Miért festik kék-fehérre a görög épületeket?

Santorini, Görögország

Kükladikus kultúra a görög szigeteken

 

A kükladikus kultúra a Kükládok szigeteinek bronzkori kultúrája, melynek – a feltárásokból előkerült leletek alapján – három periódusát különböztethetjük meg, ebből az egyik a Kora kükladikus kor, mely Kr. e. 2600-1900 -ig tartott. Ebben az időben a települések (Syros, Serifos, Aegina, Naxos, Paros) tengerparti, magas sziklákra épültek, városias jellegűek voltak. A lakóházak alapjai négyszögletesek voltak, több helyiségből álltak. 

A hagyományos kiklád építészet kétféle épülettípusból áll, ezek a kapetanospita (kapitányház) és a yposkafa (barlangház). A kapetanospiták a kapitányok és mesterek kétszintes neoklasszikus házai voltak, melyek a késő 19. korai 20. században épültek. A földszinten volt a konyha és a hálószobák. Ugyanezen a helyen volt a ciszterna, ahol az esővizet gyűjtötték, valamint a Kanava, vagyis pince, ahol a bort érlelték, a paradicsomot és a fava babot pedig feldolgozták.

Utca részlet: SantoriniA felső emelet volt a Sala, vagyis a szalon, amely elegánsan volt berendezve. Váró- és társalgó szobának használták. A kertben gyógynövényeket és virágokat termesztettek. Sajnos az 1956-os földrengésben sok kapetanospita felső szintje összeomlott.

Az Yposkafa épületek a kevésbé jómódú, hajós legénység kocka alakú lakóhelyei voltak. Alacsonyan fekvő, egymás tetejére épült, hosszú és keskeny házak voltak, melyek helyi, vulkanikus kőből és földből (szkafta) készültek, vagy a sziklába épültek. Boltíves tető díszítette őket. A boltívek kövekből, földből és gallyakból, illetve szőlőtőkékből épültek, a ragasztáshoz cementet használtak.

Kikládok: Barlangházak
Yposkafa, Santorini

Az üpószkafák egytől-egyig fehérre vannak meszelve és különböző vulkáni hamuval voltak színezve. A bejáratnál volt a Sala, és mögötte a hálószoba. A két helysiséget elválasztó falon az ajtó és az ablakok pontosan ugyanott helyezkedtek el, mint a külső homlokzaton, hogy a szellőztetés és a világítás a lehető legjobb legyen. A padló földből készült, a falak vakolva voltak.

Az Yposkafák egyedülálló jellemzője a közös használatú, föld alatti menedékhely melyek a ház mellett, vagy alatt elhelyezkedő habkőből lettek kiásva. Ezeket a szobákat igazán nagyra becsülték, a habkő által nyújtott jó szigeteltsége miatt. Nyáron hűvös, télen meleget adó légtere miatt konyhának, lakótérnek, illetve plusz tárolóhelyiségnek használják őket, főként borpincészetre. A wc-ket a házakon kívül építették és szintén boltíves volt.

Santorini: yposkafa udvar
Yposkafa udvara Santorini szigetén

A helyiségek egy kis udvarból voltak elérhetők, ahonnan gyakran lépcső vezetett valamerre. Az udvarban egy kis kertben gyógynövényeket és virágokat termesztettek. A kék, zöld vagy szürke ablakú, fehér és rózsaszín épületek között kék kupolás és díszes harangtornyú templomok épültek szétszórva. A kövezett utcák labirintusa egyesít mindent, és vagy a szomszédba vezet, vagy a tengerre.

A küklád építészetben tehát már jelen volt a fehér szín, ám a kék-fehér színkombináció létrejöttét ez nem magyarázza. A sziklába épített házak a fehérre meszelt falakkal már akkor is egyedülállóak voltak, ám csak később kezdték az ajtókat és a zsalus ablakokat kékre festeni…

De miért festik kék-fehérre a görög épületeket?

Kék-fehér színű, kék kupolás templom Santorini szigetén
Santorini, Görögország. Fotó: Jim Nilsen

A választ először valószínűleg a görög zászló kék-fehér színeiben keressük. Ez azonban téves gondolat, hiszen a fehér lakóépületek eredete jóval korábbi a görög nemzeti zászló bevezetésénél.

Bár hasonló szimbólumokat már a legelső civilizációk is használtak, Görögország jelenlegi zászlaját azonban 1822 januárjában fogadta el az első epidavroszi nemzetgyűlés. (Epidaurosz az ókori városa volt a Szaróni-öbölben. A mai Epidavrosz az ókori helyszín mellett található.)

A következő elképzelés az, hogy a forró nyarak miatt hideg színeket használtak, ha nem is a lakóhelyek környékének hőszabályozásra, a hűvösebb érzet keltésére, vagy a térnövelésre. Hideg színek a kék, a fehér, az ezüst, stb. ezek a fém színei. A kék és a fehér keverékéből származó viola színt szintén a hideg közé soroljuk. Lehetséges, hogy régen már volt ennyi tapasztalata a görögnek, és terápiás, illetve optikai okai voltak a kék-fehér színkombináció használatának, de vannak további feltevések is…

Egyesek szerint a fehér és kék kombinációját Ionnis Metaxas (1936-1941) diktatórikus uralma alatt vezették be augusztus 4-én a rend, a törekvés és az egységesség jeleként…

Fehér épület
Fehér épület Santorini szigeten

Nos, ideje felfedni a valóságot!

A válasz arra, hogy miért fehérek az épületek Görögországban, ennél sokkal egyszerűbb. Csupán gyakorlati okokból a házakat a hagyomány szerint egy réteg gipsszel borítják be. A réteget kálcium-karbonátból, vagy mészkőből állítják elő. Ezt a vakolatot rendszeresen karbantartják, és ugyanazzal az anyaggal lemeszelik. A kálcium-karbonát nagyon fényes, fehér anyag. Olyannyira fényes, hogy a nyári görög napokon, a róla visszaverődő napsugarak fejfájást okozhatnak a frissen festett ház lakójának. Az emberek ezt felismerve hozzákevertek egy kis kék színt a mészhez, hogy megtörjék a fehér szín fényét.

A mészben tehát mindig van kék szín, még ha te fehérnek is látod, és ha hozzáadunk mégtöbb kéket, szép fehér-kék dizájnt kapunk. Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért épp kék színt kevernek a mészbe?! Miért nem zöldet, vagy sárgát? Vannak, akik zöldet, sárgát, pirosat, vagy akár lila festékanyagot használnak. Régen az emberek olyan színt használtak, amit találtak, a kék volt azonban a leggyakoribb, melynek oka egy régen használt, “loulaki” (λουλάκι) néven ismert, élénk kék színű tisztítószer (por) volt. A tisztítószer neve szó szerinti fordításban magyarul indigót  jelent. Ez a szín képviseli a jellegzetes görög kék színt. A “loulaki blue” színt használják a hagyományos kék-fehér házak külső színeként a szigeteken…

Loulaki
A mai “Loulaki” tisztítószer

Aki tehát volt valaha Santorini, vagy Mykonos szigetén, láthatta az igazi Loulaki kék színt. Kissé ironikus, hogy  a képeslapokon látható görög nyaralóhelyeken – melyek olyan elérhetetlennek tűnnek és csodaként tekintünk rájuk – a templomok kék kupolái mind egy olyan festékkel vannak festve, amelyről nem is gondolnánk, hogy minden háztartásban megtalálható. Az emberek ruhamosásra használják ezt az anyagot, valamint ebből készül a toalettekhez használt tabletta is…

Az, hogy a tisztítószer neve “indigó”, természetesen nem véletlen! Az Indiából származó indigót, mint kék festékanyagot már az ókori Görögországban is ismerték. Neve a görög “indikon” szóból származik, mely a festék indiai származására utal. A kékítők indigóvegyületeket, berlini kéket (vegyi festék), ultramarin festékeket (lazúrkő por) és további vegyi anyagokat tartalmaznak.

Ez a tisztítószer a nálunk  ismert “kékítő”, mai nevén optikai fehérítőszernek felel meg. A kékítők színtelen, fluoreszkáló anyagok, midazol, benthiazol, és humarin vegyületek, amik elnyelik az ibolyántúli sugárzást, s ennek hatására kék vagy kékeszöld fényt bocsátanak ki, elnyelve ezzel a sárgás színárnyalatokat. A kékítő anyagok a színezékekhez hasonlóan a ruhán bevonatot képeznek, amelyet a textil eredeti színével együtt fehér színűnek látunk. A mosóporokban található apró kék szemcsék az optikai fehérítő összetevők. Az optikai fehérítőt tehát azért nevezik optikainak, mert használatával a textil optikailag lesz ragyogó fehér; az anyag tisztaságáról ez a fajta fehérítő nem gondoskodik!

Görögország kék fehér stílusa leginkább a Kikládokra jellemző, a Kiklád-szigeteken erőszeretettel használják ezt a színkombinációt a turisták legnagyobb örömére. Az ország többi részén is megtalálható a két szín, de nem olyan jellemző, mint ezeken a területeken. Természetesen Görögország többi része is tartogat nekünk csodálatos látnivalókat, a kék szín pedig a tengernek köszönhetően szinte mindenütt jelen van az országban, ha nem is a lulaki árnyalatban…

Kék ablak, kék tenger
Mykonos sziget, Görögország

Forrás: Internet

Köszönjük, hogy értékeléseddel segíted a munkánkat!
Oszd meg!
  • 10
  •  
  •  

Hasonló cikkek

7 Thoughts to “Miért festik kék-fehérre a görög épületeket?”

  1. Erdélyben is a régi házak kékek, ez az ultramarin nevű kékitőszer mészhez való hozzáadásából adódik.Sok ultramarint használtal fehérnemű-ágynemű mosása utan, fehérítés céljára, csodálkozom, hogy a cikkiró nem tudja, hogy fizikailag a sárga és kék komplementer színek, azaz a ragyogyó fehért er edményeznek…a mész is kálciumkarbonát, a mészkő is, kár ezt elregélni…

  2. Szigetvári-Szabó Brigitta Renáta

    A legszebbek!

    1. Szigetvári-Szabó Brigitta Renáta

      Mindenképp! Aztán reméljük, hogy nem is egyszer lesz még! ;-)

    2. Hát megunni nem tudnám az biztos!!!!!

    3. Szigetvári-Szabó Brigitta Renáta

      Nem is lehetne! :-))

Leave a Comment