A datolya az egyik legősibb, Ázsiában őshonos gyümölcs, mely valószínűleg Irakból származik. Múltja több ezer évre tekint vissza, az alma mellett a második gyümölcs, amelyet a Biblia is megemlít. A datolya a több, mint kétezer pálmafaj közül csak a datolyapálmán, más néven főnixpálmán (Phoenix) terem. A főnixpálma nevét a főniciaiakról kapta, akik tengeri kereskedelemmel foglalkoztak az ókorban, a mai Libanon területén. A datolyát ők kezdték el terjeszteni hajóikkal.
A datolyapálmának több, mint 10 fajtáját ismerjük, de sovány húsa miatt nem minden datolyapálma termése fogyasztható. Fogyasztásra alkalmas termése van pl. a Közönséges Datolyapálmának (Phoenix Dactylifera), és a Krétai datolyapálmának (Phoenix theophrasti). Ez utóbbit Kréta szigetén, Vai településen, termesztik, Európa legnagyobb pálmaerdejében. A datolya görögül: chourmas (χουρμάς), a Sartin található pálmafák valószínűleg Kanári Datolyapálmák (Phoenix Canariensis), melyek termése nem ehető!
A datolyapálma szaporítása
A datolyapálma kb. 2-3 hónappal ültetése után kezd csírázni, és nyolc év szükséges ahhoz, hogy eladható termést hozzon! Egy kifejlett datolyapálma magassága átlag 20 méter, életkora kb. 200 év. Egy datolyafürt akár 500-2000 bogyót is tartalmazhat, egy fa egy szezonban akár 100 kg datolyát is kitermel. Míg a datolyapálmát a termése miatt termesztik, vannak olyan pálmafajok, melyeknek minden része felhasználható; az ilyen pálmafák leveleiből napernyőket, szőnyegeket, rostjaiból kötelet, gyékényt készítenek, törzsét pedig építőanyagként használják.
A datolya magját néhány napi vízben áztatást követően el lehet ültetni. Megfelelő körülmények között, 25 fokban a mag 2-3 hónap után kicsírázik és lassan kibújik a földből. Ügyelni kell rá, hogy a földje ne maradjon száraz, de túl locsolni sem szabad! Ha a magot elültetjük, tökéletes dísznövényt nevelhetünk, ám az így ültetett pálmafának termése sajnos nem lesz.
A datolya jótékony hatásai és felhasználása
A „sivatag kenyere” -ként is emlegetett gyümölcs az egyik legmagasabb cukortartalmú, fehérjékben, valamint ásványi anyagokban, vitaminokban gazdag csonthéjas gyümölcs, mely pozitív hatással van az emberi szervezetre; az emésztési zavarokra. Jó vértisztító hatású, segíti az emésztést, a bélműködést, jó hatással van a májbetegségekre, a pajzsmirigy alul működésére, és a légzőszervekre. Egyes források az álmatlanságra, lázra, köhögésre is ajánlják, valamint liszt helyett is használható, a tészták alapanyagaként, így a belőle készített ételeket az allergiások és lisztérzékenyek is fogyaszthatják. Külsőleg jót tesz a bőrnek, állítólag eltünteti a ráncokat. Magas cukortartalma miatt azonban cukorbetegeknek nem ajánlott a fogyasztása.
A datolyát nyersen, gyümölcskenyérként, húsételek töltelékeként és aszalva fogyasztjuk. Édes íze miatt az ókorban a cukor elődjeként használták, mézet, datolyabort készítettek belőle. Vendégeknek kimagozva, különféle ízesítéssel (pl. mandula, dió, marcipán, sajt, fűszerek, stb.) tálalható nassolni való, hűtőszekrényben akár egy évig is eláll…
