Motiváció diagram

Görögország rajongói! András köszöni a segítségeteket!

A Kedves Olvasók talán emlékeznek, amikor március vége felé jelentkeztem egy kérdőívvel, amit a szakdolgozatom sikerességéhez próbáltam kitöltettetni pár vállalkozó szellemű Görögországba járóval. Jelentem, sikeres volt a misszió és összesen 393 fő töltötte ki a kérdőívet. Tehát, miután ilyen sokan hozzájárultatok a korábban talán többször is emlegetett „szakdolgozat sikeréhez” ím, egy összefoglaló jelentés arról, hogy mit találtam a vizsgálódásaim során. Először is nézzük, mi volt ez az egész „A görögországi desztinációk helye a magyar kiutaztatásban” címmel futó szakdolgozat. Az iromány során három fő témakörben vizsgáltam a magyarok Görögországba utazásának körülményeit és jellemzőit. Ez a három témakör a következő kérdésekkel illusztrálható a legjobban:

  1. Nyilvánvalónak tűnik, de valóban igaz-e az, hogy a tengerparti pihenés az az elsődleges motívum, vagy turisztikailag szakmaibban szólva motiváció, ami miatt a magyarok Görögországba utaznak?
  2. Mondhatjuk-e, hogy a magyarok körében a görögországi szigeti desztinációk kedveltebbek, tehát, hogy valamiféle plusz pozitív értékkel rendelkeznek egy szárazföldi (nem szigeti) görög desztinációval szemben?

(Ennél a kérdésnél egy terjengős magyarázattal kell élnem, mivel a desztináció szó tapasztalataim alapján sokaknak bonyodalmat okoz. A nyelveket beszélőknek talán egyszerűbb kibogarászni, hogy ez a szó a célpont vagy utazási cél kifejezést jelöli, azonban turisztikai szakemberek számára a desztináció ennél több: egy kisebb-nagyobb turisztikai célpont, mely rendelkezik a megfelelő szolgáltatásokkal, infrastruktúrával és miegymással, amitől az a bizonyos terület célponttá válik. Desztináció lehet falu, város, sziget vagy egész régió is. A szakdolgozatomban elsősorban régió nagyságú desztinációkkal dolgoztam, így muszáj vagyok jelen írásban is ezt a kifejezést használni.)

  1. Mondható-e, hogy a magyar Görögországra (vagy csak max 4-5 országra, melyből Görögország az egyik kiemelkedő) specializált utazási irodák fontos szerepet játszanak abban, hogy a magyarok Görögországba utazhassanak?

A szakdolgozat készítése folyamán nagyon sok forrást végigástam ahhoz, hogy megalapozott és megbízható válaszokat fogalmazhassak meg. Egyeztettem a Magyar Statisztikai Hivatallal, a görög statisztikai hivatallal (ELSTAT), a görög turisztikai hivatallal (EOT), A Görög Köztársaság magyarországi nagykövetségével, számos turisztikai szakemberrel, illetve a szakirodalom tetemes részét is áttanulmányoztam. Ezek sok olyan fontos információt rejtettek, melyekből kiderült, hogy a Görögországba utazás számokban hatalmas visszaesést szenvedett el a válság hatására, hogy a statisztikák megbízhatósága igen kérdéses (a magyarok és/vagy a görögök közel hatvanezer főt mismásolnak el valahol a statisztikákban), hogy az embernek a pihenés az elsődleges utazási motivációja általában, vagy hogy a magyar turizmusban az „árérzékenység” szó már-már az alaplétezés szerves része. Mégis, a legérdekesebb dolgokat a kérdőív rejtette.

A motivációknál szinte természetes, hogy a szabadidő jelent meg, mint elődleges motívum a Görögországba utazásban. A direkt módon motivációkra irányuló kérdésnél kitűnt, hogy az olyan lehetőségek, mint ’kultúra’, ’városlátogatás’, ’vallás’ és ’gasztronómia’ mind elfoglalnak egy-egy jellemző pontot, vagy rangsort egy elképzelt értékegyenesen, mely ezen motivációk fontosságát mutatja. Így fogalmazhatok úgy, hogy összességében a kultúra (a görög életmód, múzeumok látogatása, stb.) második, a városlátogatás harmadik, a vallás (például a Meteorák vagy az Áthoszi Kolostorköztársaság megtekintése) a negyedik és a gasztronómia az ötödik az elképzelt rajtrácsunkon. Természetes, hogy bárkinek lehetnek és bizonyára vannak is egyéb motivációi is, ezt a kérdés ’egyéb’ opciója is bizonyította. Sőt, a nyaralás közben látogatott programokra irányuló kérdés alapján nem mondható, hogy mi magyarok inkább a kultúrát tekintjük meg odakinn vagy inkább hajókázni megyünk, mivel mindkét típusú programra (kulturális és szabadidős jellegű) 50-50%-os érdeklődés volt mérhető a válaszok alapján.

Motiváció diagram
Forrás: Bella Gergely András, 2013, A görögországi desztinációk helye a magyar kiutaztató turizmusban

A második kérdéscsoport a desztinációk közti különbségek esetében olyanokat firtatott, mint a választott utazási eszköz, vagy hogy melyik desztinációt és miért választjuk. A válaszok többsége (kb. 85%) valamilyen személyes preferenciát sejtet arra, hogy miért oda megyünk, ahová. Az utazás módjánál a nagy többség (75%) utazási irodát hív segítségül és a KSH adataival szemben – ahol a repülős utak túlsúlya tetemes – többen (50%) választanak buszos utat, míg a repülő és a saját autó is csak 20-20%-nál jellemző. Eme százalékok mögött egyértelműen gazdasági okok (magyarán az, hogy mi olcsóbb) húzódnak meg.

A teljesség igénye nélkül néhány adat a Görögországban töltött nyaralás jellemzőiről a válaszok tükrében: • A magyar nyaralók 85%-a apartmanban éjszakázik, viszont az utazók fele inkább a szálloda jellegű (házibácsi/házinéni nélküli) apartmant kedveli.

  • A Görögországba visszatérők (egy kiemelkedően népes csoport) 60%-ban jellemzően új területeket keresnek föl útjaik során.
  • A magyarok által Görögországban töltött napok jellemzően 7 és 10 nap között vannak. (Nyilvánvaló, hogy ezt az utazási irodák kínálata, szabadságolás, stb. nagyban befolyásolja)
  • A Görögországba utazó magyarok 85%-a ellátás nélküli nyaralással utazik és helyben látja el magát. Érdekesség, hogy a kiutazók 30%-a Magyarországról magával vitt alapanyagokból eszik Görögországban is.

Számomra nagy meglepetés volt, amikor a közvetlenül a görög szárazföld és görög szigetek közti különbség kérdéseire a nagy többség azt válaszolta, hogy nem érzékel különbséget a két nagy területcsoport között. A válaszolók majd’ 50%-nak nincs szigeti vagy szárazföldi preferenciája, illetve 30%-uk nem érzékelt különbséget egy görög szigetre vagy épp egy a Halkidikire történő utazás közt. Utóbbi szám megegyezik azokéval, akik drágábbnak tartják a szigeti nyaralást. Összességében ebből azt a következtetést kellett levonnom, hogy tudatosan jellemzően nem érzünk különbséget görög sziget és görög szárazföld közt.

Desztináció diagram
Forrás: Bella Gergely András, 2013, A görögországi desztinációk helye a magyar kiutaztató turizmusban

Mégis, a kérdőív utolsó két, nagy lélegzetvételű kérdése arra utal, hogy valami vonzóbb mégis van a szigetekben. Ez a kérdéspár egyszer rákérdezett arra, hogy a mindenjellegű nyűgünket számbavéve hova akarnánk elutazni, illetve arra, hogyha csak böknünk kellene a görög térképen hova akarnánk eljutni. Az első verziónál (korlátos lehetőségek esetén) a kontinentális desztinációkra érkezett a válaszok többsége. A sláger a Halkidiki (13%), Nyugat-Görögország és a Jón-szigetek (16%) volt. A második esetben a szigetek népszerűsége szembeszökően megnőtt. A Kikládok, a Dodekániszosz és Kréta vitte el a válaszok majd 35%-át, míg az összes szárazföldi desztináció nagymértékű érdeklődés visszaesést könyvelhetett el, még a busszal elérhető Jón-szigetek is.

Ez alapján arra következettem, hogy ami különbség van a fejünkben a görög szigetek és a görög szárazföld között az az, hogy a görög szigetekre drágább nyaralni menni (hisz repülővel kell utazni), és ami drágább és elérhetetlen az egyben valahol vonzóbb is.

Hová jutottam mindezekkel a szakdolgozat értékelésében? Nos, jó pár érdekes vagy kevésbé érdekes következtetést tudtam levonni abból az információtömegből, amiket a kérdőívből és a többi forrásból szereztem. A legfontosabbaknak a következő pár bekezdést vélem.

Megállapítottam, hogy valóban a tengerparti pihenésért utazik a magyar Görögországba, ugyanakkor azt is, hogy balgaság volna a kultúra és a görög életmód szerepét ledegradálni. Felfedezhettem azt, hogy a magyarok általánosságban nem szeretik jobban a görög szigeteket, nem kedvelik azokat jobban, és legfeljebb az elérhetetlen után való romantikus vonzalmunk az, ami piedesztálra emelheti őket.

Kiderült az is, hogy görög sziget és görög sziget között is hatalmas különbség van, jóllehet az „átlagmagyar” pár Jón-szigeten, Krétán és Rodoszon kívül szinte semmit nem tud a görög szigetvilágról.

Végezetül kijelenthettem azt is, hogy a magyar utazók nagy számban használják az utazási irodákat a Görögországba utazáshoz, és ebben a korábban említett specializált irodák szerepe letagadhatatlan: ha ezek az irodák nem volnának, Görögország közel fele kiesne a magyarok látóköréből.

Mindezeket összegezve talán mondhatom büszkének is magam arra a hetven oldalas dokumentumra, melyet készítettem; főként azok után, hogy az a konzulensi, opponensi és védői vizsgálat után is maximális eredményeket ért el. Ehhez nagyon sok embernek kell köszönetet mondanom, többek között azoknak, akik kitöltötték és segítettek számomra abban, hogy mások is kitöltsék az emlegetett kérdőívet. Mindenkinek nagyon köszönöm!

Bella Gergely András

Köszönjük, hogy értékeléseddel segíted a munkánkat! Kommentelni a lap alján tudsz!
Oszd meg!
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük