N. Fülöp Beáta: Santorini szerelmesei

Sokfélék vagyunk. Van akit Görögország megnyugtat, van akit felpezsdít és van, akit megihlet. N. Fülöp Beáta: Santorini szerelmesei c. könyvében közel 600 oldalt töltött meg a görög életérzéssel. Az alábbiakban arról mesél, hogyan kerültek papírlapokra a görög szigeteken szerzett élményei és hogyan formálódtak regénnyé.

N. Fülöp Beáta vagyok. Író, anya, feleség és persze háziasszony. Kilenc könyvem jelent meg eddig, amelyek a szerelemről, szenvedélyről, emberi kapcsolatokról szólnak. Regényeim helyszíneinek megválasztását azonban egyik könyvemnél sem bíztam a véletlenre. 

Krétán kezdődött…

Még a 90-es évek végén volt szerencsém először ellátogatni Krétára. A sziget mágikus szépsége azonnal magával ragadott. Hanía fagyija, Rethymno csodás strandjai, Matala barlanglakásai csak egyre inkább megerősítettek abban, hogy mennyire imádom Görögországot, a semmihez sem fogható görög vendégszeretetet, a kabócák őrült játékát, a betonon lustán elnyújtózó görög cicákkal együtt. Krétától tehát teljesen el voltam ájulva, mert úgy éreztem, hogy minden érzékem igényeit maximálisan kielégíti… ám, akkor még nem jártam Santorinin… 

Egy fakultatív program keretében befizettünk egy hajóútra, aminek célállomása Santorini volt. A négy órás hajóút izgalommal töltött el. Emlékszem, a hajókorlátnak támaszkodva alig vártam, hogy végre megpillantsam a távolban a misztikus kis sziget sziluettjét. Ahogy közeledtünk hozzá, felsejlettek a sziget körvonalai. Letöredezett, meredek oldalának tetején sorakozó, szikrázó fehér épületeket csillantott meg a nap fénye, a látvány önmagáért beszélt. 

Már akkor tudtam, hogy egyszer megszületik majd egy regény, és aminek a helyszíne ez a csodás sziget lesz. Sajnos azt is tudtam, hogy az ott eltöltött pár óra nem lesz elegendő Santorini behatóbb megismerésére, ezért már akkor, ott, egy gyors suvlaki és egy hűsítő frappé társaságában elhatároztam, hogy visszatérek!

Így is lett… mert, Santorinit meglátni, és szerelembe esni egy pillanat műve volt! Körülbelül ez történt velem is.

A romantikus Santorini

Oiában a legszebb a naplemente, azt mondják. Ez kétségkívül így van, de nekem elhiheted, bárhol tartózkodsz is a szigeten, amikor az óriás narancs éppen alábukik, mindenhonnan pazar látvány fogad majd. A magaslaton elhelyezkedő piciny falu főutcáját a helyiek egyszerűen Kapitányok útjának nevezik, feltételezhetően az ott élő hajóskapitányok glédában álló szép házai miatt. (Sajnos az 1956-os földrengés kissé átrendezte azóta a környéket, de alapjaiban így is csodás maradt.) Ez a fantasztikus városrész a fehérre meszelt házikóival, templomaival és a jellegzetes kék kupoláival abszolút elvarázsolt, csak úgy, mint a magasból elénk tárulkozó Kaldera látványa. 

Természetesen Nea kameni kb 130 méter magas kráterét közelebbről is meg kellett vizsgálnom. Fekete tufadarabokkal és kavicsokkal volt teli az út a lábam alatt, de kár lett volna elmulasztanom a látványt. Már akkor tudtam, hogy Santorinin játszódó regényem elkalauzolja majd az olvasót azokra a helyekre, amelyeket én is bejártam, és amelyek olyan erővel beleégtek a szívembe és a retinámba, hogy azóta is, ha csak behunyom a szemem, látom Oia-t, Firat, a fővárost, a régi Firát, ahol már csak romokat találsz, és ahol egyszerre tűzi égetően a fejedet nap, és egyszerre borzolja hajadat a kellemes szél… 

Az esti Fira lenyűgöző. Na nemcsak azért, mert az egész város pompás fényárban úszik, és nem is csak azért, mert az Égei-tengerre álomszép a kilátás, hanem az a hangulat, amit az ottaniak és persze velük együtt a turisták alkotnak, annyira szívet melengető, hogy úgy érzed, ott akarsz élni. Fira egyik kis félreeső teraszosan kiugró, fűvel borított részén, egy fiatalokból álló csapatot pillantottam meg, akik egy kisebb tábortűz köré telepedtek le. Több szerelmespár, akik robogóval érkeztek oda, csak úgy, mint mi is. Az egyik fiúnál gitár, halkan elkezd játszani, a többiek énekelnek… Az idilli kép elé sötéten bebólintó, gazdagon virágzó bougainville ág és a kósza lángok fényében megvillanó szerelmes arcok felidézése a mai napig lúdbőrt csalnak a karomra. Ez volt az a pillanat, amikor már biztosan tudtam, hogy a regényem miről fog szólni. 

Aki volt már e varázslatos szigeten, biztosan újra visszavágyik majd! Aki még nem volt, egyszer mindenképpen el kell utaznia oda, hogy magába szívja a tengerillatú levegőt, mezítláb végigsétáljon Perissa vagy Kamari tengerpartján kezében egy frappéval, végignézze a lenyűgöző naplementét Oiban, megtapasztalja az ottaniak kedvességét, páratlan vendégszeretetét, orrában és nyelvén érezze az oreganóval megbolondított sült bárányborda ínycsiklandó illatát és ízét, megkóstolja a retzinát és az Ouzót, és persze robogóval bejárja a romantikus kis sziget minden egyes zugát. 

Két sziget, közel hatszáz oldal

A Krétán, majd pedig Santorinin eltöltött hetek oly inspirálóan hatottak rám, hogy úgy éreztem egyszerűen le kell írnom mindazt a szépséget, amit e két sziget magában rejt. Sőt! Amellett, hogy csodás útleírásokat tartalmaz a könyv, még színes, kalandos, szerelmes és amolyan igazi görögös is! 

A történetben van egy kalandos kis kitérő Spinalongára, a leprások szigetére is. Ha jártál Krétán, biztosan ismered. Ha még nem, ezt se hagyd ki, kötelező, ha odalátogatsz! Hajóval könnyedén megközelítheted. Olyan spirituálisan misztikus az egész hely, hogy ámulatba fogsz esni. Én úgy éreztem, miközben sétáltam a kopott falmaradványok között, hogy tényleg kísért a múlt, és szinte borzongatott a sztori, amit olvastam e rejtélyes helyről, de megérte megnézni. Már csak azért is, mert megihletett, és valami innen is papírra kívánkozott… Így tehát Santorini szerelmesei Spinalongára is kénytelenek voltak elkalandozni… de nem szeretnék szpojlerezni, hiszen annyi minden történik a könyvben, ez most csak összezavarna ☺

Visszatérve cselekményem fő színhelyére, Santorinire: ez a sziget teljesen elvarázsol, megnyugtat, ihletet ad és energiával tölt fel a belőle áradó őserő! Egy szóval, Santorini maga a csoda! Ha eljutsz oda, garantálom, hogy Te is így fogod érezni, de addig is, szívből ajánlom regényemet, a Santorini szerelmeseit ☺

A Santorini szerelmesei című könyv fülszövege:

Santorini szerelmesei, a kis szigetre vissza-visszatérő párok, akik egész fiatalságukat a Kikládokban töltötték a tenger mellett és a kék kupolás, fehérre meszelt házikók között. Bohém fiatalságuk, nagyra törő álmaik, felejthetetlen szerelmeket, és életre szóló barátságokat kovácsoltak közöttük. Így volt ez évekig, mígnem egyszer történt valami a szigeten, ami mindnyájuk életére árnyékot vetett, megváltoztatott mindent, és hosszú évekre feloszlatta a társaságot. Az elfeledett barátságok és halottnak hitt szerelmek azonban újra életre keltek egy váratlan utazás során. A múlt rejtélyei, eltemetett titkai így lassan a felszínre szivárogtak, és elindítottak egy megállíthatatlan lavinát.

Egy rövidke kedvcsináló részlet a könyvből:

Ahogy közeledtek a part felé, ahogy feltűntek a látóhatáron a kettétört sziget tetején húzódó tejfehér házsorok, úgy öntötték el a fiatalokat az emlékek, amelyek ahhoz a varázslatos, szikrázó kis szigethez kötődtek, és az ő fiatalságukhoz, a szerelem édes és a kín keserű ízéhez, amelyek elkísérték őket, és amelyek szétszakították és újra összekötötték a barátságukat. Ez a gyönyörű képződmény itt az Égei- tenger közepén, ha beszélni tudott volna, talán elmondta volna Milánnak a teljes igazságot, és akkor most nyugodtabban állna itt a hajókorlátnál, és nem lenne tele annyi kétellyel, félelemmel és a felszín alá eltemetett érzelmekkel. Milán úgy érezte, a kicsiny sziget egyszerre fojtogatja, és a magasba emeli őt. Egyszerre érezte magát szabadnak és egyszerre gúsba kötött rabnak, aki képtelen megszabadulni a sziget belsejében rejlő titkoktól. Nem tudta még magának sem megmagyarázni, hogy mitől tart, de érzései azt súgták, hogy valami történik majd, valamire fény derül, ami talán jobb lenne, ha örökre feledésbe merülne. Ugyanakkor, ahogy közeledtek a kikötőbe, úgy érezte, mintha mágnes vonzaná egyre közelebb és közelebb, és már ereje sem volt, hogy kivonja magát a sziget bűvköréből. Már nem akart szabadulni. Egyszerűen megadta magát a sodrásnak. Valami miatt ide kellett jönnie, és már nem is bánta. 

Ha szeretnéd megrendelni a könyvet kedvezményesen, itt megteheted:

Szeretettel várok minden kedves érdeklődő olvasót írói oldalamon is:
facebook.com/n.fulop.beata/

Szép nyarat és bőséges élménygyűjtést kívánok! ☺

N. Fülöp Beáta
fulopbeata.hu

Köszönjük, hogy értékeléseddel segíted a munkánkat! Kommentelni a lap alján tudsz!
Oszd meg!
  •  
  •  
  • 1

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük