@andika élménybeszámolója:
„Sziaszok! Itt az élménybeszámoló, ahogy ígértem!
Szeptember 5-én indultunk Szombathelyről egy kisbusszal, majd Zalaegerszegen átszálltunk egy nagyobb buszra. Egészen tompáig mentünk azzal, ahol végül találkozott az egész csapat, és ott szálltunk át a legnagyobb buszra, ami vitt minket Sartiba. Ha jól emlékszem 53-an mentünk, szóval csupán 3 üres hely maradt a buszon. Az út simán ment, Macedónia felé mentünk, és szerencsére a határokon sem volt semmi. Még itt Magyarországon álltunk Baja felé egy órát, mert egy balesetbe botlottunk. Akkor kezdtünk türelmetlenkedni. Én eléggé élveztem az utat, mert közvetlen a sofőr mögött ültünk, és így nagyon jó kilátásunk volt. Szerbián át egy kicsit félelmetes is volt. A görög határt kedden reggel 9 óra körül értük el, majd fél 1 körül értünk Sartiba.
Első nap lecuccoltunk, és irány a tenger. 10 éve nem voltam tengerben, így egy picit meg voltam ijedve, mikor a hatalmas hullámok egyfolytában felburítottak, és végiggörgettek az apró kavicsokon. Teljesen lehorzsoltam a lábam, de megérte. Este 6-kor találkoztunk Tamással, az idegenvezetővel, és ő megmutatta nekünk a falut, a boltokat, és egy üdvözlő italt is kaptunk. Ez narancsos ousu volt, ami először nekem nagyon nem ízlett, de másodszorra még ittam volna belőle.
A szobánk egyszerű volt, de jó. Végül is minden meg volt, amire szükségünk volt. Aki majd most megy, annak javaslom, hogy takarót, vagy paplanhuzatot vigyen magával, mert ami pokróc oda volt téve, azzal nem lehetett aludni, tiszta homok volt. Amúgy a szoba tűrhető, az erkély jó nagy, minden nap ott reggeliztünk. Az egyik szomszédunk a Timikéék voltak, így még a társaság is jó volt.
Még első nap este befizettük az utat a Meteorákhoz, majd elmentünk kajálni. Nekem az ovelix tetszett a legjobban, ott is a csirkés suvlaki. Ha valaki esetleg tudja, hogy hogyan csinálják, elárulhatná nekem is! Este még sétáltunk egy nagyot, felfedeztük a falut, majd lefeküdtünk aludni.
Második nap úgy indult mint a többi, felkeltünk, irány a pékség, ahol nagyon finom forró kenyeret lehet kapni, majd megreggeliztünk, sétáltunk, és mentünk strandolni. Este beültünk az Avrába, ahol megkóstoltam a tengeri kütyüket. Nekem nem annyira tetszett.
Este Welcome party várt minket a Mojitoban, ahol szintén kaptunk üdvözlőitalt, és eltáncolták a szirtakit. Mi az asztalnál szemléltük a lépéseket, de mire beálltunk volna, addigra vége lett a zorbának, és a hely is pillanatok alatt megtelt. Lassan visszamentünk az Azaleába, és kiültünk az erkélyre sörözni. Ez szinte minden napos program volt Timikéékkel. Nagyon finom a Mythos sör, mindenkinek ajánlom!
Harmadik nap egész nap strandoltunk, nagyon jó volt a tenger. Kb 27-28 fokos volt, és a levegő is jó volt, kb 32 fok. Sosem volt rossz időnk, csak este flé kellett néha a hosszúnadrág. Sajnos nincs jogsink, így nem tudtunk motort bérelni. Ezt nagyon bánom, mert sok sok szép öböl van arrafelé.
A Sithon irodában befizettünk a Narancspartra, mert azt mindenképpen meg akartuk nézni. Este sétáltunk a faluban, vásárolgattunk, stb. Volt a főutcában egy Equadori pasi, aki az ujjával festett tükörre képeket. Nagyon ügyes volt, és tök jó képeket csinált pillanatok alatt. Tőle is vásároltunk. Este, már sötétedés után kimentünk a partra, hogy fürödjünk, de nem mertünk olyan sötétbe belemenni ma vízbe. Nagyon félelmetesnek tűnt akkor a tenger. Este megtörtént a szokásos sörözés, majd alvás.
Negyedik nap indultunk a Narancspartra. Egy zöld kisbusz vitt oda minket reggel 10-kor, és szerencsére még találtunk is egy kis homokos öblöt magunknak.
Nekem nagyon nagyon tetszett a Narancspart, olyan volt, mintha egy akváriumban úszkálnék. Én ki sem vettem a fejem a vízből, nagyon csodálatos volt. Körülöttünk mindenféle kishalak úszkáltak, alattunk tengeri csigák, és apró remeterákok sétálta. Valaki még polipot is látott az egyik sziklán, nekünk sajna ez nem sikerült. Mi csak a tányérainkon néztük őket. A parton hatalmas sziklák vannak, gyünyörűek, és a szobrok is a vízben. Volt egy pár nudista is, főleg férfiak, de ez ott megszokott.
Kicsit beljebb a vízben találtunk egy olyan sziklát, ami nem lógott ki a tengerből. Beúsztunk oda, és felmásztunk rá. Ott kb. 8m mély volt a víz, és ott már rengeteg féle halacskát láttunk. Itt készültek a legszebb képek. Még a lábamat is sikerült elvágno, mikor megmásztam a sellőszobrot. Ez Poszeidon bosszúja, hogy háborgatjuk az asszonyait.
A busz fél 6-kor jött vissza értünk, Zolissal, aki hazavitt minket az Azaleába. Az este se unatkoztunk ám, mert tűzet raktunk a parton. Valaki azt állította, hogy mindenféle fekete állatok, meg rágcsálók jönnek elő a homokból, e ez hülyeség. Semmiféle élőlény nem volt ott rajtunk kívül. Nagyon jól éreztük magunkat. Sütöttünk szalonnát, virslit, söröztünk stb. Ez tényleg egy nagy élmény volt.
Ötödik nap megkóstoltuk a görög sütiket. Érdekes, hogy náluk minden olyan édes. Ez nekünk kicsit furcsa volt. Minden süti úszik a cukormázban, és még az üdítők is más ízűek. A ami nap teljesen a lustálkodással telt. Sziesztáztunk egész nap. Este felé elmentünk teljesen Sart beach végére a sziklákhoz, és ott fürödtünk. Jó volt, csak annyi bögöly volt, mint az állat, így nem tudtam annyira élvezni a kagylószedést, inkább a meneküléssel voltam elfoglalva. Este megint sétáltunk, vásároltunk, sőt az egyik boltban még egy kis matricás testékszert is kaptunk Timikével. Nagyon vendégszeretőek a görögök, ez nagyon jó érzés volt.
Hatodik nap indultunk a Meteorákhoz. 5-kor indult a busz, Zolis jött velünk ,és Neila. Ők voltak az idegenvezetők, és nagyon jó kis történeteket, legendákat meséltek nekünk az út közben. Az út amúgy nagyon fárasztó volt, és sajnos kevés időnk maradt a programokra. Odafelé láttuk az Olymus hegyet, és megálltunk a Tempi völgyében is. Ott volt fél óránk, ami arra volt elég, hogy le- illetve felsodródtunk a tömeggel. De azért hoztunk vizet a Apollón forrásból. A legenda szerint, ha megmossuk vele a szemünket, akkor javulni fog a látásunk.
Innen továbbmentünk, majd Kalimbakához értünk végre. Megálltunk az ikonfestő műlyejnél, ahol egy kedves néni megmutatta, hogy készülnek az ikonok, majd lehetett vásárolni. Mikor beléptünk a műhely ajtaján megkínáltak minket egy cukorral ,azt hiszem Vassaki volt a neve. Hát nekem ez nagyon nem ízlett, hadd ne részletezzem milyen volt.
Továbbmentünk, fel a szent sziklákhoz. Gyönyörű volt a látvány. Félelmetes, de csodálatos. Két kolostorba mentünk be, először a Szent István kolostorba, majd a Varlaam kolostorba. Mind a kettő nagyon szép volt, Pazar látvány, de minket a táj és a kilátás jobban megfogott.
A kolostoroktól visszafelé megálltunk Kastrakiban egy étteremnél, de ott nagyon rossz volt a kaja, és drága. Inkább Sartit ajánlom, ott lehetett jókat enni. Jah, a buszon hazafelé sorsoltak tombolát, ugyanis mindenki kapott egy szelvényt az ikonfestőnél, és akik vásároltak is, azoknak a tombolái közül sorsoltak. Képzeljétek pont engem sorsoltak ki elsőnek. Nagyon örültem. Egy unaloműző játékot kaptam , amit a görögök tényleg unaloműzésre használnak. Szokratisznál, az Azalea tulajánál is egyfolytában ott volt, és pörgette.
Hetedik nap strandoltunk, sétáltunk, sokat fényképeztünk, sziklákat másztunk stb. Lefényképezkedtünk Szokratisszal is. Este koktéloztunk a Sithon kávézóban, ahol elég jól összejött a banda. Ott voltak Icáék, AmTiék – akinek tényleg túl sós volt a tenger, de a koktélok mellett szerintem mindig jó érezte magát- , Timikéék, a Szombathelyi lányok stb. Sokan voltunk, tök jó volt. És a koktélok is finomak. Nekünk legjobban a sex on the bar, és a blue dream ízlett. Mindenképp kóstoljátok meg őket!
Este, mikor visszaértünk a szobába sajnos el kellett kezdeni pakolni. Ez nagyon rossz érzés volt. Nagyon nehéz elhagyni egy ilyen gyönyörű helyet. Fáj is a szívem, még mindig.
Utolsó nap összecuccoltunk, és még fürödtünk egy utolsót. Tükörsima volt a tenger. Akkor szedtem a legszebb kagylókat. Majd visszamentünk ,tusoltunk ,és így utolsó napon felfedeztük, hogy egy fügefa áll az Azalea előtt. Hát rendesen megkopasztottuk. Kajáltunk még egy jót, és sajnos már itt is volt a busz.
Ettünk gyrost, suvlakit, muszakát, biftekit, tengeri kütyüket, tintahalat, polipot stb. Sok mindent megkóstoltunk. Fél 3 kor indult a buszunk vissza. Integettünk még egy utolsót Szokratisznak, és a többieknek, és irány haza. Nehéz volt. Szerencsére az út hazafelé is simán ment. Tegnap fél 3-ra már Szombathelyen voltunk.
Nagyon jó volt ez a nyaralás, és már most tudjuk, hogy jövőre is Sarti lesz az úti cél, csak legalább 2 hétre.”
A beszámolót andika nevű fórumozonk írta (2005.szept. 15. #50) a régi fórumra, Sarti élménybeszámolók témába.