Az Athosz-hegyi Köztársaság (Agion Oros) Észak-Görögországban helyezkedik el, a Halkidiki-félsziget keleti nyúlványán. Nevét a földrész végén végigvonuló Athosz-hegyről (Szent Hegy) kapta. A nyúlvány kb. 8-12 km széles és 50 km hosszú, területe 350 km2. Legmagasabb pontja 2033 m.
Az Athoszi Köztársaság az ortodox vallás egyik fő központja, területén 20 kolostor található, amelyben ortodox szerzetesek őrzik a legősibb bizánci hagyományokat és kincseket. Összesen kb. 1400-an élnek a félszigeten, melynek fővárosa Kariész, határa Ouranapoulisz. Az V. században már éltek itt szerzetesek a világtól elszigetelve, remeteségben, és állítólag egyes szerzetesek még ma is eképpen élnek itt…
A szerzetesek közösségeket alapítottak, minden kolostor egy településnek felel meg, ami azt jelenti, hogy a szerzetesek osztoznak mind a liturgián, az imán, a lakhatáson, a táplálékon és a munkán. Az első kolostor Nagy Lavra 963-ban Szent Athanáz alapította. 885-ben I. Baszileiosz bizánci császár különítette el a területet az egyház részére. A XI. században a Bizánci Birodalom segítségével további kolostorok épültek, majd 1060-ban megszületett a közösség első alkotmánya. Az elszigetelt közöség a XV. századtól autonóm teokratikus államalakulatként működött még az oszmán uralom idején is. 1913-ban az akkori görög király fennhatósága alá került. 1926-tól saját önkormányzattal rendelkezik, 1988 óta a világörökség része.
Sajnos azonban bármily vonzó is e-szent hely, az Athosz-hegyet a turisták nem látogathatják, mert csak a 21 év feletti, keleti ortodox vallású férfiak tartózkodhatnak a területén. Nők, gyermekek nem tehetik be a lábukat a félszigetre, a Sithon Travelnek köszönhetjük, hogy az Athoszi hajókirándulás keretén belül megközelíthetővé tették nekünk ezt a misztikus földrészt, melynek jellegzetes csúcsa Sarti strandjáról örökké csalogat bennünket. A hajókirándulás alkalmával max. 500 méterre közelíthető meg a félsziget, ha a hajón nők is utaznak, sajnos nem lehet közelebb menni.
Az Athosz-Hegyi Köztársaság elszeparáltságával sokak csőrét piszkálja, Oroszország, és Törökország is szeretné a saját vezetése alatt tudni a Szent Hegyet és közösségét. A görögök ráadásul szintén versenyben vannak, ám a görög-török kapcsolat érdekében óvatosnak kell lenniük Törökországgal szemben. Amennyiben Görögország irányítása alá kerül az Athosz, nagyon úgy néz ki, hogy a szerzeteseknek enyhíteniük kell a szabályaikon, hiszen régóta reménykednek a görögök abban, hogy az Athosz fellendíti a turizmust. A Kolostor Köztársaság elhatárolódása az Európai Parlamentnek sem tetszik, ők is a tiltások feloldását követelik, ami akár az Athosz határának megnyitását is jelentheti…