Az utazási betegség: émelygés és hányinger

Figyelem! Ez a cikk nem minősül orvosi tanácsadásnak, csupán tájékoztató jellegű, ami a régi népi gyógymódok egyikét elevenítheti fel. A pontosság érdekében szükséges lehet egy szakorvos vagy gyógyszerész véleményét is kikérni.

A tengeri betegségről röviden

Az úgynevezett „tengeri betegséget” a nevéből adódóan a régi idők tengerészei tapasztalták meg a leggyakrabban. A görög halászok ma is tudnának erről mesélni, hiszen ez egy természetes dolog az egészséges embereknél. Az émelygéssel, szédüléssel és rosszabb esetben hányással együtt járó tüneteket a változatos, hirtelen létrejövő mozgások eredményezhetik.

A füleinkben lévő kis szervecskénk az egyensúlyérzetünkért felelősek, vagyis azért, hogy ne olyan bukdácsolva járjunk-keljünk a világban, mint egy részeg görög matróz. (Egy fül-orr-gégész szakorvostól, vagy akár egy általános iskolai biológiai tankönyvből is sokat megtudhatunk erről a témáról).

Tulajdonképpen olyan ez, mintha a fejünkben egy kis „vízmérték vagy giroszkóp” lenne, ami érzékeli a legkisebb ingadozást is a látott térhez viszonyítva. A megfelelően egyenletes haladásunk érdekében ezt az „imbolygást” a karunk és a törzsünk ide-oda mozgatásával egyenlítjük ki.

Egy viharos görög tengeren himbálózó hajó esetében az arra nagyon érzékenyek akár el is ájulhatnak, ha nem láthatják közben a tájat. A buszos, autós, esetleg repülőgépes utazások, valamint a hajókirándulások befizetése előtt mindenkinek le kellene tesztelnie magát, hogy érzékeny-e az ilyesmikre.

Honnan tudható előre, hogy tengeribeteg lehetek, hogyha még sosem utaztam a tengeren?

Gyakran már gyerekkorban kiderül, hogy ha valaki érzékeny erre, és ehhez még csak hajóznia sem kell. Aki ült már valaha a játszóterek, vidámparkok forgóin, vagy olyan eszközökön, amelyek rendezetlen mozgást végeznek, és azok hatására rosszul lett, akkor nagy valószínűséggel hasonló élményekkel gyarapodhat a görögországi nyaralások ideje alatt is. Akár már a legelején szembesülhet ezzel a kellemetlen élménnyel, hiszen az odautazás alatt is megtörhet.

Görögországig a buszos utazás egy ilyen jellegű „betegséggel” vagy helyesebben: érzékenységgel, – ami persze engemet is érint sajnos –, gyakran egy örökkévalóságnak tűnhet. Ezért kérek minden kezdő utazót, hogy tanuljon a tapasztalataimból!

Én ezeket a fajta rosszulléteket senkinek nem kívánom. Helyettük inkább a legjobban bevált módszereimet szeretném megosztani, hogy mindenkinek szuper nyaralása legyen.

Sarti partjait mindenkinek látnia kellene legalább egyszer az életében, és egy kis émelygés ne legyen már visszatartó ok senkiben sem! :) Görögország, és az ottani emberek egyszerűen csodálatosak, és ezt mind-mind látni kellene, ha már ennyit „papoltak” róluk nekünk a történelemórákon. Persze a valóság, a természet igencsak más, mint azokban a tankönyvekben… sokkal élhetőbb, szeretetteljesebb, varázslatosabb.

Szóval nem tűnnek „Spártaszerű” harcias népnek. Éppen ellenkezőleg (a véleményem szerint): nagyon kedvesek, barátságosak. Ha lehetne inkarnálódni, akkor bizony oda szeretnék a következő életemben. :) Sőt lehet, hogy már a mostani nyugdíjas éveimet is ott fogom kipihenni. Nem tréfa!

Hogyan előzhető meg, vagy csillapítható a már kialakulóban lévő rosszullétünk?

Ma már sokféle módszer létezik. Van, aki a gyógyszerekre esküszik, és vannak, akik a természetes gyógymódokat választják. Persze a B6-vitamin is a megoldások egyike lehet, de miért ne élhetnénk egy ősi, jól bevált és még természetesebb lehetőséggel, mint a GYÖMBÉRrel?

A gyömbért a tengerészek régóta használják az ilyesfajta rosszullétükre. Még a szárazföldi utazásuk esetén is, amikor sok volt az egymást követő útkanyarulatok száma – pl.: szamárháton egy hegyoldalban –, vagy a vágtázás miatti rázkódások sokaságakor (lásd: kátyúk), de még a fékezésekkor sem volt ritka, hogy fellépett náluk az ilyesfajta rosszullét. :)

Tréfát félretéve: Autóval és busszal garantálom, hogy ez sokkal durvább élmény… A repülős utazáskor sem ritka állítólag, hiszen a széllökések is okozhatnak émelygést. (Ez utóbbi lehetőséggel én még sosem éltem, így csak hallomásból tudhatom, hogy létezik ez a jelenség.)

A következőket tehetjük megoldásként:

• Lehetőleg sose utazzunk háttal a menetiránynak.
• Ne üljünk a kerekek közelében (a rázkódások miatt).
• Ne olvassunk, rejtvényezzünk az utazáskor, vagyis ne hajtsuk le a fejünket. Ezzel azt érjük el, hogy a fülben lévő egyensúlyért felelős rész jelez az agynak, hogy mozgásban vagyunk, de ehhez kellene a szemünk részvétele is, ami visszanyugtázná azt, hogy valóban ide-oda mozog-e a testünk a térhez viszonyítva. Ha nincs meg ez a másodlagos visszajelzés, és az agy nem tudja, hogy hogyan tartsa majd egyensúlyban a testünket, (azaz ha mi csakis egy nyugalomban lévő tárgyra figyelünk pl.: egy ölünkben lévő könyvre), akkor kavarodás léphet fel a szervezetünkben, amit sajnos a gyomor érez meg a legelőször.  Javasolt inkább csak a tájat nézni, a távolba figyelni.
• Ha besötétedik, akkor készítsük el az erre a célra vitt (nem átlátszó!) zacskót. A hányinger bekövetkezte sokkal esélyesebb, ha nem látjuk a tájat. Ilyenkor több kandírozott gyömbért is fogyaszthatunk. :) Megnyugtatja a gyomrot, segít továbbjuttatni az élelmet és a folyadékot a megfelelő irányába. (Tehát lefele és nem pedig felfelé, vagyis vissza a „főbejárathoz”, mert akkor szépen bevethető lesz a zacskó…)
• Szükséges a megfelelő folyadékbevitel, amikor meleg van, de ha túl sokat iszunk, akkor sajnos bajt okozhat. Ha bekövetkezik a „róka koma”, akkor pótolandó kis pihenő elteltével a szükséges mennyiségű folyadék, de jobb csak kortyonként, és lassan. Figyeld a szervezeted ritmusát! Túl sok folyadék = nagyobb esély a hányásra…
• A sós ételek, rágcsálnivalók jobbak, mint az édes kekszek, de szomjúságot is okozhatnak, ugyanakkor állítólag savasságot is képezhetnek a gyomorban. Gyömbér, gyömbér, és gyömbér!

A gyomrom által, számomra felállított alapszabályok:

A házi, azaz a görög nagymamik által sütött sütik jók, de a tartósítószerrel „megáldott”, furcsa, zajos gépek végén kibuggyanó, műanyagzacskóba pottyanó, hónapokig elálló, rejtélyesen megfogalmazott összetevőjű MŰ CUCCOK…, azokat sajnálom, de nem eszem meg, még ha olyan nagyon görögös is, akkor sem.  Ha tényleg valóban meg kellene ennem, akkor az a dolog viszonzásképpen tuti kirágná a gyomromat… Nem vagyok a saját szervezetem ellensége. Legyen inkább ez az örök fiatalságom egyik tippje. Jó? :)

Íme: Kipróbálható például az egyik fakultatív kiránduláson a házi jellegű, zöldséggel töltött palacsinta, vagy az éttermek menüinek sokasága, vagy esetleg saját magunk is főzhetünk Görögországban a helyi termelők piacon árult zöldségeiből, fűszereiből. Na és ott vannak ráadásként a gyógyfüveik is, amiket ugyancsak ajánlanak nekünk. Én is ajánlottam már egy korábbi cikkemben.

A „csináld magad módszer” = jó közérzet. Mit gondolsz miért éltek sokáig teljes egészségben az ókori görögök (is)? A zacskós egyvelegektől? Nem. A gyógynövényeik ismerete, és persze az olíva sokat jelentett és jelent még ma is a számukra.  Mellesleg Magyarországon a legtöbb gyógynövényük ugyancsak megtalálhatók nálunk is a természetben, csak le kellene hajolni értük… Ott lesznek ingyen. Ez sem tréfa! :)

• Kerüljük tehát a savtúltengést okozó ételeket: Hagymát, sajtot, tojást, sertéshúst, almát, almalevet, paradicsomot, és ezeket az utazás alatt tényleg NEEEE! Az elsőt egyébként se, ha buszon utazunk. Lehetnénk tekintettel az útitársainkra is. (Ha már témánál tartunk: egy ilyen érzékeny ember esetében, – mint amilyen én is vagyok–, a 24 órán keresztül tartó úton, a melegben poshadó fokhagymás fasírt illata nem igazán bír rám nézve gyógyhatással…
• A citrom például lúgosít. Visszafele útra „feltankolhatjuk” magunkat friss görög citrommal is. Csökkentheti a gyomorsavat, ezért az enyhén cukrozott (vagy még jobb inkább, ha ettől mentes lesz a) valódi citromból készült limonádénk, melyet ízesíthetünk egy nagyon kevéske reszelt gyömbérrel. A gyömbérből nagyon kevés is elég, mert elég intenzív az íze. (Nehogy úgy járjunk vele végeredményül, hogy a „befőtt teszi majd el a nagymamát”…)
• Ne tömjük magunkat feleslegesen édességekkel, cukros italokkal, mert savat okozhatnak.
  Víz, tiszta víz, szénSAVmentes víz!
• Nagy „baj” esetén számomra segített, amikor pár percig csak mélyen, lassan vettem és fújtam ki a levegőt, és mindehhez jó, ha van nálunk egy mp3 lejátszó eszköz, vagy akár egy olyan mobiltelefon, amin hallgatható valamilyen léleknyugtató, vagy lélekemelő zenei album.

A buszos utazásaim tapasztalatairól bővebben mesélek még a „Busszal nyaralunk” c. könyvemben, melyet ingyen osztok meg minden kezdő Görögországba utazók részére. A könyvet innen tudod letölteni. (Válaszd majd a lassabb letöltést!)