A londoni British Múzeum új kiállítása aktszobrokkal és kerámiákkal mutatja be az ókori görögöknek a tökéletes testről alkotott elképzelését. A látogatók találkozhatnak többek között Aphrodité meztelen alakjával, Mürón ókori görög szobrász Diszkoszvetőjének római másolatával, Dionüszoszt ábrázoló alkotással, és Apoxümenosz bronzszobrával is.
A szobrok által a görög filozófia, mitológia és demokrácia is megjelentek a tárlaton. A látogatók többek között azt is megtudhatják, hogy más kultúrák hogyan viszonyultak az emberi testhez és a meztelenséghez. Az ókori szobrászat alkotásai többnyire sérülten vagy torzóként maradtak ránk. Vannak olyan szobrok is, amelyeket csak a római másolatokból ismerünk.
A szobrokat nézve megfordulhat a fejünkben, hogy tényleg így néztek-e ki az ókori görög férfiak? Vagy csak az alkotók cserélgették egymás között a modelljeiket? Ha visszaemlékszünk történelmi tanulmányainkban az ókori Spártára, akkor ott valószínűleg csak ilyen férfiak jönnének velünk szemben az utcán. Az ókori időkben az elhízás csak az uralkodó osztály kiváltsága volt, ők meg nemigen álltak modellt a szobrászoknak. A nők esetében is egészen más volt a szépségideál, mint napjainkban. A manapság nem annyira divatos teltkarcsúságot részesítették előnyben a soványsággal szemben.
Tény, hogy az ókori görög szobrászatot nagyon is foglalkoztatta a test tökéletes ábrázolása és a mozgás különböző fázisainak érzékeltetése – ami jól megfigyelhető pl. a Diszkoszvető szobránál. A görög szobrászat legfőbb témája az élettel teli emberi test volt.
A görög olimpiai játékok résztvevői nagyon sok témát szolgáltattak a szobrászoknak.
Megörökítették őket szobrokon, vázákon, különböző használati tárgyakon. Pont fordított volt a helyzet, mint ma, ugyanis a férfiszépséget idealizálták – férfiak számára tartottak szépségversenyeket, a szép férfi egyben okos is volt –, a női szépséget inkább gondnak, bajnak tartották.
A csütörtökön megnyílt tárlatot, amely a Defining beauty: The Body in Ancient Greek Art (A szépség meghatározása: az emberi test az ókori görög művészetben) címet viseli, július 5-ig lehet felkeresni. A kiállításon megtekinthető továbbá az Elgin-márványok kollekciójának egy része, amit Athén régóta próbál visszakövetelni a britektől, egyelőre nem sok sikerrel.