Az isteni Akhilleusz

Akhilleusz, Trója

Ki ne hallotta volna már nevét az egyik, ha nem a legnagyobb valaha élt görög hősnek, Akhilleusznak?! A Brad Pitt által fémjelzett nagysikerű mozi; a Trója feldolgozása újra a reflektorok kereszttüzébe állította a mitikus héroszt. Bizonyára sokunk emlékezetében él Ilion legendája Homérosz Iliásza. Ki is volt ő valójában, élt e bizonyíthatóan, milyen szerepet tölt be ma a görög héroszok rangsorában? Oly sok nyitott kérdés áll előttünk, kik csodálattal tekintenek a görög kultúra és hagyomány világára. Nézzük szépen sorjában, mit is érdemes tudni a „gyorslábú”jelzővel illetett hősünkről.

Akhilleusz, Trója
Brad Pitt Akhilleusz szerepében, a Trója c. mozifilmben

Akhilleusz származása

Oly sok görög héroszhoz hasonlóan Akhilleusz is egy ember és egy Isten gyermekeként látta meg a napvilágot. Édesapja az emberi Péleusz a phthai király, édesanyja Thetisz, a tenger istennője. Mitológiai vonatkozásban érdekes az a jóslat melyet Thetisz kapott. E vízió értelmében, melyet Kalkhasz az akháj sereg jósa jövendölt, az istennő fia hatalmasabb lesz az apjánál is, bárki is legyen az.

Kezdetben Zeusz, a görögök főistene szemelte ki magának a csodálatos Thetiszt, azonban e jóslat hatására inkább elállt ez irányú szándékától. Így került sor, hogy a csodálatos szépség egy halandó Péleusz felesége lett. Thetisz, a szerető anya előre látta fia sorsát. Tudta, hogy a hamarosan elkövetkező hosszú háború és harc során Akhilleusz nem ölheti meg büntetlenül Trója hős hercegét; Hektórt. Mégis mindent megtett fia védelme érdekében.

A hagyomány úgy tartja, hogy hősünk sebezhetetlenségét annak köszönheti, hogy Thetisz a sarkánál fogva mártotta az alvilági Sztüx folyó vizébe, ekképpen delejezve fel szeretett gyermekét. Ez a magyarázata a sarka sebezhetőségének, hiszen anyja ott fogta meg a rituálé alatt.

Thetisz a folyóba mártja Akhilleuszt
Thetisz a Sztüx folyóba mártja Akhilleuszt a sarkánál fogva. Antoine Borel (1743-1810) festménye

A választás szépsége és lehetősége nyitva állt Akhilleusz előtt. Ugyanis ha elmegy, Trójába neve hőstetteinek köszönhetően örökre fennmarad, azonban ha nem megy el, akkor hosszú és boldog élet vár reá szerető családja körében, de nevét elfeledik.

Az apa, az anya óvó szándékát félreértvén magához vette fiát. Tanítatta, vigyázott rá. Tanítója egy kentaur (félig ember félig ló) Kheirón lett. Ő zenére, orvoslásra és főképpen fegyverforgatásra tanította kis védencét.

Kheirón és Akhilleusz
Kheirón és Akhilleusz. Az ősi római városból, Herculaneumból származó freskó

Szkürosz szigetén

Azt követően, hogy a Parisz okozta galibának és az akháj sereg hadba vonulásának híre elért Péleuszhoz és Thetiszhez, nyomban biztonságba helyezték fiúkat Lükomédész király leányai közé, a Szkürosz szigeten. Ekkor került Akhilleusz igazán közel a másik nemhez. Olyannyira sikerült beilleszkednie, hogy Déidameia a király egyik leányától megszületett fia; Neoptolemaiosz.

Agamemnón a mükénéi király égen, földön kerestette Akhilleuszt, hiszen a jóslat szerint csakis vele az oldalán veheti be Trója városát. A király semmit sem bízott a véletlenre, magát Odüsszeuszt, Ithaka királyát küldte azzal a céllal, hogy győzze meg az ügynek Akhilleuszt.

Agamemnón jól számolt, sosem látott óriási sereg indult el Trója ostromára Akhilleusszal és mürmidónjaival (elit katonai egység, mitikus görög nép, akik Péleusz seregének jelentős részét adták) az élen. Tehát ha bárki is kételkedett Akhilleusz választásában, rövidesen minden kételye tovaszállt.

Trója

Igaz, hogy ez a terület ma Törökországhoz tartozik mégis a görög hagyomány szerves részét képezi. Trója falánál és környékén kilencévi mészárlás és pusztítás vette kezdetét. A harcokban kitűnt Akhilleusz bátorságával és sérthetetlenségével. Azonban a trójaiak sem maradtak hősök nélkül. Hektór herceg és Vergilius által már megénekelt trójai hős; Aeneas neve kiemelendő.

Akhilleusz nevét rettegték Trója falain belül és kívül egyaránt. Érdekes és nem sokat emlegetett tettét azonban sokan elhallgatják. Gyorslábú jelzőjének ékes bizonyítékát adja az az eset mely Akhilleusz kegyetlenségéről is árulkodik. A trójai asszonyok a városon kívül eső kútból tudtak vizet hordani. Akhilleusz ezt jól tudta és lesben állt, na, nem azért amire először és nem alaptalanul gondolnánk. Nem az asszonyokat szerette volna elrabolni, hanem az őket kísérő lovas ifjú meggyilkolásán fáradozott. Az ifjú gyermek nem volt más, mint Troilos, Polyxenia öccse. A hagyomány úgy tartja, hogy ez a szörnyű gyilkosság egyik feltétele volt Trója elfoglalásának.

Hogy jön ide a gyors láb jelzője? A válasz rendkívül kézenfekvő, amikor az ifjú észlelte a veszélyt, megpróbált elvágtatni lovával, azonban Akhilleusz utána vetette magát és a hajánál fogva lerántotta lováról. Troiloszt Apollón oltárához vonszolta és életét kioltotta. Ez az eset is jól mutatja, hogy a történelemben, tehát múltunkban nem létezik fekete vagy fehér, egyértelműen jó és rossz küzdelme, szinte minden szürke a maga kegyetlenségével együtt.

Visszatérve Akhilleusz nimbuszához, egyedül Agamemnón a gőgös mükénéi király dacolt isten eme kegyeltjével. A király gyarló és kapzsi jellem volt. Féltékenyen és arrogánsan kezelte Akhilleuszt. Nem bírta elviselni, hogy egy rangban alatta álló férfiú népszerűbb és hősiesebb nála. Az idők folyamán olyan súlyos válságba sodorta a görög sereget gyűlölködése, hogy az majdnem hadának vesztét okozta.

Történt ugyanis, hogy Akhilleusz egy sikeres portyája során magával hozta Appolón isten egyik papjának; Khrüszésznek szépséges leányát. Az osztozkodásnál Agamemnónnak jutott a gyönyörű leány. Nem is volt ebből probléma, hiszen Akhilleusznak egyetlen egy nőre volt szüksége, mégpedig Briszéiszre, akit szintén egy korábbi portyája során szerzett magának, igaz az is, hogy kettejük között szerelem szövődött.

Csakhamar magas váltságdíj ellenében, az apa kérte leánya szabadon bocsájtását. Agamemnón konokul ellenállt, ezért Appolón isten dögvésszel sújtott le a görög seregre. Akhilleusz nem nézhette tétlenül pusztulásukat. A hivatalos jós támogatását élvezve arra a következtetésre jutottak, hogy Appolón isten dühöngését csak úgy tudják megfékezni, ha szabadon, engedik Khrüszész leányát. Agamemnón dühében magának követelte Akhilleusz társát Briszéiszt.

El is érkeztünk a nagy konfliktus központjáig. Akhilleusz olyannyira megsértődött, hogy felhagyott mindennemű harci tevékenységével, hogy bebizonyítsa, a görög sereg nélküle és mürmidónjai nélkül semmire sem képes Trója falai alatt. Hektór, Trója hős hercege kapott az alkalmon és mély sebet ütött a görög sereg testén. Felégette hajóikat, hogy már az akhájok menekülni se tudjanak.

Ekkor történt meg a mindent megváltoztató cselekményszál elindítása. Patroklosz, aki Akhilleusz legjobb barátja volt, – tehát a filmben látott unokaöcs téves ábrázolásának lehettünk tanúi-, elkérte héroszunk páncélzatát és sisakját, hogy a Trójaiak azt higgyék maga a sérthetetlen Akhilleusz száll velük szembe, hátha inukba száll bátorságuk. Hősünk beleegyezett. Patroklosszal Hektór herceg végzett.

Akhilleusz szörnyű haragra gerjedt, minden sértettségét félretette. Héphaisztosz által készített új fegyvereivel csatába indult. Agamemnón bocsátkérése után fő célja bosszút állni Hektór hercegen. Miután szembekerültek egymással elkezdődött a nagy küzdelem. A végkimenetel a jóslatnak megfelelően Akhilleusz győzelmét hozta. Hektór élettelen testét harci szekere után kötötte és három kört is tett a város körül elrettentésül.

Priamosz, Trója királya esedezve kérte fia meggyalázott testének visszaadását hősünktől, hogy méltón temethesse el. Akhilleusz annyira meghatódott az esendő király tettén, hogy kiadta Hektórt apjának, sőt a gyász idejére még a harcokat is beszüntették tizenkét napra.

A harcok kiújulásakor Akhilleusz még számos Isten és Istennő fia és kegyeltje felett diadalmaskodott, azonban őt is elérte a jóslat és a Skaiai kapun Trója városába benyomulva már várt reá végzete. Az íjjal kiválóan bánó Parisz herceg meglőtte hősünk jobb sarkát, Akhilleusz megfordult, és ekkor kapta mellkasába a második nyilat. Oly sok vért vesztett, hogy belehalt sérüléseibe.

Testét nagy és kemény harcok árán nehezen tudták kimenteni akháj harcostársai. A salamisi Aias a hátára kapta Akhilleusz testét és úgy vitte ki a táborba. A gyász alatt tizenhét napig siratták, majd a tizennyolcadik napon felöltöztették, akár egy istent, meglocsolták mézzel és kenőcsökkel, majd máglyára helyezték. Juhokat és ökröket áldoztak fel a nagy harcos égő teteme körül.

Csontjait egy arany amforába helyezték, amit még Dionüszosz istentől kaptak szülei nászuk alkalmából. Testét kívánságának megfelelően barátjával Patroklosszal együtt temették el a part messze látható fokán, a Helléspontos bejáratánál. Itt állt az az óriási síremlék, a Sageion fokon, melyet a későbbi világhódító Nagy Sándor is megkoszorúzott.

Akhilleusz szobra Korfu szigetén
Akhilleusz haldoklik. Szobor Korfu szigetén.

Akhilleusz és Trója öröksége

Akhilleusz nevének eredete a mai napig nem tisztázott egyértelműen. Egyes nézetek szerint Kígyó fia, mások szerint pedig az „aqua” „vízbe mártott” görög megfelelőjéből származtatható. Érdekes, hogy a mai napig csak Parisz létezését és valódiságát sikerült régészetileg bizonyítani, több ókori forrásban szerepel a neve.

Kísérletek természetesen történtek a Trójai háború valóságának és az ott harcoló hősöknek bizonyításáról. A legismertebb az a XIX. századi német Heinrich Schliemann régészprofesszor, aki 1872-ben óriási és pompás palota együttest fedezett fel a Hisszarlik dombnál, sőt Priamosz király állítólagos kincseit is megtalálta. Azonban mára a modern tudomány bebizonyította, hogy Schliemann Trója kettőt tárta fel, mely kb. ezer évvel régebbi, mint a háború becsült időpontja, mely megközelítőleg Kr.e. 1184 körülire datálható.

Felhasznált irodalom

  • Kerényi Károly: Görög Mitológia, Gondolat, 1977.
  • Zamarovsky Vojtech: Trója felfedezése, Szlovákiai Szépirodalmi és Képzőművészeti Könyvkiadó, 1962.
  • http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/kr_e_1184_junius_11_troja_pusztulasa_eratoszthenesz_szerint/
  • http://gorogmendemondak.blog.hu/2013/03/13/akhilleusz_akhaj_hos_gyenge_labakon
  • http://www.ng.hu/Civilizacio/2004/05/Elkepeszto_pontatlansagok_a_Trojaban
  • http://www.olvasonaplo.co.hu/olvasonaplo/84-homerosz-iliasz-olvasonaplo
Köszönjük, hogy értékeléseddel segíted a munkánkat!
Oszd meg!
  • 5
  •  
  •  

Hasonló cikkek

Leave a Comment