A görög energia takarékosság
A globális felmelegedés és az annak következtében kialakult klímaválság ismeretében nem csak a tudósok törik a fejüket a különböző megoldásokon, az építészetben is szükség van az új, energiatakarékos megoldásokra. Ídra (Hydra) szigeten betiltották a járműveket, éjszaka közvilágítás sincs a szigeten, de Ídra példamutató hozzáállása nem az egyetlen bizonyítéka annak, hogy Görögország igyekszik gazdaságos, vagy alternatív megoldásokat találni az energia felhasználásra.
Gondoljunk csak a világhírű görög szélmalmokra, vagy az apartmanházak tetejére felszerelt víztárolókra, nemrég pedig felépült az első görög hivatalos passzívház. De mindenféle új technológia ellenére az alternatív energia megoldások már az ókorban is a lábunk előtt hevertek, a görögök pedig nem féltek használni őket!
Mi az a passzívház?
Az idehaza épült passzív házakról már többször hallhattunk, hiszen 2008-at követően, az első magyar minősített passzívház felépítése után Magyarországon már több tucat hasonló lakóépület épült. De az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére az egész bolygón szükség van, így természetesen Görögországban is.
A passzív házak gyakorlatilag a görögök napház elve alapján épülnek:
Az ókori görögök tömegével építettek hajókat, és kellett a fa a tüzelésre is. Ezzel óriási mennyiségű fát használtak fel, aminek következményeként energiaválság sújtott le rájuk. Ők már ekkor kénytelenek voltak alternatív megoldáson törni a fejüket, így az ókori Görögországban valójában már létrejött a napenergia-hasznosításon alapuló építkezés.
A tipikus görög házak déli fekvésűek voltak, és árnyékos udvar köré épültek, az utca felé eső falakon ablak sem (vagy csak alig) voltak. A bejárat többnyire dél felől nyílt, az északi oldalon helyezkedtek el a szobák, melyeket fedett oszlopos folyosó választotta el az udvartól.
Az oszlopcsarnok árnyékot vetett a szobákra, így hűsítve azokat a forró nyári napokon, míg télen sokáig besütött az alacsonyabban álló nap a szobákba. Az északi falat vastagra építették a hőszigetelés miatt, így az az északi szél ellen is védett. A ház fedele pedig akkoriban lapos tetővel volt fedve, ahol gyakran tartózkodtak napközben, vagy akár éjszaka is, a kánikulában.
A világ első modern passzívháza a németországi Darmstadtban épült fel, 1990-ben. Hat évvel később a ház mintájára létrehoztak egy hivatalos szabványt, melynek alapján azóta további, minősített passzívházak épültek fel. Mára Európa-szerte több tízezer passzívház épült fel.
Modern passzívház Vólosz kikötővárosában
Az első görög passzívház a tengerparti Vólosz kikötővárosában épült fel. A komplex sorház az első olyan épület Görögországban, amely megfelel a modern passzívház építési szabványnak, vagyis megfelel annak a minősítési rendszernek, amelyet a darmstadti Passzívház Intézet állított fel. A ház 2012-ben épült fel, de a hivatalos minősítést csak nemrég, 2016. február 11-én kapta meg.
A mediterrán éghajlatú területeken az enyhe telek és a forró nyarak figyelembe vételével kell a passzívházakat megépíteni, vagyis tervezésnél főleg az épületek hűtésére kell törekedni, de a lehető legkevesebb energia felhasználásával. Így a vóloszi ház nem csupán Görögország számára jelentett előrelépést, de az egész mediterrán térségben ez az első minősített mediterrán passzívház.
A 477 négyzetméter alapterületű, kívülről hagyományosnak tűnő, 3 lakásos épület egy helyi mérnökiroda tervezésével készült. A ház éves hőenergia igénye: 12 KWh/m2, az éves hűtésenergia igénye pedig 6 KWh/m2.