Kígyóriasztó

Méregzsákok Görögországban? Nem kell félni, csak odafigyelni!

Both Zoltán vadállatbefogó Facebook profilján tegnap olyan posztot osztott meg, amelyben a skorpiókra hívja fel a figyelmet és óvatosságra inti a Görögországban nyaralókat. A kék-fehér színek országában nem csak ártalmatlan görög teknősök és a homokból kikelő cuki kis teknősök élnek! A mediterrán Görögország számos emberre veszélyes állatnak ad otthont úgy a tengerben, mint a szárazföldön.

Míg az országra jellemző szúnyog, méh és a medúza csípésekre a szupermarketben is kaphatók a kenőcsök, addig a skorpiókról és a mérges kígyókról, főként az ellenük való védekezésről csak legendákat hall az ember. Megkerestük Zolit, hogy megtudjuk, mennyire kell félni Görögországban a számunkra ismeretlen állatoktól.

Sokan nem tudják, de Görögország több olyan állat élőhelye, ami az emberre nézve veszélyes. A legtöbben a cápáktól félnek, pedig a velük való találkozás esélye a legcsekélyebb a veszélyes állatok közül. Milyen állatok jelentenek ennél sokkal nagyobb kockázatot a görög tengerpartokon és miért?

Zoli: Skorpiók Európában is élnek. Nálunk Magyarországon nem őshonosak, így nem ismerjük őket ezért nagy riadalmat okozhatnak – de az európai fajok emberi életre nem veszélyesek. Ugyanakkor miután méreggel ölik meg áldozatukat a skorpiócsípés helye nagyon fájdalmas, még akkor is, ha a méreg nem különösebben veszélyes, legyengült szervezetnél nagyobb gondot is okozhat.

Európában a viperának több alfaja is él, Görögországban pl. a homoki vipera, montivipera xanthina, keresztes vipera.

A viperák ok nélkül nem támadnak de ha veszélyben érzik magukat bizony védekezésből marhatnak. Marás esetén a tünetek: erős fájdalom, duzzanat, bevérzés, végtag zsibbadás, hányás, melyek mindegyike azonnal érezhető a harapást követően. Az ellenszérumot 3-4 órán belül meg kell kapnunk ezért a lehető leggyorsabban jussunk el a legközelebbi kórházba. Jegyezzük fel a marás idejét, fényképezzük le a kígyót – ami ebben a szituációban tudom furcsán hangzik- mégis sokat segít a kezelést illetően. Tengerpartokon, zsúfolt üdülőhelyeken minimális az esélye annak, hogy viperával találkozunk.

Pontosan milyen egy skorpió, vagy egy mérges kígyó élőhelye? Milyen helyektől óvakodjunk? Honnan lehet tudni, hogy veszélyes helyen járunk?

Zoli: A skorpiók kövek alatt, repedésekben, a földön heverő avarban, napos területeken szeretnek tartózkodni. Bár nagy többségük meleg vidéken él, az időjárás szélsőségeit is nagyon jól viselik.  

A viperák  a száraz, sziklás, napsütötte hegyoldalakat, sziklákat kedvelik, erdőkben, sűrű növényzettel borított területeken találhatóak meg de lakott területeken is előfordulnak.

Hegyi túráink során magunk is találkoztunk kígyókkal. A kígyók minden esetben elmenekültek a közelünkből. Ha egy kiránduló behatol ezeknek az állatoknak az élőhelyére, mikor kell tartania a támadástól és hogyan lehet megelőzni azt?

Zoli: Elsősorban megfelelő öltözék mindenképpen szükséges ha kirándulni indulunk. Papucs vagy szandál helyett zárt cipőt, bakancsot vegyünk fel a túrához. Ahogy a kérdésedben is utaltál rá, a kiránduló helyek ezeknek az állatoknak az élőhelye, ezért tartsuk tiszteletben, hogy „ők vannak otthon”. Féltik a biztonságukat ezért védekezésből támadnak. Ne álljuk el a menekülési útjukat ha éppen találkozunk velük és figyeljünk hová lépünk.

Gyakori az olyan kígyómarás amikor véletlenül rálépnek az állatra. De ne próbáljuk megfogni, terelni vagy akár jószándékból vezérelve a kígyó helyzetén változtatni. Skorpiók esetében is ezen főszempontok mellett mindenképpen nézzük át a ruhákat, cipőket, törölközőket, táskákat, bőröndöket, különösen a nyaralás végén. 

A fakultatív programokban az idegenvezetők kijelölt utakon kísérik végig a vendégeket, ahol a legkevesebb az esély pl. a mérges kígyókkal történő találkozásnak. A “kitaposott ösvényekről” letérni csak saját felelősségre lehet, ekkor nagyobb az esély rá, hogy összefussunk egy ilyen “méregzsákkal”. A legtöbb turista az utazási irodák által szervezett kirándulásokon vesz részt, ahol az említett okok miatt nincs ok a félelemre. Meg tudod ezt erősíteni?

Zoli: Sajnos nem tudom megerősíteni, hogy az idegenvezetők mennyire vannak tisztába ezekkel a veszélyekkel, de feltételezem, hogy nagy körültekintéssel szerveznek biztonságos helyekre programokat.

Sajnos az interneten ellentmondásos információk olvashatók a különböző kígyómarások kezelését illetően. Mi az igazság? Ha megtörténik a baj, mit kell tenni egy esetleges skorpiócsípés, vagy kígyómarás esetén amíg az orvosi ellátás meg nem érkezik?

Zoli: Mindkét esetben azonnali orvosi ellátás szükséges, még akkor is, ha a skorpió csípés nem tűnik veszélyesnek. Ahogy előzően említettem kígyómarás esetén mindenképpen jegyezzék fel a kígyómarás idejét és keressék fel a legközelebbi kórházat. Ne vegyenek be gyógyszert, ne fogyasszanak alkoholt és próbáljanak nyugodtak maradni. 

Bejegyzésedben arra hívod fel a nyaralók figyelmét, hogy cipőiket és ruháikat ellenőrizzék, mikor hazaút előtt bepakolnak a bőröndjükbe. Mi az oka és mennyire valószínű, hogy a skorpiók az apartmanokban is megfordulnak?

Zoli: Az őshonos állatok attól függetlenül, hogy kerülik az embereket, bárhol előfordulhatnak. Egyre több területet építenek be ezért ezek az állatok kiszorulnak a saját életterükről. 

Hazánkban kevesebb veszélyes állat él, mint a mediterrán országokban, ezért Magyarországon te vagy az egyetlen hivatásos vadállatbefogó. Azokban az országokban azonban, ahol több emberre veszélyt jelentő állat is él, a szakemberek fel vannak készülve az ilyen esetekre. Szerinted összességében mennyire kell tartanunk Görögországban a veszélyes állatoktól?

Zoli: Az utóbbi években merőben megváltoztak a nyaralási szokások. Míg az én gyerekkoromban a balatoni nyaralás volt a trendi és a legtöbb családnak elérhető addig ma már nagyon szeretünk világot látni, minél messzebbre utazni, különleges helyekre utazni és erre most már rengeteg lehetőségünk van. Nyilván ezáltal gyakrabban fordulhatnak elő ilyen esetek de azt gondolom alapvetően- ha elővigyázatosak vagyunk- nem feltétlenül kell tartanunk a veszélyes állatoktól. Külföldre utazás előtt nem árt tájékozódni milyen veszélyes állatok őshonosak azokban az országokban ahová készülünk és legyünk elővigyázatosak!

Végül ha valaki mégis egy ilyen “unszimpatikus” potyautassal érkezik haza, mit tegyen és kihez kell fordulnia segítségért?

Zoli: Semmiképpen ne fogják meg, ne bántsák őket! Értesítsék a 112-őt vagy keressenek fel engem… ☺ A legtöbb megkeresés közösségi oldalon érkezik hozzám vagy a rendőrség értesít bejelentés alapján. 

Köszönjük szépen! További sok eredményes, balesetmentes jó munkát és még több pihenést kívánunk! Ez utóbbit akár épp Görögországban! :)

A vadállatoktól tehát nem kell félni, csupán elővigyázatosnak kell lenni és célszerű mindig előre tájékozódni a célországról, ahová utazunk. Baj esetén Görögországban a 112-es nemzetközi segélyhívószámon kell segítséget kérni!

Köszönjük, hogy értékeléseddel segíted a munkánkat! Kommentelni a lap alján tudsz!
Oszd meg!
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük