Mit kell tudnunk a Schengeni egyezményről Görögországba menet?
Biztosan sokan hallottunk már a Schengeni egyezményről, de nem feltétlenül jártunk utána, hogy voltaképpen mi is az. A Schengeni egyezménynek köszönhetjük a Schengeni területen belüli tagállamok belső határőrizet megszüntetését, valamint a külső határainak közös, együttműködő ellenőrzését.
A megállapodást az Európai Unio tagállamainak egy része, illetve az Unión kívüli néhány ország is aláírta, de nem minden ország teljes jogú tagja az egyezménynek. Magyarország 2007. december 21-én csatlakozott az egyezményhez, míg Görögország 1992-től tartozik a Schengeni területhez. Ez azt jelenti, hogy a fenti dátumoktól kezdve a magyar és a görög állampolgárok a határon történő ellenőrzés nélkül átléphetik Schengeni tagállamok belső határait.
Sajnos azonban amikor Magyarországról Görögországba utazunk, az első határ, amit átlépünk a magyar-szerb határ, ami külső határnak minősül és így van ez a következő; szerb-macedón, valamint az utolsó átlépendő határnál, a macedón-görög országhatárnál is. Ennek oka, hogy sem Szerbia, sem Macedónia nem tagjai a Schengeni egyezménynek.
Azelőtt Macedóniát megkerülve, Bulgárián keresztül, kerülőúton közlekedtek a buszok Görögországba, Macedónia csak nem rég nyitotta meg határait. Sajnos azonban bár az út így rövidebb lett, időben több óra spórolható így meg az utazásból, a macedón határ még mindig szigorú ellenőrzéseket tart a határain…
Minket, Görögországba utazókat tehát sajnos ez a megállapodás egyáltalán nem érint jelenleg, hiszen egyetlen belső határon sem lépünk át a célországig – ezért van az, hogy a határokon várakoznunk kell még akkor is, ha nincs előttünk másik autóbusz…
A Schengeni tagállamok 2013. április 9-től új információs rendszerre (SIS II) álltak át, így az idei szezonban fejlettebb nyilvántartást kezelnek majd a határnál, amelyben körözött személyek arcfényképei, ujjnyomatai, valamint körözött tárgyak adatai is fent vannak a rendszerben. Az új rendszernek köszönhetően könnyebb lesz a bűncselekmények elkövetőit, a lopott járműveket, az elveszett személyeket, stb. beazonosítani a határoknál.
Az új rendszerhez Ciprus, Írország és az Egyesült Királyság kivételével az Európai Unio tagállamai, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc képes tud hozzáférni.
Bár Szerbia és Macedónia az Európai Unio-nak sem tagjai, Macedónia 2005 óta tagjelöltje az Unionak, azonban az országnak még teljesítenie kell az Unio koppenhágai kritériumait a csatlakozási tárgyalások megindításáig. Szerbia 2009-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét, de a jelenlegi tagországok között nem egységes a tagság megítélése Szerbia számára.
Jelenleg ugyan különösebb bonyodalmak nélkül, személyi igazolvánnyal utazhatunk Görögországba, azonban ez nem a Schengeni egyezménynek, hanem az Európai Uniónak köszönhető.
Reméljük, hamarosan Szerbia és Macedónia is csatlakozik az EU-hoz, hogy az új nyilvántartási rendszert használva ők is könnyebben és gyorsabban ellenőrizhessék úti okmányainkat, valamint bízunk benne, hogy a jövőben a Schengeni egyezmény tagállamai között is üdvözölhetjük majd e-két országot, hogy a jövőben a határokon történő ellenőrzés nélkül utazhassunk Görögországba!
Nem a szőrszálat akarom hasogatni, de a F.Y.R.O.M. nem a közelmúltban nyitotta meg a határait. Amikor BG. felé kerültek a turista buszok, pusztán anyagi megfontolásból tették. Nagy Sándor szerbül beszélő utódai ugyanis pofátlanul magas vízumdíjat számoltak fel az átutazóknak. Miután EU. tagok lettünk a nagy hatalmú bizottság( nem az A.E. hanem a brüsszeli) ejnye bejnyézett egy kicsit és meglebegtette,hogy ilyen hozzáállás mellett EU. tagjelöltségről ne is álmodjanak. Hamarjában még az útlevélről is lemondtak és a „balkáni” rendőri korrupciónak is gátat szabtak. Persze kaptak egy rakás pénzt is,hogy autópályát építsenek, újítsanak fel. Arra,hogy hamarosan ők is tagok lesznek, senki ne vegyen mérget, épp az általunk imádott Görögország miatt. Elég hűvös a viszony a két állam között, éppen a név miatt. Makedónia ugyanis csak egy van. Görög. A volt délszláv tagköztársaságot általában csak Skopjének vagy fyrom-nak illik nevezni Görögök társaságában, ha az ő nacionalizmusukat szeretnénk tisztelni. Már pedig van nekik. Ha a Dél-Erdély, Bulgária útvonalon utazunk Görögországba, 17-18 óra kocsikázással kell számolni, cserébe nincs torlódásra esély egyetlen határon sem. Hátránya, (már akinek hátrány)hogy kevés autópálya van. A táj szépsége (déli Kárpátok, al-Duna, nyugati-Balkán hegység,Rila,Pirin) kárpótol.