„Varázserejű” szimbólumok és minták Görögországban

Faragott meander

A szimbólumok, mint amilyeneket az ókori Görögországban is gyakran használtak, nem mások, mint vegyes érzelmeket kiváltó alkotások, melyek érzelmi lenyomatot hagyhatnak az ember lelkében és annak fizikai testében egyaránt. A természet alkotásai is ilyenek lehetnek. (Más egy görög, színes virágokban pompázó taverna hangulata, és más egy öreg halászkikötőé.)

A világunkban az összes létező alakzatokat, vagy formákat egyfajta szimbólumként és mintaként is vehetnénk, hiszen mindegyik külön-külön, más-más hangulatot kelthetnek bennünk. Ilyen mintákat találhatunk a görög emlékműveken is. Ez azért is érdekes, mert láthatjuk „minden kalapácsütésből” a több ezer évvel ezelőtt élt kőfaragók érzelmi gondolatait, amelyek a mai napig hatással lehetnek a szemlélőire, esetleg még meg is változtathatják bennünk a világról kialakult eddigi képzeletünket.

Faragott meander
Görög meander minta egy budapesti kapun

Az ókori épületek díszítései tehát kiválthatnak az emberekben valamilyen érzelmi reakciót, ezért lehetséges, hogy valakinek Athén világa tetszik jobban, míg másokat a későbbi görög korszak néphagyománya, de leginkább a jelen idők természeti értéke, a szíveket beragyogó végtelen tenger látványa érinti szebben meg. A sokféle szimbólumból mindenkinek saját magának kellene éreznie, hogy azokból melyik van jó hatással rá, vagy melyik inkább a lehangoló.

Egy görögországi üdülő településnek is lehetnek egyedi képmintái (pl.: egy jellegzetes utcakép, egy egyedi stílusú taverna, egy-egy öreg halászkunyhó), amik örökké az emlékeinkbe vésődhetnek. Kiben nem hagytak még nyomott például: Sarti szűk utcácskái?

Régi görög motívumok: Egyes beszámolók szerint nem volt semmi jelentőségük, csupán csak ékessége volt egy-egy képkeretnek, vagy épületrésznek, mégis az egyik legismertebb görög motívummá, vagy mintává nőtte ki magát a meander (szalagmotívum). Ezeket láthatjuk a legtöbb üzlet polcaira állított vázáin, más dísztárgyakon, az ókori épületek padlóin, vagy példaként még az athéni Propülaia kazettás mennyezetén is. A meander minta egy folytonos, önmagába is visszatérhető kacskaringós folyót jelképezhet. (Lásd, a díszvázákon is körbefut.)

A saját megérzésem szerint talán a végtelen bőséget jelentheti, egy olyan folyót, amely mindenhová és mindenkihez egyformán eljut és táplál, védelmezhet. Meglehet éppenséggel, hogy másnak valami egyéb juthat róla eszébe, mint ahogyan a régészeknek is változó elképzeléseik vannak egy-egy talált tárgyról. (Én ebből adódóan sosem tudom eldönteni, hogy kinek, milyen apróságot vigyek haza, hiszen mindenkire másképp hatnak az emléktárgyak, így egy ideje csak kagylóhéjat gyűjtök a partokról, mert a többségnek általában tetszik. Úgyis jelképes már ez a hagyomány is. Minek annyi kacat, már leszakad tőle a Föld.)

A meanderekből számtalan létezik. Ismert a „klasszikus szögletes”, ami szinte ott van minden dísztárgyon, van továbbá kígyózó, esetleg kettős spirál (mintha a DNS spirált illusztrálná) és egy időszakban gyakran alkalmaztak ismétlődő növényi mintákat is. Létezik tehát kettős meanderszallag is, ahol a klasszikus minták egymást keresztezhetik. Nem lehetett túl sok variációt létrehozni az egymásba fonódó motívumokból, inkább csak bonyolítani azokat, vagy olykor még inkább zavarosabbá, mintsem varázslatossá tenni. A kevesebb és az egyszerűbb néha több, és talán ezért is alkalmazzák az ajándéktárgyakon ma is szívesebben a „klasszikus festéseket”.

A görög istenek jelképei: Erről korábbi cikkemben már írtam, ahol bemutattam a legjellemzőbb olyan szimbólumot, amellyel az isteneket szívesen ábrázolták. Ez az úgynevezett istenek botja, amellyel gyógyítani vagy rombolni tudtak. Tipikus jelkép még a Hermész fején lévő sisak és az egyedi lábbeli. Mindegyik szárnyakkal voltak illusztrálva, mellyel azt súgták, hogy a Föld és a túlvilág között könnyedén tudott „szárnyalni”, azaz váltani.

A Görög kereszt is egy szimbólum lehet. Egyes elbeszélések szerint ez a kereszt, egy olyan egyenlő szárú szimbólum, amely nagyon régi eredetű. A vízszintes és függőleges szárnak az összekapcsolódása, azaz a metszéspontja a világmindenség közepét akarná jelképezni. A Földet az éggel, az időt az örökkévalósággal, a természetest a természetfelettivel. A földi tapasztalatszerzés és a mennyei világ bölcsessége iránti vágyat szimbolizálhatja egyszerre, az egyensúlyról gondoskodik, akár csak a keleti kultúrákban a jin-jang.

Állítólag kutatások is bizonyítják, hogy az egyenlő szárú kereszt, romboló és építő is lehet egyaránt. Ereje sugárzásokat, mint pl.: elektromágnes hullámokat képes semlegesíteni, vagy bármilyen negatív tényezőt egy adott helyen, egy bizonyos méretű sugarú körben. (A kereszt méretétől függhet.) Viszont egy kellemes energiákkal telített teret is képes semlegesíteni, ezért csak a hozzáértő emberek „alkalmazhatnák”.

A legősibb szimbólum Görögországban: Az embert tartották a legerősebb szimbólumnak, mert benne ott van az egész univerzum isteni szikrája. Erről a következő cikkemben olvashattok majd. Amire az Istenek képesek voltak, arra tulajdonképpen az ember is, de ezt a tudást elvették egykor tőlük. Tudat alatt, akár szimbólumok formájában is módosíthatták az emberek gondolatait.

Napjainkban a legtöbb szimbólum a filmekben, zenei kippekben lehetnek. (Lásd, szubliminális üzenetek: azaz a tudat, esetleg szem számára olyan érzékelhetetlen információk, amik hatással lehetnek az érzelmeinkre, pl.: bizonyos időközönként egy-egy pillanatra felvillanó képkocka, bármilyen üzenettel, utasítással. Néhány évtizede még gyakran használták a TV társaságok egyes termékek nagyobb arányú forgalma érdekében. Vásárolj, fogyassz még többet!)

Ha csak az ókori görög, domború díszítéseket vesszük figyelembe a mai világ „trükközései” helyett, – mint amilyen a Parthenón fríze –, akkor el lehet gondolkodni azon, hogy vajon miért lett olyan pontosan kidolgozva annak ellenére, hogy sajnos úgy sem lehet részleteiben megfigyelni az épület magassága miatt? (Attól, hogy a földről nézve csak egy ábrának látszik, attól ugyan úgy kihathat a környezetre.)  Minden energia, minden rezgés.

A zene is egyfajta lélekből eredő motívum. Erről meggyőződhetünk, ha belenézünk egy olyan füzetbe (lásd: kotta), ahol szimbólumokkal(hangjegyekkel) van rögzítve a dallam. Létezhetnek a zenékben a fül és tudat számára már nem nagyon érzékelhető, különböző frekvenciájú manipulatív hangminták is, melyek hangulatváltozást eredményezhetnek bennünk. (Az ókori nők csupán az énekhangjukkal képesek voltak semlegesíteni az ellenség katonáit. Történelemkönyvekből ez nemigen olvasható, tudható.)

Szavak: Az emberi nyelv írott és kimondott szóösszetételei is hathatnak az elmére, a viselkedésre. A régi időkben kerülték a káromkodást, mert rossz mederbe sodorhatták az ember sorsát. Nem babonából, hanem ellenkezőleg: TUDATOSAN. Pláne nem idézték a „fene szellemét”, még gondolatban sem. A jót erősítették minden téren; képekben, népi motívumokban, hangokban és sokszor ezeket ismételték (mantrázták), mert tudták megvédik őket az ártó helyzetektől. (A mai világban meglehet hallgatni, hogy miről énekelnek az együttesek, és azt is, hogy a zenészek milyen információs mintákat adnak át ismételve folyamatosan a közönségnek. Ezeket tanulja és követi nap, mint nap minden rajongó, és most csodálkozunk, hogy mivé változott a Föld…)

Mutassunk, alkossunk a jövő generációjának valami felemelőt, egy olyan új mintát (példaképet), mely még a mi világunkat is egy szép jövőbe viheti át! Vehetünk ötleteket a régi görögöktől, vagy a saját őseinktől is. Mindez csakis SZERETETTEL sikerülhet, hiszen ez a legerősebb motívum az univerzumban, mely kicsikben és nagyokban egyaránt jelen van, és bármikor elő tud jönni.

Igaz, a „régi görögöknek” nem volt kérdés, hogy a szimbólumok valóban működnek-e vagy sem, számukra természetes lehetett, de a mai embereknek még bizonyíték kell, ezért szívből ajánlom(tudományos kutatással is alátámasztva) olyan minták valódi hatásait, melyet Masaru Emoto mutatott be évekkel ezelőtt a világnak. Magyarul megtalálható az interneten „Víz üzenete” címmel.

Köszönjük, hogy értékeléseddel segíted a munkánkat!
Oszd meg!
  •  
  •  
  •  

Hasonló cikkek

Leave a Comment