Sarti szivárvány fényben

A tavalyi esős idő több értelemben is meghozta nekünk gyümölcsét. Régi álmunk vált valóra, végre fürödhettünk a tengerben esős időben. Zápor alatt a vízben lenni fantasztikus élmény, ilyenkor a kinti levegő hűvösebb, mint a víz, így a tengerbe – mint óriás, meleg takaróba – öröm belebújni, miközben zavartalanul hullanak rád az Istenek könnyei.

Persze Zeuszt nem mernénk magunkra haragítani, de akkor békések voltak az Istenek, nem állt viharra az idő. Később a nap lemenőben volt a hátunk mögött, az ég olyan tiszta volt, mint talán még soha. A szokásostól eltérően az Athosz hegyvonulatának nem csupán az árnyait lehetett látni, hanem a növényzet alkotta zöld színét is.

A naplemente rózsaszínre festette az eget. Eső utáni, békés pillanatok voltak ezek, amelynek nem mindennapi látképét egy tenger feletti szivárvány koronázta meg.

IMG_4590

A szivárvány jelenségével akkor találkozhatunk, amikor a nap a hátunk mögül alacsony szögből világítja meg a levegőben lévő vízcseppeket, azok pedig megtörik annak fényét. Ilyenkor a nap színes fénysugarai visszatükröződnek az esőcseppek segítségével, ám mivel a különböző színű fénysugarak más és más szögekben törnek meg a vízcseppeken, ezért láthatjuk a szivárvány színeit, vagyis az emberi szem számára látható fény spektrumát, amely az infravöröstől az ultraibolyáig terjed.

IMG_4553

Irisz a szivárvány istennője a görög mitológiában, az istenek hírnöke, aki összeköti az istenek és a halandók világát. Gyakran nevezték az ég és a tenger istennőjének. Ő vezeti a halottak lelkét az Élüszioni mezőkre a szivárványhídon keresztül. Élüszion a jók, a boldogok lakhelye a túlvilágon, a világ nyugati peremén, ahol nincs se éhség és szomjúság, se gond, vagy fáradtság, de örökké süt a nap. Az Élüszion bejárata az Emlékezés tava mellett volt, az Istenek kedvencei kaptak itt helyet, a bűntelenek, az igazságosak, a jó lelkek.

Irisz képes volt szélsebességgel utazni, az óceán alján át a világ bármely pontjára el tudott jutni, egészen a sztratoszféráig, ezért gyakran említik az ég és a tenger istennőjeként is…

Oszd meg! Köszönjük, hogy értékeléseddel segíted a munkánkat! Kommentelni a lap alján tudsz!

6 thoughts on “Sarti szivárvány fényben

  1. Némi fejtörés után eszembe jutott a lány neve is. Noémi. A napernyők, napozóágyak igénybevételének megalapozója a bárban történő fogyasztás, meg jól is esik ez a parton iszogatok érzés. A frappét is jól csinálta a lány úgyhogy én nem bántam a balatoni árakat :) Nekem még nem volt részem a természet erőfitogtatásában Szártin.

  2. Buszról én is láttam szivárványt a tenger fölött, gyönyörű volt! Forgószél????? Jesszusom!!!!!!!!!!!!

  3. Füllentettem! Mert egyszer már sikerült, Zakynthoszon. De az nem volt az igazi, mert az a part kavicsos volt, és ott kellett megtudnom, hogy a kavicsos talaj baromira szúr. Nem mind, de ezek öklömnyi kavicsok voltak, bukdácsoltunk rajtuk, mint aki a Holdon jár.. :)))) Emlékszem az instant frappékra, régebben mi is vettük! De amelyik fehér dobozban van, az nem volt olyan jó.. a Sarti Beach bárban mi sosem voltunk,még akkor sem, amikor ott volt a szállásunk. A szőke hajú felszolgálóval viszont minden nap összefutottunk, kész volt Kormi kutyától, akire azt hitte, hogy a mi kutyánk. (Az is volt egy hétig, odakint..) Szóval tudom, kire gondolsz. A „sárga teszkót” mi csak „nagysárgának” hívjuk. Ott szoktuk venni a tzatzikit meg a padlizsánkrémet.

    Visszatérve az esőben fürdőzésre: hacsak nincsenek 3 méteres hullámok, én borús időben is bemegyek a tengerbe, de sötétben viszont nem merek. :D

    Valamelyik évben utol ért egy forgószél a parton. Előzmények: kb. fél méteres halak úszkáltak a térdig érő, teljesen nyugodt vízben. Az északi part felett 3 nagyon szép, tök egyforma felhő jelent meg, nagyobbodott és közeledett. Ahogy közeledett, időközben a hegy felől is felhők érkeztek, beborult az ég, de úgy, hogy a tenger színe egészen zöldeskékké változott. (én ezt delfinszínűnek hívom..). A 3 felhő időközben egybeolvadt és olyan hatást keltett, mintha egy fonal gombolyag gurulna felénk. A felhő is „hömpölygött” felénk. Ekkor már tudtuk,valami nem oké, ki kéne menni a vízből – dehát ez volt az utolsó napunk abban az évben…

    Nehezen vettük rá magunkat, de végül össze szedelőcködtünk és megindultunk a szállásunk felé a Sarti Beachről. Egyszer csak feltámadt a szél, kevesen voltak már a parton, de aki igen, annak a napernyőjét felkapta a szél, és elvitte. Ez elég ijesztő látvány volt. Közben a parton szaporáztuk lépteinket, de „szembeköpött” a homok. Úgy éreztem magam,mintha egy sivatagi homokviharban lennék. A kavargó homokban alig láttunk valamit, a homok csípte az arcunkat. Messziről, még mindig a Beach-ről láttunk a falu közepén egy kis tölcsért is, ahogy bent,a faluban is szórja szét a homokot. Hát mit mondjak.. Az emberek riadtan szaladtak be a faluba, ill. a szálláshelyükre, de végül elment, vagy felszívódott a tölcsér, és vége lett.

    A legdurvább a repülő napernyők tucatja volt, és a gyerekeiket ölbe kapó szülők ijedtsége. Senki nem pánikolt, nekem legalábbis nem tűnt úgy, mindenki ura volt a helyzetnek. Én valahogy szeretem, ha a természet néha megmutatja, milyen parányiak vagyunk mi, emberek… (Persze senkinek nem kívánok sérülést!)

    Sötétben viszont nem merek bemenni a vízbe… :))

  4. Annak ellenére,hogy talán egy héttel előttetek voltunk kint, nem sikerült az esőben kipróbálni a meleg tengeri fürdőzést, pedig én is bírnám. IX. 20-27ig is volt néhány esős éjjel, de nappal mindig jó volt az idő. Megmondom őszintén én inkább örültem,hogy így alakult. Ma tiszta véletlenül megtaláltam a „sárga teszkó”ban vásárolt instant frappét, úgyhogy öröm a köbön. Az idézet a Sarti Beach Hotel előtti parti bár hazai felszolgáló kisasszonyától van.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük