Méztermelés Halkidiki és Sithonia területén

Halkidiki szerpentines útjain haladva talán eszünkbe sem jut, hogy míg minket csupán néhány óra választ el megérdemelt pihenésünktől, eközben ugyanitt hatalmas munka folyik a háttérben. Ezúttal nem a helyi vendéglátósokra gondolunk, hanem azokra az apró lényekre, akiktől a legtöbben gyermekkorunk óta félünk…

Halkidiki fontossága a görög méztermelésben

Utunkat keresztezve ugyanis szorgos kis méhek gyűjtik a legkülönbözőbb virágok porát, és készítik az Európa-szerte híres mézeket. A görög mézről már esett szó oldalunkon, amiből megtudhattuk, hogy Görögország az egyik legnagyobb méztermelő ország Európában, termelése meghaladja az évi 12.000 tonnát. Nem csoda, hogy a görögök mézfogyasztása is az élen jár…

Az ország éghajlata végett Görögországban számos olyan növényfaj létezik, amely kizárólag Görögországban található, ezért bizonyos mézfajták nem léteznek sehol máshol a világon. A mézek egy része az erdei tűlevelű fákból, másik része a virágokból és a gyógy- illetve fűszernövényekből származik.

Görög méz

Görögországon belül Halkidiki fontos része a görög mezőgazdaság méhészeti ágazatának! Halkidikin kb. 6500 ember él a méhészetből, amely a görög méhészetek 35%-a. Halkidiki méztermelése kétezer tonna évente, közülük kiemelkedő a legnagyobb tápértékű fenyő méz és a világhírű kakukkfű méz.

Sithonia méhészei és méz termelése

A Sithonia földjén előállított méz Görögország méztermelésének a 10%-a. A Sithon Méhészek Egyesülete az egyik legnagyobb szervezet Európában, amelyet 1952-ben alapítottak. Az egyesület összesen 4000 nm-en termeli a sokféle mézet, de elsősorban a virág mézet, és az erdei fenyő mézet, melynek száma meghaladja az 1000 tonnát, ami a görög méztermelés 12-14%-a!

Sithonia szerte évente jelenleg több mint 70.000 kaptárat helyeznek el és 140 ember tevékenykedik méhészként! Minden méhészetnek 500-1600 kaptára van, melyek tulajdonosainak mindegyike a méztermelésnek szentelte az életét. A szakemberek elszántak a méz iránt, elhivatottan szállítják a kaptárakat Görögországon keresztül, követve a virágok útját.

Korábban csak Halkidiki területén belül helyezték át a kaptárakat egyik helyről a másikra, de ma már nagyobb területekről gyűjtik a mézet. Novemberben indul a szezon, ekkor kerülnek ki a kaptárak a Peloponnészosz, valamint Közép-Görögország területeire, tavasszal pedig visszahordják őket Makedónia régióba, ahol júniustól augusztusig virágméz kerül előállításra.

Halkidiki és egyben Görögország egyik legnagyobb méztermelő helye a Szártitól 30 km-re fekvő Nikiti. A települést arról lehet megismerni, hogy egy rajta átívelő autóút melletti üzlet előtt egy óriás méhecske díszeleg. Görögország méztermelésének 10%-a történik itt, amely 1952 óta töretlen sikereket ér el.

Sarti féltett titkai

Sarti történelme rámutat a helyiek megélhetési lehetőségeire, de mindenkinek csak annyit enged látni, amennyit akar. Kevesen tudják, hogy amíg a családi vállalkozások vezette vendéglátóhelyeken a család egyik része robotol az izzasztó hőségben, a háttérben is komoly munka folyik. A família egyik fele süti és/vagy felszolgálja a gíroszt, a többiek a halászat, a szőlészet, vagy az olívatermelés stb. szükséges teendőiben merülnek el.

Dimitri a kaptáraknál

Így van ez az Akriví családdal is, akik évtizedek óta foglalkoznak méztermeléssel. A családi méhészetet Bakira Akriví (Μπακιρα Ακριβή) nagypapa indította 1936-ban. A nagypapa méhészetét Argiris Papazacharias vette át, így most a Papazacharias család termeli az Istenek eledelét.

Dimitri és Argiris

A családi méhészet kaptárainak száma a napokban eléri az 500-at, amelyeket szezononként szállítanak ki a különböző helyekre. Télen a peloponnészoszi Melissia (Μελίσσια) településen helyezik el a kaptárakat, mert ott a szárazföldi éghajlatnak köszönhetően melegebb az idő, ami szükséges a szaporodáshoz.

Dimitri és a méhecskék

Tavasszal a kaptárak átkerülnek Halkidikire, és Makedónia különböző területeire, pl.: Kastoria, Florina földjeire, mert ott nagy a virágzásnak köszönhetően nagyobb mennyiségben tudnak mézet termelni. A Papazacharias család elsősorban fenyő és virágmézet termel, termelési tartományuk 1-10 tonna évente.

A családot az Aigaio gyorsétteremből, és ezzel Sarti egyik legfinomabb gíroszáról ismerhetjük, de Argiriszék valójában óriási vállalkozást vezetnek a paradicsomi üdülőhelyen. Amikor mi azt hisszük, a kánikula kellős közepén rettenetes dolog lehet egész nap a gírosz sütő mellett állni, Argirisz csak legyint és azt mondja, az semmi! Az igazi nehézséget a derékfájással együtt járó fizikai munka jelenti, ami a méhészettel jár.

Mézbolt Szártin

Aki szeretné megkóstolni Argiriszék mézét, az Aigaio Fast Food melletti mézboltban tud vásárolni belőle! Mi a fenyő és virágmézet kóstoltuk meg, ami nagyon finom, sokkal intenzívebb íze van, mint az itthon megszokott akácméznek. Aki teheti, mindenképp kóstolja meg!

Oszd meg! Köszönjük, hogy értékeléseddel segíted a munkánkat! Kommentelni a lap alján tudsz!

3 thoughts on “Méztermelés Halkidiki és Sithonia területén

  1. Ettünk náluk, nagyon finom gyroszt csinálnak! Ha sikerül újra eljutnom, megkostolom a mézüket is,kösz a tippet!

  2. „Van egy ismerősöm, akinek hosszú ideig nem lehetett gyermeke. Egy nyáron ellátogattak Görögországba és ott ajánlottak a terméketlenségre méz-kúrát. A hölgy elkezdte a méz-kúrát és szinte „azonnal” teherbe esett. Azóta minden évben ellátogatnak Görögországba mézért és hálából.” Vasilis Topalidis (Facebook)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük