Sarti-s nyaralásunk a mai napig felejthetetlen élmény számunkra. Akármikor visszagondolok a Sarti-s emlékekre, melegség önti el a szívemet: imádom visszanézni a fényképeket, újra és újra átválogatni a kagylókat, amiket ott találtunk, miközben berakok egy kis görög háttérzenét. Mégis, egy dolog kifejezetten Sarti-ra emlékeztet: ez pedig a kagylós halászháló, amit egy csomó helyen láttam ott kirakva fali díszként.
Emlékszem, hogy nagyon megtetszettek akkor, és akartam is venni egy kisebbet az egyik szuvenír boltban, mindig szemeztem vele, de valahogy mégsem vettem meg. A nyaralás után pedig folyton bántam, hogy akkor otthagytam. Aztán egyszer csak jött egy ötlet: úgy éreztem, hogy ilyet készíthetek akár én is. Rögtön kigondoltam mik fognak kelleni, és izgatottan vártam, hogy nekikezdjek.
Ha nektek is tetszene egy ilyen fali dísz otthon, vagy csak van egy csomó kagylótok, amit nem tudtok hogyan felhasználni, akkor nyugodtan kezdjetek bele ti is ebbe a project-be, szerintem megéri!
Alapanyagok:
- bambusznád, vagy másféle erős bot a háló keretéhez
- erős kötél vagy spárga
- centiméter / colstok
- olló
- alkoholos filc
- fúró és fúrófejek
- kalapács és 4-6 szög
- felület, ahol lehet fúrni (én egy telefonkönyv vastagságú prospektuson szoktam)
- színes kagylóhéjak, tengeri csigák héjai
1. Az első lépés, a háló méretének meghatározása. Gondoljuk ki, hogy pontosan mekkora fali díszt szeretnénk készíteni. Én úgy voltam vele, hogy nagyot szeretnék, mert volt bőven kagylóm, és úgy éreztem, hogy ha már csinálom, legyen rajta minél több kagyló. De aki szeretné, csinálhat kisebbet is, mielőtt belekezdtünk, gondoljuk ki a méreteket. Én 11×10-es hálót készítettem.
2. A második lépés, a háló elkészítése. A bambusznádon mérjünk ki egyenlő távolságokat, és jelöljük meg filccel, hogy hol fogjuk kifúrni a lyukakat. Az én esetemben én hagytam 3,5 cm-t az első lyuk előtt, a lyukak 7 cm távolságra vannak egymástól. A rúd végén ismét 3,5 cm marad, így szimmetrikus és szép. Mindkét nádon jelöljük be a kimért távolságokat, és fúróval készítsünk akkora lyukakat, hogy a madzag, amit használunk, átférjen rajtuk.
3. Ha átfúrtuk a lyukakat, akkor jöhet a függőleges szálak csomózása. Egyforma hosszú spárgákat vágjunk, és kössük össze a két nádszálat.
4. Én először a földön kezdtem el csinálni, de kicsit talán jobb, ha falon készítjük, pár szöggel kifeszítve a hálót (én 6 szöget használtam: nád elején, közepén, végén; alul, felül). A szögeket úgy üssük a falba, hogy megtartsák a nádszálakat, így ki lehet feszíteni a függőleges szálakat.
5. Ezután jöhetnek a vízszintes kötelek. Próbáljunk egy hosszabb darabot levágni, és elkezdeni végigcsomózni egyesével, minden szálon. Próbáljuk meg erősen meghúzni a csomókat, hiszen ezek fogják megtartani a kagylókat, amiknek van súlyuk, szóval kicsit húzni fogják majd. Itt is próbáljunk meg egyenlő távolságokat kimérni, és úgy csomózni, hogy szép legyen. Nem nehéz csinálni, inkább időigényes: türelemre van szükség. Én az erkélyünkön csináltam, sütött a nap, zenét hallgattam közben, engem ez megnyugtatott.
6. Szépen haladjunk sorról sorra. Nem fontos egy nap alatt megcsinálni, abba lehet hagyni, és másnap folytatni. Én úgy képzeltem, hogy ez biztosan egy régi női időtöltés lehetett: amíg elmentek a férfiak otthonról a kis halászfaluban dolgozni, halat fogni, kereskedni, addig a nők, míg otthon voltak, főztek, vagy kertészkedtek, és esetleg délután egy meleg nyári napon nekiláttak kicsit csomózni.
7. Ha elkészült a háló, akkor a következő lépés a kagylók fúrása. A kagylókat óvatosan fúrjuk át, mert sajnos néha egy-kettő eltörik, ezt bele kell kalkulálni előre abba, hogy mennyi kagylóra lesz szükségünk.
8. Végül pedig az átlyukasztott kagylókat felakasztgathatjuk a hálónkra! Az első sort a nádra akasztjuk, én fúrtam lyukakat a nádon, hogy pont középen legyenek. Aki szeretné, csinálhatja valamilyen szabály szerint, hogy melyik kagyló milyet követ, lehet játszani a színekkel és a formákkal. Én úgy akartam elkészíteni, hogy két ugyanolyan soha ne érintkezzen. Meg azt is figyeltem, hogy nagyjából véletlenszerűen kövessék egymást a csigák és a kagylók.
Aki szeretné, készítheti csak vásárolt kagylóból is, de szerintem akkor az igazi, ha a sajátjainkból is van rajta. Nálam a legtöbb saját szerzemény, de vettem párat azért, hogy legyen rajta többféle szín és forma. Engem, ez a háló ihletett meg, amit Sarti-n láttam:
Remélem, páran kedvet kaptok egy ilyen háló elkészítéséhez! Addig is, további jó nézelődést a Sarti-Info-n nektek!
De jó lenne, ha nekem is lenne ilyesmihez türelmem! :)