Görögországban a legnagyobb ünnep a húsvét. A görög húsvét során a hetekig tartó böjt után nagycsütörtökön a családok piros színű tojásokat festenek, majd felkészülnek a húsvét vasárnapra. Hogyan ünneplik a görögök a nyuszik és tojások ünnepét?
A tojás tökéletes formája egyszerűségében nagyszerű, akárcsak maga az élet, az újjászületés, amelyet szimbolizál. Húsvétkor a keresztény egyház a feltámadás szimbólumaként tekint a tojásra, ezért a húsvéti böjt után felhalmozott tojásokat adjuk-kapjuk. Az idő múlásával ezeket a tojásokat az ünnepre való tekintettel vidám színekbe bújtatták, mintákkal látták el, így alakult ki a húsvéti hímes tojás. A görögök azonban nem használják a vidám, élénk tavaszi színeket, számukra a húsvéti tojás piros színű maradt. A feltámadást megelőző és ünneplő napokban egész más hagyományokat őriznek mint mi, de miért?
A görög piros tojás és a tojásfestés
A görög ortodox hagyomány szerint Görögországban a tojásokat pirosra festik. Ez alapjaiban nem tér el a mi szokásainktól, hiszen a magyar locsolóversekben gyakran szerepel a piros tojás. A hagyományos görög tojásfestés azonban nem terjed ki a szivárvány többi színére, ők csak vérvörös színt használnak ma is a húsvéti tojásokhoz. A festés többnyire Görögországban is az élelmiszerboltban vásárolt ételfestékkel történik, ám kisebb görög falvakban még ma is hagyományos módon, a vöröshagyma héjának segítségével festik vörösre a húsvéti tojást.
Természetesen ma már a görögök között is sokan élnek a színes tojások festésének lehetőségével, ám az igazi hagyományos görög húsvéti tojás piros színű.
A hagyományos görög piros tojásfestés receptje
Kb. 5 csésze (fehér) ecetes vízben forrald fel a vöröshagyma héjat (kb. 10 db vöröshagyma héja). 30 percig hagyd forrni a főzetet, majd vedd le a tűzről és hagyd egy kicsit hűlni. Miután eltávolítottad a hagymahéjakat, óvatosan helyezd a (főtt) tojásokat az elszíneződött vízbe és 5 percig ismét forrald a vizet, ekkor már benne a tojásokkal. Amikor leveszed az edényt a tűzről, hagyd magára, hogy a színes vízben hűlhessenek ki a tojások. Egy éjszakára tedd be az edényt még mindig érintetlenül a hűtőbe, majd másnap (lyukas kanállal) vedd ki a “vérfürdőből” a tojásokat. Kb. egy óra, amíg megszárad. A végén olajba mártott papírtörlővel törölgetve kifényesítheted a tojásokat!
Tsougrisma: a görög tojástörés
A tsougrisma egy kedves családi játék, amelyet a piros tojásokkal játszanak. A játékosok kezükben egy-egy piros tojással összekoccintják azokat. A játékban a két tojás közül általában csak az egyik reped meg, ezért az nyer, akinek a tojása épen marad. A nyertesnek szerencséje lesz az adott évben.
Ez egy nagyon kedves családi és közösség építő játék, amit az egész kicsi gyerekektől az idős nénik és bácsik is örömmel játszanak. A koccanás és annak eredménye mindenki arcára ártatlan és őszinte mosolyt csal. A játékot Húsvét vasárnapján játsszák, a játék során megrepedt tojáshéj minden alkalommal Jézus feltámadását jelképezi.
Ki húzza a rövidebbet tsougrisma módra. A fenti videóban a görög tojástörés látható megbolondítva egy kis csavarral. Nyolc főtt tojásból négy nyers volt…
Görög húsvéti kenyér: tsoureki
A tsoureki egy görög édes kenyér, amelyet húsvétkor készítenek. A hozzávalók alapja a liszt, tej, vaj, cukor, és a tojás. Ez az édestészta nagyon hasonló a mi kalácsunkhoz, vagy briósunkhoz, ám a görögök a tésztát narancshéjjal, mandula kivonattal, ánizzsal, fahéjjal, mazsolával, mahlebbel, vagy masztixgyantával szokták ízesíteni. A mahleb a cseresznyemagból készült fűszer, a masztix pedig egy Chios szigetről származó növényi gyanta, amelyet szintén fűszerként használnak többek között a görög süteményekhez.
A tsoureki egyik változata a lampropsomo. Ennek tésztáját a legtöbbször fonják, a tetejébe pedig a sütés után belenyomják a piros tojást. A hatás olyan, mintha a piros tojás egy madárfészekben lenne, ám ez a sütemény az ünnepi asztal legfőbb éke amellett a díszes gyertya mellet (lampada), amelyet a házhoz érkező vendégek hoznak ajándékba a gyerekeknek. A görög ünnepi kenyér karácsonyi megfelelője a vágott tetejű „Krisztus kenyere” (christopsomo), ami egy vágott tetejű kerek cipó, és a szintén kerek vasilopita, amelybe egy pénzérmét rejtenek.
A hagyományos görög húsvéti ünnep
A görög húsvét több hétig tartó, 40 napos gondolkodással és böjttel kezdődik. (Sokan már csak egy hétig böjtölnek.) Ez egy csendes hét, melyet Nagycsütörtökön istentisztelet követ. Ekkor festik meg a piros tojásokat az utolsó vacsora emlékére. A vendégségbe érkező keresztszülők ajándékot hoznak a gyerekeknek, ezért ők cserébe piros tojással és húsvéti kenyérrel kínálják a vendégeket. Nagypénteken körmenettel emlékeznek meg Jézus keresztre feszítéséről. Nagyszombat a főzésé és az éjfélre történő készülődésé.
Az igazi ünnep ekkor kezdődik, hiszen húsvét vasárnap a feltámadás napja. Éjfélkor megtelnek a templomterek, ahol a családok várják a „Szent lángot”. A Jeruzsálemből érkező láng kézről kézre jár, mindenki gyertyája lángra gyúl és egyként ünneplik a feltámadást. A láng megszerzése után versenyfutás következik a közeli szellővel. A Szent lángot haza kell juttatni mielőtt kialszik, otthon aztán az örökmécsesben a helye. Ezt követően odahaza mindenki a nap folyamán már elkészült ételt magaricát eszi. A legfőbb étel ezen a napon a magiritsa, ami egy bárány belsőségeiből készült leves.
Vasárnap napközben ismét előkerülnek a húsok: nyársonsült bárány, kecske és az ünnepet jókedv, a lakomák és a jóllakottság zárja.
A görög húsvét tehát böjttel indul, azután készülődés és vendégfogadás következik, míg a húsvét vasárnap játékkal és nagy lakomákkal zárul.