Méhek napja után jön a Méhek világnapja

méhek napja Magyarországon egy egyesület kezdeményezésére létrejött ünnepség. Az ünnep 1994-ben a mézelő méhek munkájának, és munkájuk gyümölcsének ismertetése céljából jött létre, és a tavaszi virágzás idején, azaz április 30-án ünnepeljük. Ilyenkor országszerte rendezvényeket szerveznek apró barátaink tiszteletére, mely ideje alatt kiállítások mutatják be a méhek munkáját, és a különböző mézeket lehet kóstolni. A méhek napját az egész világon megünneplik, ám nem ugyanezen a napon…

Méhecske (A méhek napja)
Virágport gyűjtő méhecske a pitypangon

A méhek és az ember

A Méhek Napja érthető okokból született meg, hiszen az ember méhekkel való kapcsolata már a barlangrajzokon is megmutatkozott, a mézet nagyon régóta használják édesítőszerként, tartósítószerként (pl. marmalade), de nem csak élelmiszerekhez használták az Istenek eledelét, a későbbi korokban különböző szertartásokhoz is fontos kiegészítő volt, ilyen volt pl. az esküvő, a jóslások. Fertőtlenítő és tartósító hatása miatt továbbá a temetési szertartásokon is használták, valamint Hippokrátész gyógyításra is alkalmazta. Az ókorban az egyik leghíresebb gyógykezelés az ún. „mézes kezelés” volt, talán épp ez az egyik oka, hogy Arisztotelész hitt abban, hogy a méz meghosszabbítja az életet.

Einstein neve is gyakran felmerül, amikor a méhekről van szó. Állítólag egyszer valahol az ő szájából hangzott el, hogy ha a méhek kipusztulnának, azt a katasztrófát az emberiség csak négy évvel élné túl. Állítását arra a tényre alapozta, hogy a méh nem csupán a mézünket állítja elő, de a legtöbb élelmiszerünk termeléséhez az ő virágbeporzási munkájukra van szükség. A méhek populációja sajnos évről-évre csökken, melynek oka részben a mezőgazdasági vegyszerek használata, részben pedig a klímaváltozás.

Görög méh a törölközőn (Méhek napja)
Görög méh a törölközőn

A magyar és a görög méz

A magyar méz jelentős része az egész Európai Unióban viszonylag ritka akácméz, melyet a hazánkban őshonos krajnai méhnek (Apis mellifera carnica) köszönhetünk. A magyar méhészet csakúgy, mint a görög, több évszázados hagyománnyal rendelkezik, melyet a kedvező természeti adottságoknak köszönhetünk. Bár a magyar méz elismert minőségű termék, a megtermelt méz 80–90%-át sajnos mégis külföldön értékesítjük. Magyarországon összesen kb. 15-20 fajta mézet állítanak elő, melyek között az akácméz és a selyemfűméz is hungarikumnak számít.

A görög méz, azaz az „Istenek eledele” egyedülálló a világpiacon, hiszen háromezer éves múltra tekint vissza. A szőlő és az olajbogyó mellett a méz a görög gasztronómia alapja. Görögország egy hektárra jutó méhkaptára több, mint bármely más európai országban. Észak-Görögországban őshonos méh az ún. görög méh (Apis mellifera Cecropia). Leghíresebb méze a kakukkfű méz (görögül thimari meli), messze a legjobb méz a világon, kedvelt méz az ínyencek körében. Görögország hozzánk hasonlóan a kedvező természeti adottságainak köszönheti világhírű mézeit, valamint annak a 850 növényfajnak, amely sehol máshol nincs a világon!

Annak ellenére, hogy Európai szinten a több, mint egymillió méhcsaláddal Görögország után nekünk van a 2. legnagyobb méhállományunk, mi több mézet termelünk, mint a görögök. Azonban hiába a nagy mennyiség, a magyar mézfogyasztás bár valamennyit nőtt ugyan az elmúlt évben, ám a mézünk többségét külföldre exportáljuk. A többek között mediterrán étrendjükről is híres görögök azonban előszeretettel fogyasztják az édes eleséget.

Akár az észak-görögországi Sarti öbölben, akár az ország legdélebbi szigetén; Krétán nyaralunk, ha elhagyjuk az üdülőövezetet, és a hegyekbe, erdőkbe, és a mezők felé vesszük utunkat, előfordulhat, hogy a természetben tucatnyi színes ládát találunk. Ezek méhkaptárak. Nem szabad őket piszkálni, ha lehet kerüljük ki őket!

A méhek napja világszerte

S bár a szorgalmat szimbolizáló méhecskét Magyarországon kívül világszerte tisztelik és ünneplik, világszinten eddig ünnepnapot még nem jelöltek ki nekik. A magyar Méhek Napja április 30-ra esik, az amerikai méhészek kezdeményezésére Amerikában augusztus 20-án ünneplik a méheket. Azonban épp egy éve, 2015. áprilisban a Szlovén Méhészeti Egyesület kezdeményezte, hogy az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) egész míg Európában nyilvánítsa május 20-át a Méhek Világnapjává.

A kezdeményezés május 12-én, Brüsszelben került bemutatásra egy uniós tagállamok találkozóján, az uniós mezőgazdasági minisztereknek. A kezdeményezést Görögország és Magyarország mellett sokan mások is támogatták, így hamarosan úgy néz ki, megszületik a Méhek Világnapja Európában is.

Oszd meg! Köszönjük, hogy értékeléseddel segíted a munkánkat! Kommentelni a lap alján tudsz!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük