Az egyik legritkábbnak számító napórát találtak a görög-római korból Polichrono-ban, Halkidikin. A régészeti lelet nem egy szokásos, egyszerű napóra! Azért is fontos, mert abban a korban általában olyan órákat gyártottak, amik csak a helyi időt mutatták. A most talált napóra azonban a világ minden részének pontos idejét mutatja.
Az ókori görög világban egy Gnómonból (árnyékvető pálca) álltak a napórák: egy függőleges oszlop sík felületén a Gnómon árnyéka jelezte az időt. A Gnómon használata Anaximandrosz nevéhez fűződik, sőt, állítólag ő maga is felállított egyet Spártában.
A Polichrono-ban talált napóra felülete a gnómontól eltérően (homorú) félgömb alakú, 11 vonal van belegravírozva, vagyis 12 részre van osztva a felület, amely a nap 12 órájának felel meg. A másik három merőleges vonal a téli napfordulónak, a napéjegyenlőségnek és a nyári napfordulónak felel meg. A félgömb alakú felület közepén egy bronz iránytű található, amely árnyékot vet a féltekén. Az árnyék állásától függően a 12 szakasz feltárja a pontos időt. Az árnyék egész nap azonos hosszúságú az órán, de az évszak függvényében változik. A téli napfordulóknál rövidebb árnyék figyelhető meg, míg az fokozatosan növekszik a nyári napfordulóig, amikor maximális a hossza.
Az órát egy késő ókori épület romjainál találta egy kutatócsoport. Bettina Tsigarida régész, Chalkidiki specialistája több éve tevékenykedik a szakmában. Különösen a régi Kassandria foglalkoztatja, kutatásainak témája az ősi szőlőtermesztés és méhészet Halkidikin. Ő volt az egyike annak a csoportnak, akik a napórát megtalálták. Bettina munkájáért jutalmat kapott.
A napóra segítségével megnyílt a lehetőség nem csupán a nap, és a dátum, de az időpont kiszámítására is. Kassandra mellett található Kallithea falu, ahol a környék egyik legfontosabb régészeti leleteit találták. A lelőhelyet 1969-ben, egy hotel építése közben fedezték fel. A régész szerint innen, Zeusz Szentélyéből származhat a lelet…