Ünnepek Görögországban

Sikia néptánc előadás

Vannak olyan ünnepek, amiket a világ összes országában megtartanak. Ilyenek például az egyházi ünnepek, mint pl. a Vizkereszt, Húsvét, Pünkösd, Nagyboldogasszony, Karácsony. Az ünnepet ugyanúgy hívják, de minden országban más népszokások fűződnek hozzá.

Vannak még az állami ünnepek. Görögország esetében a legfontosabbak: március 25., október 28. a NEM napja, november 8. Kréta nemzeti ünnepe. Van még a szilveszter, az újév, a farsang, és biztosan kihagytam még néhányat.

Sikia néptánc előadás
Sikia falunapi néptánc előadás. Fotó: Vladó

Január 6.-a után elkezdődik a farsangi szezon és egészen a nagyböjt kezdetéig tart. A mulatozásé a fő szerep, a vidámságé a jókedvé és a szinte véget nem érő falatozásé. Hatalmas karneválokat rendeznek világszerte, ezekből a riói és a velencei jut mindenkinek eszébe először. A farsangnak Görögországban is nagy hagyománya van, a húsvéti ünnepkör része. Apokriés-nek hívják.

A legnagyobb farsangi ünnepséget Patras városában tartják, ami három napig tart és érdekes programokat kínál gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Ekkor koncerteken vehetünk részt, felvonulásokon, és az események csúcspontja a sajtvasárnap, ekkor délben a kikötőben lehet részünk érdekes programban. Minden városban tartanak farsangi ünnepségeket, de országszerte ez a legnagyobb és leghíresebb. A legnagyobb mulatságokat, a maskarás-álarcos felvonulásokat az utolsó három napon tartják.

A nagyböjt időszaka alatt nem szabad húst enni, tejterméket viszont igen. Ilyen tetemes mennyiségű sajtot fogyasztanak.

A görögök legnagyobb ünnepe a húsvét. A 40 napos böjtöt utolsó hete a legszigorúbb, ilyenkor az idősebbek sokszor csak kenyeret és fokhagymát esznek. Nagypénteken este körbehordozzák az Epitáfioszt, Jézus jelképes sírját. A gyerekek átbújnak alatta, mert a néphit szerint ilyenkor egész évben egészségesek maradnak. Nagyszombat este mindenki a templomba megy, ahol a pap éjfélkor megjelenik egy gyertyával, és a jelenlévő hívők mindegyike meggyújtja vele a saját gyertyáját, visz haza a szent fényből. Ezzel gyújtják meg a házi ikonosztáz mécsesét, és végighordozzák az egész házban, hogy jusson mindenhova a fényből.

Húsvét vasárnap és húsvét hétfőn mindenhol nagy lakomákat tartanak, főleg bárányból készült ételeket fogyasztanak. A majiríca báránybelsőségből készült leves, ennek olyan hagyománya van, mint nekünk magyaroknál a húslevesnek. Ezt az ételt a háziasszonyok éjjel, feltámadás után szolgálják fel. Jellegzetes húsvéti étel a nyárson sült bárány.

Húsvétkor és karácsonykor is a bárány a jellemző főétel, de karácsonykor a sertéssült és a pulyka is szokássá vált görög salátával…

Köszönjük, hogy értékeléseddel segíted a munkánkat!
Oszd meg!
  •  
  •  
  •  

Hasonló cikkek

Leave a Comment