Mi ez a sok földrengés???

Veszélyek GörögországbanMegszaporodtak a földrengésekről szóló hírek

Azt ugye mindenki tudja, hogy Görögországban földrajzi elhelyezkedése miatt előfordul, hogy néha reng a föld… Valószínűleg azonban mindenkinek feltűnt, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a földrengésekről, a szélsőséges viharokról szóló hírek, sőt! Újabban a szökőár veszélyeztetett helyszínekről is szó esett, ezzel is foglalkozott a média.

Tagadhatatlan, hogy a globális felmelegedéssel sok minden megváltozik, ám semmivel sem különb ez az itthoni, vagy bármely más országban tapasztalt változásoktól. A globális felmelegedés globálisan jelent változást, ami alól senki sem kivétel; ezért nem kell ahhoz nyaralni menni, akár éppen Görögországba, hogy történjen valami katasztrófa, szélvihar, vagy rosszidő…

Görögországban a sok rémhír ellenére szintén semmivel sincs több földrengés, vihar és egyéb rémisztő esemény, mint eddig, csupán az Internet adta lehetőségeknek köszönhetjük, hogy az időjárást  percre pontosan mutatják a műszerek, ahogyan az egészen pici, nem is érezhető földrengéseket is. A mobiltelefonoknak, a közösségi oldalaknak és a kor technikájának köszönhetően egy eső, vagy egy kisebb földrengés híre előbb eljut a világ másik pontjára, mint az aznap esti híradóba.

Egy hír ilyen gyors terjedése pedig nagyon veszélyes lehet, pánikot kelthet, ráadásul előfordulhat, hogy alaptalanul, hiszen manapság sok az álhír, lassan már senki sem tudja, mi az igazság és mi a kacsa… Sajnos manapság nem egyszer hallottunk már olyanról is, amikor valakinek a halálhírét keltették, holott az illető teljesen egészséges volt…

Mennyi földrengés van naponta Görögországban?

Földrengés szeizmográfNaponta több tucat földrengés van Görögország szerte. A Richter skála szerinti 2.5-ös erősségűnél kisebb földrengéseket általában meg sem szokták említeni. Az earthquake.usgs.gov jelentése szerint pl. az elmúlt héten összesen 179 db 2.5 -ös erősségűnél nagyobb földrengést rögzítettek szerte a világban.

A rengések száma naponta nagyon változó, de ha az elmúlt hetet nézzük, a legtöbb rengés egy nap 41 db volt, míg a legkevesebb 6 db. A heti 179 rengésből mindössze 2 db történt Görögországban! A katasztrofavedelem.hu oldalon olvasható tájékoztató szerint a közepes, vagyis 5-ös erősségű földrengések a a szerkezetileg gyenge épületekben tehetnek kárt, ilyenből szerte a világon 800 db van évente.

Az earthquakenet.gr mérése szerint tegnap, vagyis 2012.05.29-én összesen 21 db 2.5-nél erősebb földrengés volt Görögországban, de egyik sem érte el az 5-ös (közepes) erősséget. Az ettől erősebb, 6-os erősségű  rengések évente átlag 120 alkalommal fordulnak elő, a még erősebbek még ritkábban, de ezek a számok is az egész világon észlelt földrengéseket takarják. A nagy földrengések tehát jellemzően nem Görögországban vannak. A földrengések leginkább Haitire, a Dominikai Köztársaságra, Japánra, Kínára, stb. jellemzőek, illetve a földrengések 80-90 százaléka Chilében zajlik.

Az igazi veszélyek

Ezek a veszélyek valamennyi országban fennállnak, de a nyaralás alkalmával az ember engedékenyebb magával szemben, aminek nem megfelelő odafigyelés esetén súlyos következményei is lehetnek!

Leégés

A tengerparton a déli órákban szigorúan kerüljük a napot, mert a tűző napsütésben nagyon csúnyán le lehet égni, ami rányomhatja bélyegét az egész hetünkre. A leégés ráadásul nem csak a parton fekve esélyes, sokkal jellemzőbb a probléma a hajókirándulás résztvevőire, akik a fedélzeten állva és nézelődve semmit sem éreznek a tengerszéltől, ám amikor a hajó kiköt, a fájdalom már érezhető… A robogón úgyszintén vigyázni kell, mert ott szintén nem érzékeljük a leégést, de amikor a déli órákban kacskaringózunk a hegyoldalban, a leégés kockázata rendkívül nagy, és ha megtörténik a baj, már nem lehet visszacsinálni! A gyalogos túrákra fontos a megfelelő táplálék, a folyadék és a rendszeres pihenés. Használjunk naptejet, fejfedőt, igyunk sok folyadékot, együnk gyümölcsöt, húzódjunk árnyékba, mert a leégés, a napszúrás, a hőguta nem játék, súlyos esetben mindez halálhoz is vezethet!

Gyilkos hullámok

A hullámokat mindenki nagyon várja és szereti, de mindig legyünk óvatosak, mert elég egy gödör a homokban a lábunk alatt, ahhoz, hogy véletlenül hogy vizet nyeljünk és a következő hullám, már veszélyes lehet! A nagyobb hullámok ráadásul fájdalmat is okozhatnak erejükkel, és olykor befelé is képesek szívni, a mély felé, ezért ügyeljünk rá, hogy mindig a partközelében maradjunk, ne merészkedjünk be túl messzire, a mély vízbe, mert az semmit nem bizonyít! Talán unalmas, de az ismétlés a tudás anyja; felhevült testtel ne ugorjunk be a vízbe! Az alkohol sem enyhít semmit a veszélyeken, ezért ittasan nem ajánlott mély vízbe úszkálni. Sajnos a vízben nem csak a hullámok jelentenek veszélyt, figyeljünk a görcsökre, és ne pánikoljunk, ha vizet nyeltünk!

Sose feledjük Petőfi bölcs szavait:

“Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!”

Robogózás

A robogón ülve hihetetlen szabadság érzés keríti magába az embert, nem beszélve a csodálatos hegyoldalakról, amelyeken a tengerpart mentén, szerpentines utak kanyarognak sok kilométeren keresztül. A robogózás első számú veszélye a nem megfelelő öltözék. A fiatalok hajlamosak átadni magukat az előbb említett szabadság érzésnek, ám egy papucs a robogón egy hirtelen fékezésnél elég veszélyes… ugyanez a helyzet minden rövid, lenge öltözékkel, amibe ha berepül útközben egy darázs, valószínűleg lőttek a szabadság-érzetünknek. A lenge ruházat elkerülése a leégés miatt is fontos, hiszen a robogóval végig tűző napon gurul az ember. A robogózás ugyanakkor esőben sem veszélytelen; Sarti környékén ugyanis a márványzúzalékból és bitumenből készült utak csúszóssá válnak a vízátfolyások által lerakódó portól és víztől. Kerüljük a kőtörmeléket, öltözzünk biztonságosan!

Alkohol

Görögország a vendégszeretetéről híres, ezért nem árulunk el nagy titkot, ha említést teszünk arról, hogy a görög esteken és szinte minden görög nyaralás alkalmával előkerül az alkohol. Az ouzo, a görög borok, a tzipuro, stb. Alkoholt inni azonban csak megfelelő mennyiségű étel elfogyasztása mellett ajánlott, főleg egy fárasztó tengerparton töltött nap után. A részeg ember több szempontból is kihívja maga ellen a sorsot; a görögök nem szeretik a késő esti hangoskodókat, a tenger hullámai sincsenek tekintettel a részeg ember állapotára, és a tűző nap sem kedvez a kábult embernek… Nyugodtan fogyasszunk alkoholt, de mindent csak mértékkel, mert a másnap nyaraláskor is másnap!

Elővigyázatosság és biztonság

Ha mindenáron okot szeretnénk találni arra, hogy féljünk odakint valamitől, akkor annak az esélye, hogy megcsíp egy darázs, sokkal nagyobb, mint hogy olyan méretű földrengésben, vagy egyéb katasztrófában legyen részünk, amiben komoly sérülést szenvedhetünk. Az illetékes szervek; (pl. Külügyminisztérium, Utazási Irodák,  Katasztrófaelhárítás, stb.) mind időben értesülnek a lehetséges veszélyekről, veszélyhelyzetekről, hiszen mindenkinek érdeke a baj megelőzése. Az ő dolguk az utas megfelelő tájékoztatása, figyelmeztetése, illetve szükség esetén megtenni a megfelelő óvintézkedéseket. Természetesen ellenére az elővigyázatosság sosem árt, a tudás pedig nem fájt még soha senkinek, így nekünk is érdemes figyelni a helyi híreket, vagy ha szükségét érezzük, akkor információt kérni az illetékesektől, de az óriási katasztrófák leginkább Európán kívülre mérséklődnek, így megfelelő felkészültség és tájékozódottság esetén nincs okunk az aggodalomra!

Hivatalos utazási tanácsok Görögországba utazóknak:
http://konzuliszolgalat.kormany.hu/europa-utazasi-tanacsok?gorogorszag

Aki nyaralni megy, legyen az úticél akár Görögország, akár a Karib-szigetek, minden bizonnyal felkészülten indul útnak. Elsőként fel kell készülni az országtól, vagyis az úticélunktól, az utazási irodától, stb. teljesen független lehetséges kisebb balesetekre, kellemetlenségekre. Ahhoz, hogy a nyaralóhelyen eltöltött idő és az azt megelőző, illetve azt követő utazásunk kényelmesen, gond nélkül történjen, íme néhány apróság, amit érdemes magunkkal vinni:

  • buszos utazásnál takaró, meleg holmi az éjszakai megállások miatt (további buszos utazási tippek)
  • nyakpárna
  • tisztasági kendő a kézmosás hiányának esetére
  • sebtapasz
  • naptej, illetve leégés esetére Pantenol

Amellett, hogy a fenti apróságokkal felkészülünk a nyaralásra, elméletben is fel kell készülni az útra. Mindenképpen ajánlott megismerni a kiválasztott országot, illetve települést, hiszen “jobb félni, mint megijedni” szokták mondani, vagyis ha tudjuk, mi várhat ránk, nem érhet minket meglepetés.

Oszd meg! Köszönjük, hogy értékeléseddel segíted a munkánkat! Kommentelni a lap alján tudsz!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.