Észak-Görögországot cunami veszélye fenyegeti?

Görögországban a szökőár veszélye nem elhanyagolható

A japán cunami szó jelentése: kikötői hullám. A kikötői hullámok rengéshullámok, vagy másnéven szeizmikus hullámok. A szeizmikus hullám görög eredetű kifejezés, a szeizmosz szóból ered, amely lökést jelent…

Feltételezések szerint az eddigi hiedelmekkel ellentétben Olümpiát nem földrengések, hanem szökőárak rombolhatták le. Ha valaki járt már a Meteoráknál, szintén felmerülhet benne, a túlságosan is lekerekített süvegszukor formájú sziklákat nem-e épp a víz formálta meg ilyenre?! A cunamik földrengések, vagy víz alatti vulkánkitörések következtében jönnek létre. Sekély vízben a hullámokat lefékezi a tengerfenék, melynek következtében a hullámok “felgyűrődnek” és óriási vízfalakká tornyosulva érnek partot. Szökőár idején sok nagy hullám követi egymást, két hullám partra érkezése között akár egy óra is eltelik, az ár után pedig még napokig háborog a tenger. A nyílt óceánon a hullámok kb. egy méteresek, az arra járó hajók utasai előfodulhat, hogy észre sem veszik, mi történik. A szökőár inkább a sekély vízben, illetve a part közelében pusztít. Ha napozásunkat földrengés zavarja meg, amely legalább 20 másodpercig tart, várjuk meg a rengés végét, és a biztonság kedvéért azonnal vonuljunk le a partról, mert ha szökőár alakulna ki, az néhány percen belül partot ér. Próbáljunk magasabban fekvő területre menekülni és kerüljük az estlegesen leszakadt kábeleket!

“Görögország szökőár veszélyeztetett ország” – írja az egyik vezető német hírportál; a Welt Online. Ijesztőnek hangzó Kijelentését az alábbiakkal magyarázza. A német szakértők vizsgálatainak eredményei szerint ősi, történelmi bizonyítékok utalnak arra, hogy Görögország észak-keleti részén az elmúlt 5000 évben újra és újra voltak szökőárak. A német tudósok szerint észak-kelet Görögországban a cunami veszélyét alábecsülik. “Az elmúlt 5000 évben Görögország északi részén többször is volt szökőár” mondta az RWTH Achen geológusa, Klaus Reicherter professzor. “Számos talajvizsgálatot végeztünk az elmúlt években az Északi parton, ezért tudjuk, hogy 3-5 méteres hullámok is érik a partokat. Eredményeink alapján azt is tudjuk, hogy az események megismétlődnek. Ez nem egy egyszeri esemény” – mondta a geohazards szakértője, aki tanulmányát a San diegoi “Szeizmológiai Society of America” ülésén mutatta be, Amerikában.

Szökőár

Mi okozhat szökőárat Görögországban?

Szerencsére ritka a szökőár Görögországban, csak akkor fordul elő, ha minden szükséges körülmény lehetővé teszi azt. Az országot sok víz és sziget ötvözi, ráadásul a vulkáni tevékenység is jellemző rá. Sajnos, ezek ideális feltételeket biztosítanak a szökőárnak. Sajnálatos módon a tragikus, indonéz cunami felhívta rá a figyelmünket, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani ezekre a hatalmas és gyakran halálos hullámokra. Míg Görögországban a Földközi-tenger területei biztonságban vannak a hullámoktól, e-védettség inspirálja a görög kormányt, hogy kifejlesszen egy saját cunami figyelmeztető rendszert, amely nincs még mindenhol tesztelve, de a célja, hogy minden a görög szigetek felé tartó, potenciálisan nagy méretű hullám érkezéséről figyelmeztető jelzést küldjön az illetékeseknek. Ez csupán egy biztonsági óvintézkedés, szerencsére az a fajta földrengés, ami a 2004-es pusztító ázsiai szökőárt generálta, Görögország térségében nem jellemző.

A földrengés Görögországban, vagy környékén nem az egyetlen lehetséges kiváltó oka a szökőárnak. Egy jelentősebb tenger alatti fölcsuszamlás is előidézheti a szökőárt, vagy a szigeteken található számos olyan terület, amelyek láthatatlan hegyei hajlamosak az összeomlásra. Szerencsére ez elég ritka esemény a földtörténetben, azonban a vulkáni tevékenység is okozhat a potenciális fölcsuszamlásokat a víz alatt. Bármely hirtelen megmozdulás, csúszás, amely nagy mennyiségű kőzetet mozdít meg, szökőárhoz vezethet.

“Mini-cunamik” Görögországban

2008. augusztusában egy hirtelen érkező, 2 méteres hullám csoport megijesztette a strandolókat és négy ember megsérült a Korintoszi öböl menti strandokon. A probléma az, hogy nem volt regisztrált földrengés Görögország területén. A tudósok véleménye eltérő az ügyben, két különböző lehetséges eseménnyel próbálják megmagyarázni a történteket: az egyik elmélet szerint egy tengeralatti sziklacsúszás zavarta meg a Korinthosz öböl mély vízét, a másik magyarázat szerint egy hatalmas jacht indította a nagy hullámot. Az előbbi magyarázattal az a probléma, hogy a sziklacsúszást a szeizmológiai műszereknek érezniük kellett volna, a hajós történetet pedig látniuk kellett volna valakinek a strandolók közül.

A görög cunamihoz hasonló, másik “mini-cunami” csapott le Dél-Afrika Cape partjainál, augusztus 25-én, amely szintén mindenféle szökőár-érzékelő rendszerben történő regisztráció nélkül, vagyis figyelmeztetés nélkül érkezett. 2003. május 15-én volt egy algériai földrengés okozta vízalatti földcsuszamlás, amelynek következtében szerencsére csupán 18 cm magas szökőár alakult ki, mely Kréta és további görög szigetek déli partjait érte el. A 45 cm méretű szökőár már pusztító erejű lett volna, de szerencsére nem így történt!

A Kathimerini online angol változatban is elérhető az Interneten, amely jó hírforrása a földrengéssel és a szökőárakkal kapcsolatos információknak.

Az elveszett Atlantis

Már Hérodotosz is megírta

Eddigi ismereteink alapján a szökőár veszélye a tengerpart déli részét fenyegette, de az elmúlt évek kutatásai azt bizonyítják, hogy Észak-Görögország szintén a veszélyzónában van, a szakértő szerint az északkeleti tengerpartot szintén fel kell venni a szökőár veszélyeztetett területek listájára. Különösen a nyári hónapokban, a fürdőzőkre jelenthet veszélyt egy ilyen váratlan esemény.

A szökőárak okát kutatta a Hérodotosz görög tudós is a régi időkben. Tudományos vizsgálataiban leírta, hogy a ie. 479-ben hatalmas hullámok pusztítottak el többszáz perzsát az északi Potidaea város (Halkidiki) támadásakor. Hérodotosz kutatómunkáját folytatja Reicherter a kollégáival.

Rejtélyes kőtömbök

A kutatók az elmúlt négy évben fúrásokat végeztek az északi part vidékén. A lagúnákban látszottak a cunamik tipikus jellemzői; a homok és a kavics lerakódások, és a tonnányi kőtömbök felhalmozódása, amely kíváncsivá teszi az embert, hogy kerülhettek oda…” mondta Reichter. “Úgy véljük, hogy számos történelmi szökőár tevékenykedett a tengerparton, vagyis ezt azt jelenti, a partot valóban veszély fenyegeti.” – fejezte be a szakértő. A terület geológiai adottságai is megerősítik ezen feltételezéseket; sajnos kockázati tényezők közé tartozik egyrészt az észak-anatóliai partszakasz, amely több részre szakadt, valamint az 1700 méter mély, hatalmas víztömeg, amelyet a medence tartalmaz. Utoljára 1893-ban pusztított szökőár a területen.

Újra aktív a tenger alatti vulkán

Délen az Égei-tengeren Santorini vulkánja időközben ismét működésbe lépett. Ahogy arról már korábban is írtunk, mindez nem jelenti azt, hogy a vulkán ki fog törni az elkövetkezendő években, de tény, hogy ismét földrengések vannak Santorini szigete alatt…

Figyelem! A fenti információkkal nem szeretnénk senkit sem megijeszteni. Külföldi hírforrásokból összeállított tájékoztatónkkal csak a Görögországba utazni kívánó látogatónk figyelmét szeretnénk felhívni arra, hogy egy esetleges szökőár esetén mit kell tenni a pánik helyett!

Oszd meg! Köszönjük, hogy értékeléseddel segíted a munkánkat! Kommentelni a lap alján tudsz!

9 thoughts on “Észak-Görögországot cunami veszélye fenyegeti?

  1. A cunami előtt egyébként a tenger visszahúzódik, a szokásos apálynál sokkal látványosabb a víz visszahúzódása. Olvastunk azonban olyan cunamiról is, ahol a szökőár érkezését megelőzően nem tapasztaltak víz visszahúzódást.

    1. Szakadj fel az Olymposra Zsuzsi.. De szerintem szezon kezdés előtt nem kéne ilyennel riogatni az utaskákat.. Így sincs túl jó híre már Zeus földjének.. :(

    2. Hát engem nem ez a cikk riaszt el:)sőt semmi nem riasztana el, ha lehetőségem lenne menni:)

    3. Szaladj fel az Olymposra Zsuzsi.. De szerintem szezon kezdés előtt nem kéne ilyennel riogatni az utaskákat.. Így sincs túl jó híre már Zeus földjének.. :(

    4. Bodon Eva Myrtill sok helyen erről írnak…ezért gondoltuk, hogy mi is írunk erről, de inkább "oktató" és nem pedig riogató cikk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.