Sarti történelme
Sithoniát az Istenek és az óriások hozták létre a gigászok korában, ott, ahol az ármánykodás és a szenvedélyek jelentették a történelmet és a mitológiát…
Sarti községe Észak-Görögország, Halkidiki félszigeten található, a Sithonia prefektúrában. Sithonia az újkőkorszak óta lakott, erre Toroniban találtak bizonyítékokat. Sithonia ókori városai voltak: Sermyli, Fyskella, Singos, Parthenopolis, Galipsos, Toroni, Derra, Ampelos, Sarti, Peloros, Assa és Sithonia.
A 10. században a félsziget nagy része az Athosz-hegyi kolostorokhoz tartozott. A középkorban Sithonia területén olyan halászfalvak alakultak, amelyek egy-egy kolostor feudális függősége alatt álltak, ezek a metochiák. 1922-ben Kis-Ázsiai menekültek érkeztek a félszigetre, akik városokat hoztak létre…
A Szártira érkező első menekültek 1922-ben kaptak menedéket az öböl nyugati részén, az 1867-ben épült Xiropotamos Koslostor területén, itt voltak elszállásolva az a kb. hetven Kis-Ázsiából származó család, amely gyarmatosította ezt a területet, mint „Új-Afisia” -t. Majdnem két évig éltek az épületben, dacolva az éhséggel és a maláriával, míg az első saját házaik felépültek valóra váltva álmaikat és megadva nekik a reményt egy új élethez. Néhány festői menekült házat még mindig őriz a falu, ezért ha nyitott szemmel járunk, láthatjuk Sarti múltját is az apartmanok között.
Szártiról Hérodotosz, az ókori író is említést tesz, amint Dáriusz fia, a hatalmas Xerxész perzsa uralkodó e-falun keresztül halad a görög városok ellen, a Kr.e. 5. században. A Kr. u. 14. században a feljegyzések ismét megemlítenek egy falut ezen a területen, „The Sartis” néven, mely az Athosz-Hegy Szent Xiropotamos Kolostorához tartozott, s melyet a kalózok pusztítottak el a 17. században…
Más történelmi adatok szerint Szárti királya, Sartio vagy Sartios élt ezen a területen, akiről a várost elnevezték, s aki megalapította Sartoupoli államot. Sajnos mindez egy nagy földrengés következtében képződő óriási hullámoknak köszönhetően elsüllyedt.
Sarti ófalu és Sarti üdülőfalu
A falu jelenlegi neve: Szárti. 2001-es népszámlálási adatok szerint a falu több, mint 1100 lakossal rendelkezik, nyáron, a főszezonban a turisták száma eléri 20.000 főt. Óvoda és iskola, valamint egy kőből épült Művelődési Ház is működik a faluban, illetve egy fehér, ortodox templom ékesíti az ófalu szélét, amelynek tornya éjjel kék fényben pompázik.
A lakók fő foglalkozása ma a turizmus, a mezőgazdaság és a halászat, így a halakat kedvelő vendégek megkóstolhatják a friss halakat, tengeri gyümölcsöket.
A turisták szívesen jönnek ide, hiszen mindenkinek jól esik kimozdulni a szürke, városi hétköznapokból, ráadásul Sarti strandja díjnyertes tisztaságú strand, többször is elnyerte az ezért a címért járó kék zászló –t. A lobogó megtekinthető Sarti tengerpartján.
Sokan szintén kíváncsiak a nálunk csak „karibi tengerpart” – ként emlegetett Narancspartra (Kavourotripes, vagyis Ráklyukak) is, amelynek hófehér sziklái és türkizkék vize valóban a képeslapokról ismert Karibi paradicsomra hasonlít. A Narancspart további látnivalói közé tartozik az a néhány parti sziklába faragott kőszobor, amely egy helyi görög keze munkáját dícséri..
Sarti további vonzereje közé tartozik a minden év augusztus 15-én megrendezésre kerülő Nagyboldogasszony napja, Mária mennybemenetelének ünnepe, melyet a falu egyebek mellett minden évben tengerparti tűzijátékkal és búcsúval ünnepel.