Nyaralásainkból merített tapasztalataink

Nem tudunk elmenni néhány gondolat mellett…

Amikor egy ember nyaral, akkor pihen. Akkor világot lát… Mindehhez hozzá tartozik a nyugalom, a szabadságunk akadálytalan, gondtalan eltöltése. A nyaralás szinte mindenkinek az álma, ezért már az erre a célra kivett szabadnapjaink legelső napjától kezdve annak tökéletességére törekszünk.

Hiú ábrándokat azonban ne kergessünk! Tökéletes nyaralás nincsen! Ahogyan a hétköznapjainkban is mindig történik valami, ez alól a szabadságunk sem kivétel! Ha jobban belegondolunk, ezt mi magunk is tudjuk, hiszen biztosítást is kötünk az utazás előtt. Készüljünk hát fel másképp is a várva várt szabadságunkra!

Az emberek nyaralás előtt, az utazás napján a fent említett tökéletességre való törekvés miatt idegesek. Ez görcsösségbe mehet át, amellyel már az utazás megkezdése előtt fölöslegesen egymás idegeire mehetünk. Ilyenkor már próbáljuk meg otthon felejteni a gondjainkat, legyünk a szó pozitív értelmében lazák, barátkozzunk, és az esetleges ingerültséget váltsa fel inkább a lelkesség és a kíváncsiság, amit a nyaralásunk helyszíne felé táplálunk… sajnos sokan már az induláskor találnak maguknak valamit, amin moroghatnak; pl. nem tetszik az ülőhely, késik a busz, otthon maradt valami…

Az igazság az, hogy ezeket a problémákat mi generáljuk magunknak! Sajnos az emberek java-része (tisztelet a kivételnek!) valamiért úgy érzi, ha nyaral, akkor mindent megtehet és mert befizetett egy akciós Last Minute útra, (vagy akár drágábbra..) az már mindenre feljogosítja és mindenki úgy táncol, ahogy ő fütyül… Ez már túlmegy a tökéletességre való törekvés határán!

Tévedés, hogy a nyaralásunkat az utazási iroda ügyintézése, vagy az idegenvezető viselkedése tenné olyanná, amilyen! Sem a szállás minősége, sem az időjárás sem befolyásolhatja a várva várt egy hetünket,  hisz mérgelődünk eleget otthon, de az adott üdülőhelyre ki tudja, mikor juthatunk el újra?! Sosem érezhetjük magunkat olyan anyagi biztonságban, hogy megengedhessük magunknak azt a luxust, hogy egy adott probléma miatt tönkretegyük a kezdeti jókedvünket, esetleg családtagjaink hangulatát is lelombozzuk…

Ha gond van, törekedjünk a probléma mielőbbi megoldására, ha az nem megy, értékeljük át még egyszer, hogy van-e akkora a probléma, hogy órákat, napokat, vagy esetleg az egész üdülésre szánt időt ennek a problémának a megoldásával töltsük el?! Példák: eldugult a wc. Nem állítjuk, hogy ez normális, de sajnos előfordul. Szólni kell a tulajnak, hamarosan megjavítja. Ha nem tenné ezt túl gyorsan, nem kell rajta mérgelődni, hisz nem történt tragédia…

Leégés: ezt meglehet előzni; használjunk naptejet, igyunk sok folyadékot, együnk sok zöldséget és gyümölcsöt, illetve olyan élelmiszereket, amik a kánikulában elvesztett folyadékot pótolják a szervezetünkben. De ha nem volt szerencsénk a napozással, vannak leégésre használható kenőcsök és spray-k, ezeket nem árt előre beszerezni… Ha leégtünk, az nem jelenti azt, hogy annyi a nyaralásunknak! Számtalan dolgot lehet csinálni egy nyaralóhelyen, egy napot kibírunk strandolás nélkül, nézzünk szét a környéken, fagylaltozzunk a faluban, béreljünk autót, de a strandra is mehetünk akár egy napernyővel…

Tapasztalataink szerint az alábbi problémák szoktak felmerülni:

“A szállás nem tetszik: koszos, igénytelen, bogarak vannak!”
Sartin a szállások ár-érték aránya a faluban leginkább jellemző, két csillagos minősítésűnek felelnek meg. Senki ne várjon luxusszállodát, elnöki lakosztályt és rabszolga személyzetet. Amikor befizetünk egy akciós útra, vegyük ezeket is számításba!

Az apartmanok alvásra tökéletesek, a napunk nagy részét azonban nem itt fogjuk eltölteni… Az apartmanok mindegyikét kitakarítják érkezésünk előtt, emiatt az is előfordulhat, hogy várnunk kell annak átvételével. Ha az apartmanunk mégis koszos, feltételezhetően nem olyan nagy a kosz, amitől leesne a karikagyűrű az ujjunkról, ha mi magunk oldanánk meg a problémát. Háztartásbeliek jellemzően egyébként is használják a seprűt az ott töltött idő alatt a homok miatt…

Bogarak: néhány vendég, aki tönkretette a saját nyaralását, dühből azzal próbálja meg másét is tönkre tenni, hogy hamis információkat állít az apartmanokról, utazási irodákról. Ilyen fals élmény az is, miszerint csótányok lennének az apartmanokban…

Természetesen extrém esetben, legyen az kosz, vagy más egyéb; szólni kell a személyzetnek, de ne nevezzünk mindent extrémnek! Mi magunk járunk jól, ha túllépünk a problémán és nem idegesítjük fel ezen magunkat!

“Nem tengerre néző a szobánk, pedig a katalógusban úgy volt”
Ez valóban illúzióromboló lehet, de próbáljuk meg túltenni magunkat rajta, és látogassuk meg mindennap közvetlenül közelről!

“Kicsi a fürdőszoba és hol volt, hol nincs melegvíz…”
Ez így igaz. Sartin a fürdőszobák elég szűkösek, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne őket használni… A sós tengervíz után még a szűk zuhanyzóban is jólesik a fürdés! Meleg víz általában van, csak ki kell engedni. Ha még sincs, próbáljuk meg néhány óra múlva újra, de a forró nyári napokon a hideg vízben való fürdés sem jelenthet nagy gondot…

“Nincs kávéfőző, se edény, csak néhány evőeszköz…”
A szállások felszereltsége nagyjából egyforma, de minimális eltérések lehetnek. Általában pohárból, evőeszközből és tányérból annyi van, ahány személy tartózkodik a stúdióban, ill. apartmanban. Továbbá edények, serpenyő, stb. is szokott lenni, vagyis a legalapvetőbb konyha eszközök…

Ha belegondolunk, nem is olyan nagy problémák ezek! Nem költöztünk oda ezekre a helyekre, csupán 1 vagy 2 hetet szeretnénk itt eltölteni… Őszintén szólva a problémák egy része sokkal könnyebben volt orvosolható, amíg voltak utaskísérők, de sajnos ez megszűnt, ezeket a feladatokat is a sofőrök látják el, amiért a legnagyobb tiszteletünket érdemlik!

Régebben a sofőrök vezettek, az utaskísérő pedig szórakoztatta, vagy “felügyelte” az utasokat. Ő üdvözölte az utasokat a felszálláskor, ő tájékoztatta őket az állomásokról, a büfé és toalett használatról. Ő szállt le a buszról a határokon, és az útleveleket is ő szedte össze, illetve osztotta szét. Indulások előtt ellenőrizte az utasok számát, és minden egyéb feladatot ellátott, ami az utasok ügyes-bajos dolgait felölelte. Ő volt a mindenes, ha bármi gondja volt az utasnak, hozzá kellett fordulni.

Persze volt köztük is, akivel elégedetlenek voltak az utasok, de olyan is volt, aki idegenvezetést tartott a görög határon belül az út bizonyos részein. Utaskísérők már csak a fakultatív programokon vannak, úgy kell őket elképzelni, mint a Görögbe fogadva c. filmben Georgia-t. A valóság csak annyiban tér el a filmtől, hogy nem minden kísérő ilyen közvetlen az utasokkal, van aki csupán formai. Ezzel együtt sajnos az utasok sem ilyen kedvesek egymással, mint a filmben.

A másik állandó probléma az utazási irodákkal, a sofőrökkel, az idegenvezetőkkel kapcsolatban merül fel. Az utazási irodákat és a sofőröket rendszerint az alábbiak miatt szídják:

“Szóltam a sofőrnek, hogy hátra szeretném dönteni az ülésemet, de a mögöttem ülő nem engedi. Ő erre közölte, hogy próbáljunk meg megegyezni…”
Ez egy elég kellemetlen dolog, mert ha a mögöttünk ülő ember magas testalkatú, akkor az ülést valóban nem lehet hátra dönteni, hiszen az illető ilyenkor nem fér el. Mindenkinek joga van hátradönteni az ülést, ennyi figyelmesség azonban kell, hogy legyen bennünk, hogy ha a másik ember nem fér el mögöttünk, kihagyjuk azt a kis pluszt. Mindössze kb. 10 centiről van szó… Ha az ülés hátradöntése mégis elengedhetetlen, próbáljuk magunk megoldani a problémát; hiszen ez nem a sofőr feladata. Cseréljünk pl. helyet a mögöttünk ülővel!

“Nem látom, nem hallom a vetített filmet”
Ha minden igaz, sajnos csak minden második ülésnél van hangerő állítási lehetőség, de a buszokon ez úgy van kialakítva, hogy az előtte és mögötte ülők is megfelelően hallják a hangszórók hangját. Mindenkinek egyesével sajnos nem lehet megfelelő hangerőt beállítani, de azért ki van ez találva. Ha nem halljuk a filmet, kérjük meg a sofőröket, hogy “központilag” adjanak rá egy kis hangot, vagy helyette hallgassunk mp3-t. A buszokon 2 TV van. Egy elől és egy középen. A TV helyéhez képest legtávolabb ülő már nem igazán látja jól a képet, de az az előtt ülőket nem fenyegeti ez a probléma.

“3 és fél órát álltunk a határnál, miközben legalább 6 másik busz megelőzött minket, miért?”
Sajnos a határoknál ez sokszor előfordul, ez nem a sofőrökön múlik. A sofőrök szeretik a legkevésbé, ha buszok vannak előttünk a határon, főleg, ha hátunk mögött lévők meg is előznek minket. Erre sajnos nincs megoldás, a határ mindig egy lutri… Az egyetlen, amit tehetünk, hogy betartjuk a sofőrök által kérteket, az állomásokról történő indulási időpontokról nem késünk, hogy haladhassunk és a hasonló időpontban induló buszokat megelőzhessük.

“Elmaradt a hajókirándulás, pedig azt vártam a legjobban!”
Ez időjárásfüggő. Sajnos valóban előfordul, hogy nagy hullámok, vagy viharos időjárás miatt elmarad a befizetett hajóút. Az időjárást megjósolni senki sem tudja, ez benne van a pakliban. A befizetett pénzt ilyenkor visszafizetik.

A fentieken kívül eddigi utazásaink alkalmával a legelképesztőbb panaszoknak voltunk tanúi. A legcsúnyább dolog, amikor két ember veszekedését követően az egyik fél partnert keres a vita folytatásához, a történtek harmadik félnek való továbbításához, illetve terjesztéséhez. Sajnos sok ilyen ember van, nem nyugszanak, míg egy tucatnyi emberhez el nem jut az információ… Közülük ha csak tízen elmesélik ezt egy harmadik félnek, de abból öten rosszul emlékeznek az utazási iroda nevére… Ugye milyen könnyen születik a pletyka?!

Valljuk be, hogy mindannyian hajlamosak vagyunk a hallottak alapján ítélkezni – ne adj isten, más elégedetlensége okot ad arra, hogy az iroda, apartman, étterem neve emiatt a mi tudatunkba negatívként maradjon meg, holott még nem is ismerjük az illetékeseket… Sokkal ésszerűbb, ha a panaszkodó utast/vendéget nem támogatjuk ismeretlenül a negatív véleményében, mindinkább megpróbáljuk rávenni, hogy érezze magát jól, és ne mérgelődjön!

Ezzel magunknak se építjük bele a tudatalattinkba, hogy valami milyen rossz, és emiatt a későbbiekben rosszul fogjuk magunkat érezni, és talán az elégedetlenséget is eloszlatjuk.. Ezzel sokkal többet nyerünk a következő napokra nézve, mintha az ellenkezőjét tennénk… A saját tapasztalatokat szerezzük meg mi magunk, ne engedjük, hogy más befolyásoljon!

S hogy miért hangsúlyozzuk ennyire az idegeskedés-mentes nyaralást? Ez nagyon egyszerű! Kiskorunkban ritkán adatott meg, hogy nyaralni menjünk, főleg nem külföldre. A családi nyaralásaink alatt szinte kivétel nélkül voltak viták, veszekedések, ami rányomta a bélyegét az adott egy hétre. Többek között ebből is tanulva rájöttünk, hogy nem kell görcsöcsnek lenni, nem kell mindent túlaggódni, egyszerűen élvezni kell azt, ami történik, a nyaralás ideje alatt a pillanatnak kell élni, nem az otthoni problémákon rágódni.

Nem voltunk soha a világ másik felén, csak Európában, de égtünk már le úgy, hogy a testünk fele hólyagos volt a naptól, volt már hasmenéses nyaralásunk is és lopták már el mindenünket külföldön (nem Görögországban)! Ezeket a kivett szabadságainkat is végignyaraltuk, természetesen volt egy-két cifra szó ilyenkor, ami elhagyta a szánkat, de semmi több! Szörnyű érzés megtapasztalni azt, hogy az ember jó dolgában keresi, hogy mibe köthet bele, miközben velünk megtörténtek – azt hiszem, mondhatjuk, hogy a legrosszabbak is – , mégis végigcsináltuk, és jó szájízzel gondolunk vissza még a legkellemetlenebb eseményekkel eltöltött nyaralásainkra is!

Az a véleményünk, hogy az embereknek éppen ez hiányzik. …hogy képesek legyenek a problémák ellenére is jól érezni magukat, ahelyett, hogy reklamációval töltenék el pihenésre szánt idejüket. Felejtsük el a szokásainkat, a nagyobb igényeinket, mert nyaralni minimális összeggel is lehet, ha elég érdeklődőek vagyunk az adott ország felé. Nem kell “shoppingolni”, nem kell minden egyes nap étteremben enni (persze kihagyni sem szabad!) ahhoz, hogy az ember jól érezze magát, hiszen ott a gyönyörű természet, a tenger, a mosolygó, kedves helyi emberek, és az a pár fénykép, amivel mindezt örökre magunkba szippanthatjuk! Elégedjünk meg ezekkel, s éljünk meg minden mást pluszként, nem pedig rossz élményként!

Ez a kép például egy olyan alkalommal készült, amikor műszaki probléma miatt le kellett szállnunk a buszról, hogy a sofőrök megnézzék és megjavítsák a hibát. Gondolnád? Míg a sofőrök szereltek, néhányan segítettek nekik, a többiek az öblöt fényképezték, mások kakukkfűt szedtek a hegyoldalból. Ugye lehet így is látni a világot?

Engedjünk a csábításnak, kóstoljunk meg ételeket, italokat, szakítsunk egy kis időre a megszokott dolgainkkal, hiszen nyaralunk! Aki valamibe bele akar kötni, az bele is fog! Aki viszont nyaralni akar, az nem követi a példáját, hanem inkább megpróbálja jól érezni magát!

A jövőre nézve mindenkinek baleset és idegeskedés-mentes, kellemes, új élményekkel teli, felejthetetlen nyaralást kívánunk! :)

Köszönjük, hogy értékeléseddel segíted a munkánkat! Kommentelni a lap alján tudsz!
Oszd meg!
  • 269
  •  
  •  

One thought on “Nyaralásainkból merített tapasztalataink

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük