Amikor valaki olyasmivel találkozik, ami nagyon tetszik neki, előtör benne az ösztön, és birtokolni szeretné a számára kedves tárgyat, egyebet. A mai világban már szinte minden birtokolható, s ennek köszönhetően sajnos az ember hajlamos megfeledkezni az apró dolgokról, azok értékéről. A pillangóhatás elmélete szerint márpedig a kis dolgokon sok minden múlhat, vagyis „egy pillangó egyetlen szárnycsapása a Föld másik oldalán tornádót idézhet elő”.
Sajnos mégis természetesnek vesszük, azt, amink van, és túl kényelmesek lettünk, lassan teljesen elfelejtjük, hogy a valódi érték nem a pénzben rejlenek, hanem az apró figyelmességekben, a barátságokban, vagy épp a természetben. Amikor nyaralni megyünk, és olyan dolgokon mérgelődünk, hogy pl. nincs melegvíz, jusson eszünkbe, hogy van, aki soha nem jut el oda, ahová mi eljutottunk a saját két lábunkon, egészségesen! Próbáljuk meg értékelni azt, ami adatott, és ne abban is a hibát, a hiányt keresni, mert amit mi birtokolhatunk, nem adatik meg mindenkinek!
…vannak azonban olyan dolgok, fogalmak, stb. amelyeket még a mai kor technikája sem képes az ember tulajdonává tenni, és ez így is van jól! De tegye fel a kezét, aki amikor először járt Sartin, nem akarta hazahozni azt az egészet, amit az a pici gyöngyszem nyújtott ebben az óriási, szürke, rohanó világban! Sarti mindenkinek szerelem első látásra, és mindenki szeretné hazavinni, de hiába a rengeteg kagyló, szuvenír és nasi…
Olyat is láttunk, aki homokot hozott haza a partról, és olyat is, aki görög levegőt. Hiába a fényképek, a videók, és hiába az emlékként őrzött számlák és blokkok, a kint vásárolt görög CD lemezek, ezek összessége sem tudja pótolni azt az érzést, amit kint érezhetünk, csak az, aki már járt Sartin.
…valaki azonban megfejtette a titkot! Nekik sikerült hazahozni azt, ami mindannyiunk álma, amit eddig egyikünknek sem sikerült; egy darabot Sartiból! Ildikó és Jani hazahoztak néhány pálmafa magot Sartiról és itthon elültették. Ők biztosan tudják, mi az értékelni, hiszen két éve nevelgetik a görög facsemetét…
„2010. június 04-én indultunk. A Michalis apartmanba voltunk. És az udvaron gyönyörű pálmafák vannak. Onnan szedtünk magokat. A fáról szedtünk zöldet, a földről barnát és egy pedig rothadt volt. Úgy ültettük a cserépbe, hogy kettesével, két ilyen két olyan, két amolyan. Szerintünk a rothadt kelt ki. Mit csináltunk vele, hogy megmaradt? Bent tartottuk a lakásba, az ablakba, hogy lássa az eget. Nyáron pedig kitettük az erkélyre és locsolgattuk. Nem kell neki sok víz, most is hetente egyszer locsoljuk. De ha legközelebb is megyünk Sartiba tuti hozunk megint. A legbüszkébb akkor lennék, ha sikerülne felnevelni.”
Köszönjük a beszámolót ldikónak és Janinak!
Természetesen senkit nem szeretnénk arra buzdítani, hogy bármit rongáljon, vagy olyasmit hozzon el Sartiról, ami másé. Sartit mindannyian azért szeretjük, mert úgy gyönyörű, ahogy van. A falut körülölelő smaragdzöld hegyekkel, a kék tengervízzel. Ugye senki sem szeretné, ha kint is megfakult színek várnának bennünket?! Óvd a természetet, ne bántsd az élővilágot se Görögországban, sem másutt!
Ha neked is sikerült az, ami Ildikóéknak, és sikeresen kihajtott valamely Görögországból hozott, itthon elültetett növényed, küldj nekünk fényképes beszámolót hogy mindenki lássa az élet valódi értékeit, hogy tudjunk az apróságoknak is örülni!
Sziasztok 12 éve neveljük a pálmafát most már sokkal nagyobb és szebb. Üdv Ildikó és Jani.
Szia! Gratulálunk! Küldj nekünk képet emailben a pálmafáról.
Mi is hoztunk ilyen magokat és áztatás nélkül ültettük el. Sok-sok pálmácskánk kelt ki, ajándékoztunk belőle ismerőseinknek is. Selyemakác magokat is ültettünk, az első kelésből már kb. 20 cm-es fácskák voltak, de nem bírták a belvárosi létet, mind elpusztult. Marad jó pár mag a cserepekben, most 3 év után a jó vidéki levegőn kikeltek!
Azt hiszem nekünk is kikelt valami :) Ha az ami, majd küldök képet.
Kívánjuk, hogy az legyen. Várjuk a képet. :)
Szeretnék küldeni képet róla ugyanis most kiültettük a kertbe, mert már egyszerűen nem bírta a cserepet.