Samothraki (Trákia)

Samothraki az Égei-szigetek egyik legkeletibb szigete északon. 32 kilométerre található Alexandroupolis kontinentális kikötőjétől. Ez egy távoli, alulfejlett és félelmetes sziget, amit a Mount Fengari 1.611 méteres csúcsa ural. Állítólag innen nézte Poseidon a trójai háborút. A sziget fenséges hegyvidéki tájait távolsága védte meg a nyüzsgő turizmus pusztításától. Itt nincsenek éjjel nyitvatartó bárok és discok, Samothraki inkább a túrázók és a felfedezők szigete. Nyáron naponta közlekednek kompok és szárnyashajók Samothraki és Alexandroupolis között. Kompokkal Limnos szigetre és a szárazföldre; Kavala kikötőjébe is eljuthatunk. A sziget kikötőjétől kb. 5 km Hora, a központ. Ez Samothothraki legcsinosabb faluja – a macskaköves utcáknak és piros-csempézett házaknak egy teljesen érintetlen összeállítása, melyek egy völgyben rejtőznek, fenyőfákba burkolózva. A városból egy genovai vár romjai emelkednek ki. A sziget első üdülőhelye római idők óta a gyógyvizű forrásairól híres Loutra volt Kamariotissa-tól 14 kilométerrel keletre. Loutra egyik közkedvelt túraútvonala a Mount Fengari hegy csúcsáig vezet, melynek neve holdat jelent és legenda szerint ha telihold van, mikor eléred a csúcsát, egy kívánságod valóra fog válni. A sziget legnépszerűbb látnivalója a Nagy Istenek Szentélye, mely Mount Fengari keleti lejtőjén, épült egy kanyonban. Az elbűvölő folyóparti séták alkalmával felfrissülhetünk a közeli vízeséseknél hűvös, párás levegői által. A korai települések a Nagy Isteneket imádták a Kr.e. 10. században, akiket később a görögök Olimpiai Isteneiként említenek. Kr.e. 5. századig a Samothraki szentély az ősi Görögország egyik legfontosabb vallásos központja lett, amely sokakat vonzott ide, messziről zarándokoltak ide … A szentély romjai máig őrzik azoknak a rejtélyes beavatási szertartásoknak és áldozatoknak a titkait, amelyeknek a szentély helyet adott egészen addig, amíg i.sz. 4, században a rómaiak a pogányságot betiltották. Az itt kiásott kincsek között megtalálták Samothraki „Winged Victory” -jét, (Nike istennő kr.e. 3.századból való márványszobrát) melyet a franciák fedeztek fel 1863-ban és jelenleg az egyik legmegbecsültebb kiállított tárgy a Louvre Múzeumban, Párizsban.

Oszd meg! Köszönjük, hogy értékeléseddel segíted a munkánkat! Kommentelni a lap alján tudsz!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük