Joseph Makris, tengerbiológus a Beautiful Mindsnak adott interjújában a Földközi-tengerben élő, összesen 47 cápafajról tett említést, melyek közül a veszélyes fajok száma, és a velük való találkozás esélye is csekély…
„A több száz cápafaj közül a Földközi-tengerben összesen 47 faj található meg, melyek közül 35 féle cápa lakik a görög tengerekben. A veszélyes cápák a nyílt tengeren élnek, távol a parttól. Ráadásul ezek a fajok ritkák a görög tengereken, így a cápatámadás esélye szinte a nullával egyenlő.” Íme a lista, amiből látható, hogy a legtöbb faj ártalmatlan:
A – Ártalmatlan faj (29 faj)
V – Veszélyes (4 faj)
M – Meglehetősen veszélyes (2 faj)
- Hexanchus griseus (Szürkecápa) – A
- Heptranchias Perlo Eptavranchios (Hegyesorrú hétkopoltyús tehéncápa) – A
- Eugomphodus taurus (Homoki tigriscápa) – M
- Odontaspis ferox (Kisfogú homoki tigriscápa)- A
- Isurus oxyrinchus (Röviduszonyú makócápa) – V
- Lamna nasus (Heringcápa) – M
- Carcharodon carcharias (Nagy fehércápa) – V
- Cetorhinus maximus (Óriáscápa) – A
- Alopias vulpinus (Rókacápa) – A
- Scyliorhinus caniculus (Kispettyes macskacápa) – A
- Scyliorhinus stellaris (Nagy macskacápa) – A
- Galeus melastomus (Foltos cápa vagy Feketeszájú macskacápa) – A
- Mustelus mustelus (Csillagos cápa) – A
- Mustelus Asterias (Csillagos cápa) – A
- Mustelus punctulatus – A
- Carcharinus brevipinna (Fonócápa) – A
- Carcharinus plumbeus (Homokpadi cápa) – A
- Prionace glauca (Kékcápa) – V
- Rhizoprionodon acutus (Tejcápa) – A
- Galeorhinus galeus (Közönséges kutyacápa) – A
- Sphyrna zygaena (Közönséges pörölycápa) – V
- Sphyrna tudes – A
- Oxynotus centrina (Disznócápa) – A
- Squalus acanthias (Tüskéscápa) – A
- Squalus blainvillei (Szürke tüskéscápa) – A
- Centrophorus granulosus (Nyelőcápa) – A
- Centrophorus ujato (Kis tüskéscápa) – A
- Deania Calcea (Madárcsőrű macskacápa) – A
- Etmopterus spinax (Bársonyoshasú lámpáscápa) – A
- Dalatias licha (Búvárcápa) – A
- Somniosus rostratus (Kis alvócápa) – A
- Echinorhinus brucus (Ragyás cápa vagy Szedercápa) – A
- Squatina squatina (Angyalcápa) – A
- Squatina oculata – A
- Squatina aculeata (Tarajoshátú angyalcápa) – A
3. Homoki tigriscápa (Carcharias taurus) görög neve: Karcharias tavvros – (M)
Súlya 90-160 kg, hossza eléri a 3,5 métert. Terjedelmes testének hátán két uszony található. Orra hegyes, háta szürkés-barna, hasa fakó. A homokos partvonalak menti, (innen a neve,) víz alatti zátonyoknál, ill. kb. 200 méter közeli mélységben élnek. Bár ez a cápafaj veszélyes minősítést kapott, inkább a szörfösökre, és a szigonypuskás vadászokra és a cápákat etetőkre jelentenek veszélyt, legalábbis az eddigi dokumentumok alapján.
5. Röviduszonyú makócápa (Isurus oxyrinchus) görög neve: Rynchokarcharias – (V)
A röviduszonyú makócápa a Föld összes mérsékelt övi és trópusi tengerében megtalálható. Mérete 270 cm-től 400 cm-ig terjed, súlya legfeljebb 500 kg körüli. A rövid uszonyú makócápa háta sötétkék, hasa fehér, szemei feketék. A feje palack formájú, orra hegyes, nagy fogai horogszerűek. Nevét második hátúszójának és a farok alatti úszójának kis mérete miatt kapta. Többnyire 100 méter mélység közeli mélységben tartózkodik, egyike annak a négy cápának, amely ritkán a 16 C fokosnál hidegebb vízben tartózkodik. Ez egy emberre is veszélyes cápafaj, de a nyílt tengert szereti, ezért a találkozásra nagyon kicsi az esély…
6. Heringcápa (Lamna nasus) görög neve: Lamna (M)
Nyílttengeri ragadozó, melynek hossza 2,5 méter, súlya 135 kg. A heringcápa felül szürke-, míg alul fehér színű, szemei feketék. A heringcápa orra hegyes, teste palack alakú, legfőbb jellemzője, hogy háromszög alakú fogai vannak. A vízfelszín közelében és a tengerfenéken egyaránt vadászik, akár 1360 méter mélyre is leúszik. A heringcápa gyors úszó, rendkívül aktív, de magányosan és társaságban is eléldegél. A heringcápa világszerte veszélyeztetett faj, mivel az ember vadászik rá, sokkal nagyobb veszélyt jelentünk mi rá, mint ő az emberre.
7. Nagy fehércápa (Corcharodon Carcharias) görög neve: Smprillios (V)
A klasszikus horrorfilmnek köszönhetően a legrettegettebb, de nem a legveszélyesebb cápafaj. A világ legnagyobb ragadozója, 3-tól akár 7 méter hosszúra is megnő. Testtömege elérheti a 2500 kilogrammot is. Háta sötét, szürkés színű, míg hasa fehér – innen kapta a nevét is. Háromszög alakú fogai akár 7 cm-re is megnőnek, ha közülük elveszít egyet, az visszanő. Gyors úszó, akár az 56 km/órás sebességre is fel tud gyorsulni. A 12-24 C fokos vízben érzi jól magát. Az egyetlen cápafaj, amely gyakran kidugja a teljes fejét a vízből…
Görögországban legnagyobb számban Korfunál, Korinthosznál, a Jón-tenger partjainál, és az Égei-tengeren (Thermaikos-öböl, Thassos, Kavala, Alexandroupolis) figyelték meg.
18. Kékcápa (Prionace Glauca) görög neve: Karcharias (V)
2-3 méter hosszú, világoskék színű, ragadozó állat. Az emberre nézve potenciálisan veszélyes fajnak tartják, a nagytestű, idős példányok előfordulhat, hogy halmaradványok közelében tolakodóan lépnek fel, de az ISAF adatai szerint a dokumentált cápatámadások óta összesen 12 nem provokált kékcápa támadást ismerünk, amelyből négy eset volt halálos kimenetelű.
21. Közönséges Pörölycápa (Sphyrna Zygaena) görög neve: Sfyrokefalos (V)
A pörölycápa nevét kalapács alakú koponyájáról kapta, melynek két végén helyezkednek el a szemei, amik 360 fokos látást biztosítanak neki. Átlagos hossza 5 méter, testtömege kb. 400 kg. Háta szürkés, vagy olajzöld színű. A pörölycápa halakkal, rájákkal és kisebb cápákkal táplálkozik. Az emberre nézve potenciálisan veszélyes faj, bár az általa okozott támadások száma elenyésző.
wikipedia.org