Szártiról beszélni néha zavarba ejtő. Vajon hogyan kell ragozni a falu nevét? Nyelvtanilag furcsa ellentmondásokba ütközünk, amikor ezen töprengünk, hiszen ahogy Debrecenben, de akár Kecskeméten is élhetjük mindennapjainkat, nyaralni viszont Szártin ill. Szártiban szoktunk. A debreceni, ill. kecskeméti példa miatt nehéz megfejteni, melyik a helyes…
A magyar nyelvtanban nincs pontos szabály erre a kérdésre, csupán ide illő, megfigyelések, tapasztalatok, vagy tanácsok. Ezek egyike szerint az -i hangra végződő helységnevekhez a -ban, -ben ragot használjuk, ami furcsa megállapítás, hiszen nyaralni Balatonalmádin szoktunk, de Ercsiben és Budakeszin is előfordul, hogy kikapcsolódásra vágyunk.
A nyelvek folyamatosan változnak, a magyar helyesírás szabályait 1832 óta a Magyar Tudományos Akadémia állapítja meg. Megkérdeztük őket, hogy is van ez…
Hogyan írjuk le helyesen magyarul a görög Szárti szót?
MTA: A görög betűs tulajdonneveket a kiejtésük szerint írjuk át magyarra, tehát a szabályos alak a Szarti, nem pedig a nyilvánvalóan angol közvetítéssel elterjedt Sarti.
Kell-e kötőjel a Szárti szó után írt toldalékok elé?
MTA: A szó végén nincsen úgynevezett „néma betű” vagy bonyolult betűkapcsolat, amelynek bizonytalan a kiejtése, tehát nem írunk kötőjelet a toldalékok előtt.
Szártin, vagy Szártiban szoktunk lubickolni?
MTA: A görögországi Sarti üdülőfalu helyhatározói ragos formái vagylagosak, a Sartiban/Sartin alakok egyaránt használatosak és magyarázhatók.
A földrajzi nevek helyhatározói ragjainak használata meglehetősen bonyolult hagyomány- és szokásrendszer, egyértelmű szabályokba, miként a helyesírási szabályok, nemigen foglalható. Tendenciák persze mind a hazai, mind a külföldi helynevek használatára nézve megállapíthatók, általában a név véghangzója, a név szerkezete és típusa, no meg a szokásos (helyi) használat alapján. (Összefoglalva: Nyelvművelő kézikönyv I. 675-677).
A Sarti helynév esetében a következő szempontok érvényesülhetnek: (1) Külföldi települések, országok nevéhez általában belviszonyragok (-ban, -ben) kapcsolódnak (Párizsban, Dániában). Ennek alapján tehát: Sartiban. (2) A szigetnevek (félszigetnevek) viszont általában külviszonyragokat vesznek föl: Grönlandon, Szent Ilonán stb.
Az internetes keresőprogramok alapján úgy tűnik, hogy a Sartin alak előfordulása valamivel gyakoribb, mintha a (2) szabály érvényesülne erőteljesebben: a ‘sziget, félsziget, tengerpart’ jelentés rávetülhet a tengerparti üdülőfalu nevének ragozására is.
Szártira, vagy Szártiba megyünk nyaralni? Hogy mondjuk helyesen?
MTA: A magyarban ritkán előforduló idegen földrajzi nevek esetében nem alakult ki az a nyelvszokás, ami eligazít raghasználati kérdésekben (lásd „Kecskemétre, de Győrbe utazom”). Mivel Szarti egy település neve, nem szigeté, az ilyenkor szokásosabb -ba ragot javasoljuk. (Lásd: Londonba, Párizsba, de Elbára vagy Korzikára. Természetesen vannak ennek a „szabályszerűségnek” ellentmondó esetek is…)
Szárti helyesen tehát…
Szártit tehát a magyar kiejtés szerint kell írni, ragozásához nincs szükség kötőjelre, de hogy hogyan ragozzuk a falu nevét, az a két lehetséges szabályból ránk van bízva. Úgy tűnik tehát, hogy mind Szártira, mind pedig Szártiba is lehet utazni, aki pedig Szártin van, ugyanez a személy tartózkodik Szártiban is !