középkorba nyúlnak vissza. A szélmalmokat gabona őrlésére használták. Mykonos szigetének legjellemzőbb nevezetessége és egyben a sziget védjegye az az 5 szélmalomból álló csoport, mely talán az első dolog, amit a szigetre érkezésünkkor megpillanthatunk. A szélmalmok egy hegy tetejére épültek, így mindenképpen feltűnőek. Mykonos szigetén összesen 16 szélmalom található, melynek legtöbbjét a 16. században építették a velenceiek búzaőrlésre. Használatuk a 20. században szűnt meg.

A szélenergiát ma is használják, ma azonban elektromos áram termelésére. Jelenleg 1028 szélturbina dolgozik az ország energiaszükségletén, ez 2008-ban 985MW energia termelést jelentett. Egy turbina kb. 2 megawatt kapacitású és kb. 1000 háztartás áramellátását biztosítja. A turbinák számát folyamatosan növelik, éppen pár napja kezdődött meg újabb 19 szélturbina telepítése a Peloponnészoszi-félszigeten, az Arahnaio-hegyen.

Az új szélerőmű park újabb 20 ezer háztartás áramellátását fogja biztosítani, ezzel megelőzve évi több mint 77 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását. Szélenergia parkokat egyébként a nagy tengerszelek miatt gyakran telepítenek a tengerparttól távol, a tengerben… Görögország úgy döntött, hogy az energiatermelést elsősorban szélenergiával valósítja meg; ez 77%-a az ország energiatermelésének. A többi energia 23% -át megújuló forrásokból, a fennmaradó 11% -ot pedig vízerőmű segítségével termelik meg.

A napenergia Görögországban

A napenergia a legősibb energiaforrás, már az ókori görögök is használták az épületek klimatizálására. Kialakulása a hajóépítéshez és fűtéshez szükséges fák kivágása miatti tüzelőanyag hiányának következtében, kényszerből jött létre az i.e. 5. században. Más energiahordozó hiányában azonban napenergia-hasznosításon alapuló építészetet fejlesztettek ki.

Ez azt jelentette, hogy a tipikus görög házak akkoriban déli tájolásúak voltak, oszlopok tartotta, előreugró tetőszerkezettel. E-szerkezet megakadályozta a nyári nap belső helyiségekbe történő bejutását, csak a korai, vagy alacsonyan álló nap tudott besütni az épületbe. Az épület ellenkező oldalán nem volt jellemző a nyílászáró. A házak falai vastagok voltak a téli hőszigetelés miatt. Jelenleg Görögország a világ legnagyobb napelemparkjának felépítését tervezi, amely 260 ezer MWóra áramot termelne. Az új létesítménnyel Görögország 300 ezer tonnával csökkentené üvegházhatású szén-dioxid-kibocsátását.

A fenti felsorolásból látszik, hogy Görögország egyike azon országoknak, akik az alternatív energia termelést választották, vagyis tesznek valamit a klímaváltozás ellen. Tegyünk mi is! A Föld Órájához egyre több magánszemély, vállalat, intézmény és kormány csatlakozik, s reméljük, e-kezdeményezés nem csak erre az egy órára hívja fel mindenki figyelmét, bolygónk megóvása mindennapos feladatunk! Mi itt csak vendégek vagyunk, de sok múlik rajtunk is e-csodálatos bolygó megőrzését illetően…

Köszönjük, hogy értékeléseddel segíted a munkánkat!
Oszd meg!
  •  
  •  
  •  

1 hozzászólás

  1. moderátorné adatlap-képe moderátorné szerint:

    Görögország hivatalosan is csatlakozik a 2011. március 26-i Föld Órája nevű, világméretű környezetvédelmi akcióhoz. Olyan klasszikus történelmi emlékművek, mint az Akropolisz, Poszeidon Temploma (Sounion), vagy akár a Rio-Antirio híd fényeit fogják lekapcsolni az országban, ezzel bizonyítva elkötelezettségét Földünk védelme felé. Az eseményre más országokhoz hasonlóan gyertyás felvonulással készülnek a görögök…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.