„Kedves Olvasó! Kérem, hogy ebben a cikkben megírtakat csak egy fantáziaműként, esetleg spirituális olvasmányként, ha úgy tetszik, akkor „meseként” tekintse, nem pedig tudományos eszközökkel bebizonyított történelmi ismeretként!”
Milyen célt szolgálhatott a görög Istenek „botja”?
Görögország számos helyein az ókorban (talán még ma is) több Isten tevékenykedett. Minden ilyen „Istent” az akkori földi történelemben, emberi szemmel nem érzékelhető (vagyis a látható fény tartományán kívül eső) túlvilági teremtő lényeknek tekintettek. Ezek az Istenek „a semmiből” repültek és tűntek fel, de mivel nem értették miképpen teszik ezt, ezért maguk között az emberek az általuk ismert szavakkal és tárgyakkal kezdték körülírni. A festőművészek és szobrászok furcsa repülőszekerekkel, vagy madárszárnyakkal ábrázolva örökítették meg őket.
Görögországban létrejött egy olyan „földön túlról” jövő szerveződés, aminek a székhelye valóban az Olimposz hegyen volt. Vezérüknek Zeuszt választották. Zeusznak egy olyan tudás (vagy technika?) állt a birtokában, amivel képes volt az elektromágneses energiát bármire használni. Mások is rendelkeztek ezzel a „technológiával”, például: Poszeidón.
Ezekben az ősi időkben a jóindulatú Istenek folyamatosan kapcsolatban voltak az intelligensebb földi emberekkel, és próbáltak nekik segíteni, azaz szellemileg feljebb fejlődni. Mindenféle művészetet, és egyéb tudományt például: csillagászatot, matematikát, komplett mezőgazdasági ismereteket és orvoslást adtak át nekik, viszont a földi emberek az azt követő évszázadok és ezredek alatt sok mindent félreértettek, és ebből adódóan szinte mindent megváltoztattak a saját hitrendszerüknek megfelelően.
Az Istenek a Teremtés tervéről, a DNS átalakulásáról és a tudatosság bővítéséről is szerettek volna beszélni. Volt mindig a kezükben egy technikai eszköz, afféle energiabot, amivel egy ember DNS-ét meg tudták jóindulatilag „manipulálni” abból a megfontolásból, hogy meggyógyítsák vagy fejlesszék annak tudatosságát. Az ókori görög emberek úgy nevezték csak, hogy: Kerükeión, ami annyit tesz, hogy a „Tanítók botja”, „Varázspálca” vagy „Isten bot”.
Tudták róla, hogy jó célra is használható a belőle kiáramló energia, ezért ilyen szimbólumként is tekintettek rá. Néhány Isten viszont rombolásra is tudta használni. Lehet napjainkban sok orvos és gyógyszerész nem is tudja ennek a szimbólumnak az eredetét, pedig ők is gyakorta használják. (Lásd: gyógyszertárak külső falán a spirálisan, gyakran két kígyót egymásba fonódva ábrázolnak reklámként, ami a DNS láncot is szimbolizálja. )
Hermész volt Európában a leghíresebb hírnök. Településről-településre repült, ezért gyakran az ókori görög művészek szárnyas cipőkkel ábrázolták. A szárnyas sisak a fején állítólag a „repülő űrhajóját” tükrözné. A kezeiben ő is az „Istenek botját” fogja.
A Teremtés tervének a „képe” ez a bot, ami minden élőlényben jelen van és több dolgot is szimbolizál. Többek között azt mutatja, hogy: a Létezésben (ha alaposan megvizsgáljuk) szinte minden spirális formában van jelen, és így is fejlődik tovább. Amint nagyban, úgy kicsiben is.
Példaként: Galaxisoktól, a spirális alakban rendeződő (műholdas) felhőképig, egyes növények virágjától a csigaházig, az ember feje tetején beáramló energiát is egy kisebb spirálban rendeződve mutatja a hajunk, ez az úgynevezett „forgócska, vagy abban is láthatjuk a spirált, ahogyan a víz örvénylik, miközben kihúzzuk a kádból a dugót, na és persze a DNS is ilyen, és így tovább.
Az életutat is jelképezi a bot, ami spirálisan halad, ezért a Szeretet energiáját helyesen felhasználva a földi lények magasabb szintre fejlődhetnek általa. Túlléptetni képes tehát ez a bot az emberiséget az alacsony, negatív ösztönökből, egészen a földi evolúció magasabb pontjára.
Az Istenek többsége a Szeretet frekvenciájával, a Létezés kozmikus energiájával „repültek” és bármilyen formában képesek voltak megjelenni, leginkább felhők képében, hogy ne ijedjenek meg az emberek. (Ne lepődjünk meg attól sem, ha egy olimposzi séta alkalmával, Apollónnal találkozunk, miközben „Sideritis” nevű teafüvet árul nekünk…)
Zeusz egyik fia volt Hermész. A másik pedig Apollón. Mindkettő használta az energiabotot. Apollónak volt egy Aszklépiosz nevű fia egy földi nőtől. Ahogyan az Isteneknél az szokás, az apa a fiának átadta a bottal kapcsolatos összes tudását, aki így az ókori görög idők leghíresebb gyógyítójává tudott válni. Nagy templom komplexumot épített fel Epidavroszon.
Itt emberek ezreit gyógyította a bot és a hely jótékony energiájával. Ezt úgy lehet elképzelni, mint egy fürdőkkel, színházzal, éttermekkel, szállodaszerű és gyógyító szobákkal megépült ókori fürdőépületet. Állítólag nagyon sok pozitív energia eltárolódott ezeken a gyógyító helyeken, amik még napjainkban is sugározzák láthatatlanul a jótékony hatásait.
Egy-egy görögországi fakultatív kirándulás alkalmával jót tehet a testünknek, lelkünknek néhány ilyen energiahely felkeresése, főleg ha felidézzük magunkban az egyes görög Istenek jó szándékú cselekedeteit is.