Mitől olyan tiszta a tengervíz Sartin?

Már többször írtuk, hogy Sarti újra és újra megnyeri a több tucatnyi, szigorú feltételekhez kötött „Kék Zászló” díjat partjának tisztaságáért. A zászlót is láthatja bárki, aki a sétányon nézelődik. De vajon miért olyan tiszta a víz egyes tengerpartokon, mint pl. Sartin? A válasz bonyolultabb annál, mint amire elsőként tippelünk!

Több helyről úgy hallottuk, hogy a Sartin található homok összetételének egyik fő alkotó eleme a „Bolondok aranya„, más néven macskaarany, mely gúnynevét onnan kapta, hogy a régi időkben tudatlanságukat kihasználva, egyes embereknek aranyként értékesítették az ásványt. Az arannyal ellentétben a kőzet nagy tömegben fordult elő a természetben.

A pirit szinte megszólalásig hasonlít az aranyra, az arany fajsúlyánál azonban négyszer könnyebb. Egykor ékszerként is viselték. A pirit vashoz (acélhoz) történő ütésekor szikrázik, ezért régen tűzkőként használták – innen ered a valódi neve is; a „pür” szó görögül tűzet jelent.Arany homok, Sarti

Tény, hogy Görögországban vannak pirit lelőhelyek, és az is való igaz, hogy Sarti homokja úgy csillog, mintha aranyporból lenne.. Az aktív nyaralók talán azt is tudják, hogy a környező hegyek kövezete is csillogó, néhol fehér, sókristályos, néhol aranyszínű, metamorf képződmények. Ám minden híresztelés ellenére, utánajártunk, miből is van Sarti homokja, vagyis mitől kristálytiszta a tenger Sartin valójában?!

Általános tudnivalók

A Földfelszín több, mint 70 százalékát víz borítja. A fennmaradó, kb. 30 százalékot a különböző hegyláncok, dombok és síkságok alkotta szárazföldek teszik ki. A szárazföldek domborzatát az időjárás formálja, a nap, a szél, az eső és a nagyobb viharok mind átalakítják a hegyeket és a völgyeket, mely változások a víz áramlásának irányától függően a tengerekre és óceánokra is hatással van. E-körforgás a felelős a domborzat alakulásáért, a tengeri üledék összetételéért, a tengerek, tengerpartok tisztaságáért.

Görögország hegyvidéki ország, több, mint 300 kisebb-nagyobb heggyel. A hegyek és a szigetek egy része vulkanikus eredetű, míg a többin márványt és vasércet bányásznak. Az ország domborzatának élén négy teljesen más felépítésű hegylánc emelkedik a magasba, melyek leggyakoribb kövezete a krétakori mészkő. Leghosszabb partvidékű szárazföldje a becslések szerint kb. 500 km hosszú partvonallal rendelkező Halkidiki prefektúra. A partok igen változatosak, az apró kavicsos, sóderszerű, durva, fehér homoktól az egészen finom, arany homokig, illetve a sziklás partig, a tengerparton haladva különböző összetételű aljzatok váltogatják egymást, de vajon miből van a tengerfenék, miért csillog a homok Sartin?!

Ásványok, a közeli folyók lehetséges szállítmányai

Chalkidiki altalaja rendkívül gazdag színes fémekben és ásványokban. A talajrétegben kénes érceket, rezet, mangánt, vasat találtak, míg az északi területein a bauxit, a középső és a déli részekre pedig a fehér kő jellemző. Három fő bányászati központja van: Stratoni, Gerakini és Vadvos. Stratoniban vasat, szilíciumot, galenitet, sphaleritet, Gerakiniben és Vadvosban pedig granulitot bányásznak. További kisebb bányákban rezet, krómot, mangánt, aranyat és ezüstöt is bányásznak.

A Sartihoz legközelebbi folyók Halkidiki prefektúrán kívül helyezkednek el, Észak-Görögországban. Az Axiosz (Vardar) nevű folyó Macedónia Šar-hegységének déli lejtőjéből ered. A Vardar-övezet vulkanikus eredetű rétegeiről (andezit, bazalt, dacit, riolit), valamint ólom, cinkérc és fehércsillám lelőhelyeiről ismert. A görög határt átlépve, Szalonikitől 20 km-re nyugatra ömlik az Égei-tengerbe.

A Strimon (Struma) folyó a vulkáni tevékenység következtében kialakult Vitosha Hegységből ered, Bulgáriából.  Vitosha elsősorban gránit kövezetű, de van olyan része, ahol karsztos a kőzete, különösen a déli részén. (Egyedülálló természeti jelenség itt a Moreni „kő folyók” amelyek nagy kerek gránit kövek lerakata a folyóvölgyekben, s melyek az egyik legnépszerűbb turisztikai látnivalónak ad otthont a tengerszint feletti 1400 m magasságban. A Zlatnite mostove (Arany hidak) volt az a hely a régi időkben, ahol aranyat mosott ki a homok, erről kapta a hely a nevét.) Miután a Strimon folyó nyugat felé fordul, déli irányból lép be Görögország területére, és az ókori görög Amphipolis város közeli Strymonian öböl felől érkezik az Égei-tengerbe.

Nestos (Mesta) folyó a gránitból, gneiszből, illetve kristályos palából képződött Rila-hegység lejtőin ered lefelé, áttörve magát a Pirin-hegységen és a Rodope közötti völgyön. Kaválától 20 km-re keletre torkollik az Égei-tengerbe, Thásszosz-sziget közelében. A Rodopei-övezetre (Szerbia, Koszovó, Macedónia) az ólom, cinkérc, kőszén, lignit, lelőhelyek a jellemzőek. A

Az Evros (Marica) A Balkán leghosszabb folyója, amely kizárólag a hegy belsejében folyik. Szintén a bolgár Rila-hegységből ered, a Balkán és a Rodope hegységek között dél felé áramlik, majd Törökország felé veszi az irányt és a török Enez városon át az Égei-tengerbe torkollik.

Az Égei-tenger felszíni víze az óramutató járásával ellentétesen kering, a Fekete-tenger kiáramlása nyugat felé mozog, az Égei-tenger északi része mentén, majd déli irányban folyik tovább Görögország keleti partja mentén.

A fenti hegyek kövezetének, és az onnan eredő, majd az Égei-tengerbe ömlő folyók útjának feltérképezésével már van némi fogalmunk arról, hogy miféle anyag lehet Sarti tengerparti homokjában. Talán Sarti homokja vulkanikus eredetű, melyet a Strimon folyónak köszönhetünk? Lehetséges, hogy ugyanez a folyó képes akár aranyat szállítani  az Égei-tengerbe, ahogy azt régen is tette, a Kőfolyók Arany Hídjánál? Esetleg a bolondot járatja velünk és csakugyan a egy egyszerű kőzetről beszélünk, ami minden ércbányában megtalálható?!

Pirit vagy csillámpala?

Sartiról származó kő
Szártiról származó kőzet

Bár ismerőseink szavának hittünk ugyan, és szinte már biztosak voltunk benne, hogy a csillámpor Sarti tengerében pirit, ám az Internet adta számtalan geológiai, stb. weboldalról összegyűjtött anyagok alapján a piritről az egyetlen információnk, hogy a Sartit talán kevésbé érintő Kárpát-balkáni övezetben, a hegyrendszer geológiai törésvonalai jelentős rézérc, pirit, magnezit, wolfram, arany és vasérctartalékokat tartalmaz. Ez az információ azonban túl kevésnek bizonyult ahhoz, hogy egyértelműen kijelenthessük: Sarti tengerében pirit található.

Új módszerrel próbálkoztunk. Részleteket keresve a fent nevezett kőzetekről és ásványokról a sok vas és érc között megakadt a szemünk a Nestos folyó környéki a kristályos palán, ami a képeket összehasonlítva véleményünk szerint jobban passzol a Sarti környékbeli kőzetekre és talán az öböl homokja is ettől a kőzettörmeléktől csillog. Persze nem vetettük el a piritet sem, lássuk, miket tudunk a két kőzetről:

Érvek és ellenérvek a pirit mellett

PiritA piritről tudjuk, hogy vasat és ként tartalmaz, vízben oldhatatlan, fajsúlya négyszer kisebb az aranyénál. Közönséges ércásvány, amely szinte minden magmás, metamorf és üledékes kőzetek köréből ismert. Többek között Görögországban is jellemző, de tulajdonképpen minden ércbányában megtalálható.

Gyenge vasérc, amelyet kén és vastartalma miatt is bányásznak. Pörkölésekor kén-dioxid szabadul fel, amely vízzel érintkezve kénsavvá alakul (savas eső). Fontos kénsavgyártási alapanyag, a vegyiparban használják. A pirit fémkalapáccsal ráütve szikrázik, párás környezetben a kénes gőzök következtében az ásvány átalakul, rozsdás felületű kőzetté válik.

Mint minden tengerparton, Sartin is párás a levegő, de semmiféle rozsdával nem találkoztunk még a hegyekben,  és a kén-dioxid is elég valószerűtlennek tűnik Sarti levegőjében; vagyis elég kicsinek tűnik annak az esélye, hogy Sartin pirit kövezetű hegyek emelkednek a magasba. Ráadásul a haza hozott kődarab sem szikrázik, lévén, hogy egy kőről beszélünk, nem pedig ásványról. A piritet bányásszák a föld alól, míg a csillámpala a szabadban található, kőzet formájában.

Érvek a csillámpala mellett

Csillampala
Csillampala

A kristályos palának többféle típusa van, melyek közül mi a csillámpalára gyanakszunk. A csillámpala földünk legősibb korának egyik alapkőzete, amely egész hegységeket képez. Vulkáni (magmás), metamorf és üledékes rendszerekben fordul elő. A kristályos palák képződése az egykori agyagos, finom homokos tengerben lerakódott üledékekre vezethető vissza, melyek hegységgé képződésük során átkristályosodtak.

E metamorfózis során a kőzet palás szerkezetűvé változott, vagyis ásványai nagy erők hatására egy meghatározott irányba, lemezekbe rendeződnek, ill. préselődnek. A csillámpala összetétele a kvarc és a csillám, melyben a csillám (biotit, muszkovit) mennyisége olykor meghaladja az 50%-ot. Palás szerkezetének köszönhetően a csillámpala kalapáccsal megütve vékony lemezekre esik szét.

A csillámot egyebek mellett a festékiparban használják, mert növeli a festékrétegbe behatoló víz ellenálló képességét, melytől a festék időjárásállóbb lesz. Vagyis a csillám vízben nem oldódik. A csillámpala emberi felhasználása az őskori időkre nyúlik vissza. A csillámpala ismert volt a ógörög civilizációban is. Legkorábbi használata a felső paleolit időszakra tehető, amikor a barlangrajzok készültek.

Az őskorban földfestéket használtak a barlangrajzokhoz a nyersanyagot dörzsköveken finomra zúzták, majd zsiradékkal, vagy vérrel keverve vitték fel a sziklafalra. A későbbi időkben a görög asszonyok porított csillámpalát használtak bőrükre, hogy kiemeljék annak szépségét. A csillámpalának ma is nagy szerepe van a kozmetikában. Az a tény, hogy a csillám használata ilyen régi időkre tekint vissza, az azt jelenti, hogy sok volt belőle, és rendszeres használata véleményünk szerint elég erős érv amellett, hogy Sarti homokja csillámoktól fénylik.

A homoknak több fajtája van, de a kvarchomok, a dolomit-homok, a magnetit-homok és az arkoze-homokfajták közül a kvarchomok tűnik a legvalószínűbbnek, mert annak összetétele kvarcból, 2-20 % egyéb ásványi törmelékből áll, amely jellemzően csillámföldpát és mész. Ezen információ alapján szintén a csillámpala tűnik a valószínűnek.

Végül a szőlő gyökerei mélyen hatolnak a föld felszíne alá, ezért jól tűri a tartós szárazságot. Görögország éghajlata ideális a szőlőművelésre, főként a tengerhez közelebbi területeken. A változatos mészköves-sziklás-vulkanikus, agyagos, vagyis a pala környéki talaj, a magas kvarctartalmú föld kifejezetten előnyös a szőlő számára. Hazánkban is sok szőlőültetvény található mészköves, csillámpalás környezetben, és Sartin és környékén is sok szőlőültetvény található, tehát a csillámpala vezet!

A fentieket összevetve, a mi véleményünk szerint Sarti sárgásan csillogó hegyeinek kövezete csillámpalából áll, és valószínűleg a homok is ennek darabkáitól csillog, ami főleg a tengerben érzékelhető, amikor felkeveredik, majd leülepszik. A csillámszemcsék valószínűleg keverednek továbbá a fent nevezett folyók szállította vas és különböző ércekkel és egyéb ásványokkal is, melyek közül az Axiosz és a Nexos folyó szállítmányai között szintén a csillámpala található.

Bár nem vagyunk geológusok, sem egyéb ide kötődő szakemberek, rengeteg utánajárás és kutatómunka eredményeként mi úgy gondoljuk, Sarti homokja a csillámpalától csillog a víz pedig attól olyan tiszta, hogy a csillámdarabkák, illetve Sarti homokjának fajsúlya nehezebb a víznél, ezért a hullámoktól felkavarodik ugyan, de a máshol található homokkal ellentétben hamar leülepszik. Ezért olyan tiszta a víz Sartin!

Sarti tengervíz

Te is felelős vagy Sarti tisztaságáért!

A kérdés természetesen nem zárul le az ásványokkal és kőzetekkel. A tisztaság függ a rendszeres takarítástól, a megfelelő hulladékkezeléstől is. Bár egyes görögök erről másként vélekednek, s néhány éve volt is okuk rá, hiszen előfordult, hogy a szomszédos öblök egy kicsit elhanyagoltabbak voltak, de többségében csak tengeri hordalékról beszélhetünk, amit ma már rendszeresen eltakarítanak.

Előfordulhat 1-1 alkalom, mikor nagyobb viharok után a vártnál több hordalék érkezik a partra, de előbb- vagy utóbb eltakarítják, ami a strandolóknak zavaró lehet. Néhány éve még kértünk mindenkit, hogy a saját szemetét gyűjtse össze és ne hagyja a parton, de hálistennek mára már a parton is elhelyeztek néhány szemetest, az apartmanok nagy konténerein túl. A helyieknek ügyelniük kell a tisztaságra, hiszen ha Kék Zászlót akarnak, akkor kemény szabályoknak kell eleget tenni, melyben a környezetvédelemnek épp olyan fontos szerepe van, mint a tisztaságnak.

Kérjük, ügyelj a környezetedre, a tisztaságra, mert Sartihoz hasonló csodában nem sokunknak lehet része, ezért értékeljük azt, ami adatott, és vigyázzunk rá közösen! Őrizzük meg Sartit olyannak, amilyennek először láttuk, ne szemeteljünk!

Várjuk megerősítéseteket, ellenvéleményeteket, és cikkünk értékelését is! Szeretjük a visszajelzéseiteket! ;)

Oszd meg! Köszönjük, hogy értékeléseddel segíted a munkánkat! Kommentelni a lap alján tudsz!

2 thoughts on “Mitől olyan tiszta a tengervíz Sartin?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük