Néreusz és Dórisz leánya, Poszeidon felesége, ki rendelkezik a tenger hullámaival, és felügyeli a tengeri szörnyeket. A kék szemű Amphitrité Néreisz volt, vagyis a tenger jóságos nimfái közé tartozott, akik Poszeidont szolgálták. Ő volt a legszebb a Néreiszek közül, nevének jelentése: a harmadik, ki körbeöleli a tengert.
Amikor a tengerek istene feleségül kérte, az istennő a elrejtőzött Atlasz titánnál a tengerben, ahonnan egy delfin vitte őt vissza Poszeidónhoz. Az esküvő után Poszeidon hálából elhelyezte a csillagképek közé a delfint. (egyes feljegyzések szerint Amphitritét nem egy delfin, hanem maga Poszeidón rabolta el Naxos szigetén.)
A házassággal Amphitrité teljes jogú uralkodója lett a tengernek, csakúgy, mint férje. Egy aranypalotában éltek tenger alatti birodalmukban, az Aigaiban. Négy gyermekük született, akik mind a tenger zúgását jelképezik: Tritón, a „zajló”, aki félig ember – félig halként született, és apja parancsait kagylókürtbe fújva hirdette ki. Rhode, a „hullámzó”, Héliosz felesége, a héliadák anyja. Bentheszikümé, „a mélység hullámzója” és végül Kümopoleia.
Az istennőt általában ruha nélkül ábrázolták, gyakran Poszeidónnal együtt. Ténos szigetén 9 rőfnyi magas szobra volt, amely Telesiás szobrász munkáját dícséri. Jellemző melléknevek, amivel illették: kék szemű, kék lábú, hangosan zúgó. Amphitrité Templomában gyakran áldoztak homárollókat.