Kréta sziget: Gramvousa

Tóth Milán fényképe a Krétához tartozó Gramvousa félszigetről. Köszönjük! Milán így emlékezik rá: „Örök élmény marad Gramvousa és egész Kréta! :-)” 

Gramvousa Kréta észak-nyugati partjánál található kis félsziget egy bevehetetlen várral, egy erőddel és egy 16. századi remekművel. A várat a velenceiek építették 1579-ben, Kréta esetleges török megszállásától tartva. Ennek eredménye lett gyakorlatilag a Velencei Birodalom bukása.

A török hódoltság után Krétán ez volt annak a három várnak az egyike, amely a velenceiek tulajdonában maradt. Bár a vár bevehetetlen volt, a velencei-török háborúban az olasz kormányzó megvesztegette a törököket, akik így 1692-ben török kézre adták azt.

Végül számos próbálkozás után a 1825-ben krétai, görög felkelők szerezték vissza a törököktől a várat, magukat törököknek álcázva. Gramvousa volt az első terület Krétán, amely megszabadult a török hatalom alól. A vár akkoriban több, mint 3000 krétainak nyújtott menedéket, de kemény küzdelem folyt  a túlélésért, ami Gramvousa lakóit kalózkodásra késztette, így a Gramvousa és a Antikythira szigetek között elhaladó csónakokat válogatás nélkül, sorra kifosztották.

Az európai közvélemény ezt nem nézte jó szemmel, így 1828-ban a görög kormány jóváhagyásával Anglia és Franciaország felszámolták a kalózok teljes flottáját, ekkor a vár angol fennhatóság alá került…

Mára a Gramvousa várnak csupán romjai tekinthetőek meg, rengeteg lépcsőt megmászva, kisebb izomláz árán, de a látvány fentről is, lentről is fenséges és feledhetetlen!

Említést kell tenni Gramvousa kék lagúnájáról is! A Balos lagúna Kréta legkeresettebb, egyedülálló homokos strandja, amely a Gramvousa szigeten helyezkedik el. Balos kék-zöld vizével még a karibi szigetekről érkezőket is elvarázsolja! A lagúnában az óriási vonzerejű, kék és a zöld színek minden árnyalata megtalálható, továbbá egész Krétán nem található annyi kagyló, mint itt.

A Balos lagúnát a világ legszebb tengerpartjai között tartják számon, melynek természetes szépsége ritka állat és növényvilággal párosul. Rengeteg madárfaj él itt, pl. a Szakállas saskeselyű (Gypaetusbarbatus), ám a madarak közül csak 98 madárfajt sikerült eddig rögzíteni. Közülük sok a védett madár, pl. 14 súlyosan veszélyeztetett madárfaj.

Kígyók közül a védett Leopárdsikló (Elaphe situla) él meg ezen a vidéken, a régió barlangjaiban születnek a Mediterrán barátfókák (Monachus monachus), és az Álcserepesteknős (Caretta Caretta) is megtalálható itt.

A kb. 400 növényfaj közül 26 helyhez kötötten, csak Krétán terem, közülük 4 Görögország súlyosan veszélyeztetett növényei közé tartozik, míg további 25 növény védett. További érdekesség, hogy 3 olyan faj terem meg Gramvousa félszigeten, amely sehol máshol a világon: A Csupasz Pipitér (Anthemis glaberrima), ami a Százszorszép egy alfaja, az Allium platakisi, ami egy vad hagyma, és a Silene, Iitegripetala. E-növényeket mind a görög, mind az európai jogszabályok védik.

Egyes források szerint a Neptunfű (Posidonia Oceanica) a Föld legidősebb élőlénye. A régió tengeri területein ez a vízinövény található meg a tengerben, amelyet már csak a Földközi-tengerben található meg. A Posedonia rengeteg halnak biztosít menedéket, valamint ez a növény a biztosítéka annak, hogy a víz itt valóban tiszta. A neptunfű kiemelten védett növény, fontos szerepe van az ökológiában. A neptunfű „mezőket” gyakran emlegetik a tenger tüdejeként, mert oxigénnel dúsítják a vizet, megkötik a vízben lebegő üledékeket és megtörik a hullámokat…