Akropolisz, Apollón temploma, Sztavrosz-menedékház, piramis, Delfi jósda stb. Ha valaki megkérdezné tőlünk, hogy mi lehet a „kakukktojás” ebben a Görögországra emlékeztető felsorolásban, talán sokunk arcára biztosan mosolyt csalna a „piramis” szó, pedig nem kellene… Ami Görögországban nincs, az a világ más részén sem létezhet – akár gondolhatnánk, de meglehet, ezt így kijelenteni kicsit túlzás lenne. Vagy mégsem?
Néha az az érzése az embernek, hogy a„göröghon” a világ közepe, ami nem is áll messze a valóságtól, hiszen a régi időkben egy ideig Delfit tartották annak, ami a mai napig is nemzetközileg elismert spirituális hely. Állítólag Görögországban 16 ókori piramisszerű építmény található, aminek folytán gyakran összefoglaló névként csak „görög piramisoknak”, vagy esetleg „argoliszi piramisoknak” nevezik a görögök. Kettő a legismertebb közülük: Az egyik a Hellinikon, amelyet Pauszaniasz (görög utazó és geográfus) csak sírhelyként említett, a másik a Peloponnészoszi-félszigeten, Liguriszban található.
Egy regényt lehetne írni a görögországi piramisok feltételezett funkcióikról, de egyelőre sajnos sok még a titok, és találgatás körülötte. Nem igazán foglalkoztatja a mai tudományt az „egyszerű” kisebb piramisok építésének célja, hiszen a nagyobbakról már ez régen „bebizonyosodott”. (Általában sírhelyre következtetnek).
Az építés idejét kezdetben csak Krisztus előtti 400-ra becsülték. Erre a környékbeli ásatások során előkerült agyagedények kormeghatározásaiból következtethettek. Viszont nemrégiben egy új technológiának köszönhetően jobb meghatározásra juthattak a kutatók: ez a termolumineszcencia. Ennek segítségével kiderült, hogy a görögországi piramisok ideje talán az Egyiptom építményeivel lehetnek azonosak.
A pontosabb felmérés szerint a hellinikoni piramist kb. Kr. e. 2700-ban, míg a liguriszit Kr. e. 2200-ban építhették. Úgy gondolják egyesek, hogy ez már megerősíti Pauszaniasz feltételezését, miszerint az argoszi király unokáinak (Proitosz és Akriziosz) testvérháborújában elesett hősöknek az emlékére építhették.
Más feltételezések is születtek: Tippeltek a pelaszgokra (vándor nép volt), akiket egyébként úgy is említenek, mint az (Cumae, Baia és az Averno-tó alatti) „alvilág másának” építőit. Voltak, akik azt gondolták, hogy a görög piramisok csak egyszerű katonai őrtornyokként funkcionáltak. Aztán kerültek még olyanok is, akik az építmény mint sírhelyt nem tartották helytállónak, ráadásul nem találtak benne csontokat, és körülötte sem akadtak temetkezési helyekre.
Az egyik legfurcsább rejtélye mégis az, hogy csak egy központi kamrája van, és csak belülről lehetett bezárni. Inkább téglalap alapúnak említik, és nem egyenlő oldalúnak. Azt sem lehet tudni sajnos, hogy egykor csúcsban végződtek, vagy „lapos tetejűek” voltak ezek az építmények. Mivel már romos állapotban vannak, és a helyi görög emberek a tömböket időről-időre elhordják, ezért egyre nehezebb kikövetkeztetni az építésük célját. (Az is lehet, hogy pont így kell ennek lennie, hiszen a dinoszauruszok is eltűntek, és ma ennek nagyon-nagyon örülünk. Talán minden a nagy „rendezői elv” szerint halad.)
A spirituális szemlélet szerint a nagy piramisokat régen levitációval (lebegtetés), kozmikus energiával építették, és nem fizikai erővel. Több eltűnt technikailag fejlett civilizációk épületmaradványai láthatók az egész bolygón. (Talán a görög piramisok is azok lehetnek.) Állítólag e szemlélet szerint a piramisok arra szolgáltak, hogy a csúcsaikon keresztül kozmikus energiát (sugárnyalábként) gyűjtsenek össze, és bevezessék azt az építmény belsejébe (pl.: ott egy kristályba), aminek rezgését már gyógyításra, vagy időutazásra is használhatták.
(Jónak tűnhet a magyarázat, hiszen Görögországban még sok különleges gyógyító hely volt/van.) A „lapos tetejű” piramisokra pedig a „lemerült” űrhajóikkal szálltak le, és úgymond azok csak kozmikus energia-feltöltőállomásként funkcionáltak.
Mivel ezek a görög piramisok jóval kisebbek az afrikai társuknál, ezért akár emberi kézzel és persze egy kis mérnöki tudással is megalkothatták mindezt. A „születésük” viszont megegyezni látszik a „nagytestvéreik” idejével, ezért így mégiscsak rejtély marad…
Aki hozzáfér az Akasha krónikához, kérjük, hogy leplezze le a görög piramisok építésének valódi történetét, és működésének célját. Leginkább azoknak a környékbeli, nagymértékű érzelmi intelligenciával látszólag (még!) nem rendelkező személyek számára, akik fokozatosan rongálják ezeket az építményeket. Hálás köszönet annak, aki meg tudja tenni!