Dupla tornádó tartotta rettegésben vasárnap a Szent Hegy lakóit Halkidikin, írja a news247.gr. A két tornádó a Nagy Lavra kolostor területének keleti részén „csapott le” a tengerre, a megdöbbent szerzetesek a templomba rohantak imádkozni, míg Theologos szerzetes az erkélyen maradt és felvette a jelenséget. Mielőtt az erős turbulancia leállt volna, egy második tört elő az előbbitől nyugatra, amely közben nagy mennyiségű vizet emelt fel.
„Sokkoló látvány volt. Attól féltünk, hogy lesújt a kolostorra, ami nem tudhattuk, milyen következményekkel jár.” mondta az Athosz-hegy szerzetese.
„A víztölcsér, vagy víztornádó (ydrosifones) minden alkalommal megjelenik, szeptemberben és októberben gyakrabban. Amikor megjelenik, messze a parttól, nincs ok az aggodalomra.” mondja a Ethnos görög hírportál meteorológusa; Michalis Sioutas, aki 15 éve kíséri figyelemmel a tornádókat Görögországban.
Sőt, mint kiderült, Görögországban viszonylag gyakrabb a víztornádó jelenség, mint más európai országokban. A „csapások” többsége Észak-Görögországban nyáron és ősszel történik, míg télen Dél-Görögországban, a Peloponnészoszi félsziget északnyugati részére jellemzőbb a forgószél.
„Az embereknek nem kellene összefüggést keresni a látott tornádók és az amerikai tornádók között.” mondta Sioutas.
De a mostani, Nagy Lavra közelében a tengerre lesújtó két tornádó ritkán figyelhető meg a nyári hónapokban. Bár a tengeri tornádók nem olyan erősek, mégis azok, amelyek földet érnek, csónakokat oldhatnak el, és partot érésük kiszámíthatatlan károkkal járhatnak. Így történt ez tíz évvel ezelőtt is, 2004 februárjában, Methonis Pierias tengerpartján, ahol a víztornádó partot ért, felemelt egy hajót, ami összetört és halálosan megsebesített egy tíz éves kisfiút, aki a barátaival játszott a homokban.
Siouta úr szerint az elmúlt napokban több, mint 12 víztornádó sújtotta Görögországot, közülük a két utolsó volt a Nagy Lavra környéki. Ezeket megelőzte Leptokaria, Szkiathosz és Szkopelosz, Lemnosz sziget, Lavriou, Korfu és a kréta szigeti Heraklion.
Görögország területén évente átlagban 40 víztornádó figyelhető meg.
A jelenség növekvő tendenciát mutat, ami egyrészről a globális felmelegedés miatti tengerszint emelkedésének tulajdonítható, másrészt a technika is egyre inkább lehetővé teszi számunkra a megfigyeléseket, legyen szó akár az Internetről, akár az ahhoz szükséges, kamerával is rendelkező eszközökről.
A víztornádó nem más, mint egy 200 km/óránál gyorsabban mozgó forgószél, amely vizet szippant fel a tengerből. Általában sziklafalak közelében képződik, az ellenkező áramlatok találkozásakor, és mindössze 2-3 pecig tart, de egyes források szerint akár 15 percig is eltarthat, átmérője akár 100 méter is lehet.
Tornádót a világ minden országában rögzítettek már, kivéve az Antarktiszt. A Görögországban rögzített és Michalis Sioutas által elemzett felvételek „görög vadász viharként” volt jellemezve.
Forrás: Internet