Démokritosz (görög filozófus), 2500 évvel ezelőtt felfigyelt arra az új, furcsa szokásra, miszerint: némely görög emberek nem törődnek az egészségükkel úgy, mint ahogyan azt egykor az őseik tették. Állítása szerint nem volt ritka közöttük a teljes növényismeret hiánya. Abból is látszott mindez, hogy ezek a halandók, – amikor megbetegedtek–, rögtön a gyógyítókhoz (vagy végső esetben az istenekhez) fordultak segítségért.
Tették mindezt ahelyett, hogy előbb megpróbáltak volna egy kicsit is vigyázni önmagukra, vagy legalábbis a testük korai, enyhébb figyelmeztető jelzéseire odafigyelni.
A görög filozófus beszámolt arról is, hogy voltak, akik nem hogy nem ismerték a gyógynövények pontos gyógyhatásait, de még csak fel sem merült bennük, hogy ezekkel gyógyítani is lehetne, vagy legalább néhánnyal fel tudnák esetleg frissíteni önmagukat a kánikulában. (Könnyedséggel, – talán lustaságból is –, a gyógyítók ismeretére bízhatták az életüket, és elfogadták tőlük a növényi főzeteket. Lehet nem is gondolták, hogy növényi kivonatokat isznak? – a szerk.)
Azóta a modern orvostudománynak és technológiának köszönhetően még több követőjük lett, és mára szinte teljesen megváltozott a természethez való alkalmazkodása az emberiségnek. (Leginkább a nyugati világnak…) Lehetséges-e, hogy eredetileg nem ilyen „ellustult” élőlényre lett teremtve az ember? Elgondolkozhatunk ezen a kérdésen egy kicsit…
Ha jobban megfigyeljük, akkor láthatjuk, hogy a természettel még egységben élők, – vagyis az állatok és a növények –, a hőségre és a fagyokra sokkal nyugodtabban reagálnak. Betegségek esetén többnyire jobban tudják, mely növényekhez nyúlhatnak, mint a mai kor „civilizált” emberei. (Példaként: a régi népgyógyászat megfigyelte, hogy amikor egy pók megcsíp egy békát, akkor gyorsan egy úti fűhöz igyekszik, mert érzi, hogy az segíthet rajta.)
Segítsünk mi is magunkon a gyógynövények erejével! Lássunk most az augusztusi kánikulára néhány olyan gyorsan elkészíthető, hűsítő gyógynövényes teaitalt, amelyek a jó közérzetünket szolgálhatják. Lesz majd közöttük olyan is, amelyik például: méhcsípésre is alkalmas lehet.
Csipkebogyó:
Bár augusztusban még nem igazán gyűjtik a termését, ám ha még maradt tavalyról szárítva, azt hidegen 3 órára beáztathatjuk, és akkor kaphatunk egy C-vitaminban gazdag italt. Ha ezt még megízesítjük egy frissen facsart citrom levével, akkor még nagyobb lehet a frissítő hatás. Nem szabad forralni, mert a hatóanyagaiból sokat veszíthet. A C-vitamint egyébként is jó folyamatosan adagolni a szervezetünknek, ezért ebből az italból lehet szomjoltás kiegészítőjeként napi 2-3 csészényit „hidegen” elkortyolni. Erről a gyógynövényről is létezik egy görög mitológia, miszerint: „A növény virágzata eredetileg fehér színű volt, de amikor Aphrodité a tüskéjével megsebezte magát, akkor azokat a vérével véletlen rózsaszínűre festette”.
Bodza:
Ha nyár elején már szárítottunk (télre) bőven a bodzavirágokból, akkor abból most egy keveset „elvehetünk”. Ennek forrázatából készült ital, amikor kihűl, a citrom levével vagy akár önmagában is, szintén jó frissítő lehet a forró augusztusi napokra. Esetleg csenhetünk el a télre elraktározott bodzaszörpből is egy nagyon keveset.
Menta:
A mitológia szerint az alvilág istene Plútó (Hádész), egyszer beleszeretett egy nimfába, akit Minthének hívtak. Ezzel a történettel eddig nem is volna gond, hiszen ki ne lett volna még szerelmes legalább egyszer az életében, csakhogy ha akad egy olyan féltékeny felesége az embernek, mint amilyen Plútónak is volt, akkor nagyon pórul járhat. A bosszúálló feleség pillanatok alatt illatos növényé változtatta Minthé nimfát, belőle lett a ma is ismert menta. A növény neve tehát innen is eredhet. (Minden rosszban benne van a jó is, így legalább valami szépet és egészségeset alkothatott a számunkra…)
A mentából finom, frissítő teát is készíthetünk, amit meghűtve érdemes a forróságban elfogyasztanunk. Mindamellett, hogy remekül hűsít, még gyógyhatása is ismert. Epe és gyomorbántalmakra is alkalmazzák, valamint a népi gyógyászat szerint a levelét ráköthetjük a méhcsípésre. Ízesíthetjük ezzel a gyümölcsleveseinket is, vagy azokat a gyümölcsturmixokat, amiket a szezonális termésekből készítünk. Ezeket díszíthetjük a menta leveleivel. Miközben fogyasztjuk a frissítőt, a mentalevelekből néhányat el is rágcsálhatunk.
Többféle változata létezik: borsmenta, fodormenta, vízi menta, és így tovább. A természetben sétálva fellelhetők ezek a növények, és a jellegzetes illatáról is felismerhetők lehetnek azok számára, akik ezt a felbecsülhetetlen tudást a szakemberektől, vagy a népi gyógynövényes könyvekből megtanulják. Görögországban, szárítva is kapható.
Amikor valami új (keserű ízű) gyógynövény teáját kóstolnánk első alkalommal, akkor érdemes egy kicsit becsapni az ízlelésünket. Szokta mondani dr Jánosik Zsuzsa is, aki az „öreganyáink tudományát” örökíti tovább), hogy: „ – Figyeljenek, most jön a beetetés!” Ilyenkor bemutatja, hogy ő az ismeretlen ízekhez, mindig a már ismerős ízeket, például: citromlevet ad a vendégeinek. Tapasztalata szerint ezzel a trükkel sok növényt meg lehet kedveltetni az emberekkel. Szerinte, eleinte mindig ajánlott így ízesíteni a még idegen növényi leveket, mert a citromot általában sokan szeretik.
S ha már citrom, akkor eszünkbe juthat a nálunk is létező, egyik hasonló illatú növényünk: a citromfű:
Neve egy görög női névből ered (Melissa), mely magyarra fordítva annyit tesz: „mézelő méh”. Talán azért is nevezik többek között méhfűnek vagy mézfűnek. Virágjában a méhek különösen sok nektárra bukkanhatnak. A méhészek olykor úgy bírják maradásra a kirajzott méheket, hogy a kaptárok oldalát bedörzsölik citromfűvel.
Hasonlóan a mentához, készíthetünk belőle teát és ízesíthetünk vele gyümölcsleveseket és gyümölcsturmixokat is. Hatóanyagai szintén jók a gyomornak, az epének, esetleg fejfájás enyhítésére is szolgálhat. Nyugalmat árasztó hatása segítheti az elalvást, és csökkentheti a depressziót is. Kiskertünkbe ültetve távol tarthatja a szúnyogokat.
Ezeket a növényi italokat, – akárcsak más egyebet –, nem ajánlott jéghidegen fogyasztani, hiszen az sokkot válthat ki a szervezetünkben. (Lásd: Régebben, nyáron csak leégéssel került valaki általában az orvoshoz, most viszont a technikának köszönhetően a megfázás tüneteivel is rohangálhat az orvosi rendelőbe…)
Éppen elég az, ha a szervezetünk azon dolgozik szüntelen, hogy az egész testünket megfelelő hőmérsékleten tartsa. Nem jó, ha úgy szeretnénk felgyorsítani ezt a folyamatot, hogy a gyomrunkat lehűtjük valamilyen jéghideg „élelemmel”, mert akkor azzal hosszabb távon ronthatunk a közérzetünkön. Ezt a belső, természetellenesen lecsökkentett hőmérsékletet is ugyan úgy ki kell majd egyenlítenie a szervezetünknek, ami még több energiaveszteséggel járhat. Jó, ha ilyenkor kerüljük a csípős, forró ételeket! Ha valóban kiválóan akarjuk érezni magunkat, együnk sok vitaminokban gazdag, nyers, lédús gyümölcsöket, de nemcsak a görög tengerpartokon, hanem idehaza is.