Dionüszosz (Διόνυσος) a „kétszer született” istenség az ókori Thébában Zeusz és Szemele gyermekeként apjának combjából jött a világra. A görög mitológiában egy örökfiatal isten, akit gyakran egzotikus nagymacskák húzta szekérrel, táncoló kísérettel és szőlőlevelek környezetében ábrázolnak. Dionüszosz a bor és a lakoma görög istene volt, aki a világot járva a borászat kultúrájának tanítója volt. Habár alapvetően a jókedv és a derű jellemezte, gyakori volt, hogy a bor mámorától lerészegedő környezete beleőrült az eksztázisba, emiatt nem mindenhol látták szívesen. Idővel istenként tisztelni is elfelejtették.
| Szülei: | Zeusz és Szemelé (Perszephoné) |
| Testvérei: | |
| Felesége: | Ariadné |
| Gyermekei: | |
| Szent állatai: | bika |
| Szent növényei: | szőlő |
| Római megfelelője: | Bacchus |
Dionüszosz valójában kétszer született istenség. Eredetileg Zagreusz volt a neve. Zagreuszt az alvilág királynője (Perszephoné) szülte. Amikor Héra tudomást szerzett arról, hogy Perszephoné gyermeket szült férjének Zeusznak, féltékenységében megbízta a Titánokat a gyermek elpusztításával. A Titánok széttépték Zagreuszt, ám szívének megmaradt darabjait Zeusz az egyik titán segítségével (Rhea) összeszedte és új életet lehelt bele.
Dionüszosz második születése Zagreusz szívének maradványaiból
Zeusz halandónak álcázva magát közel került Szemelé hercegnőhöz és a méhébe rejtette Zagreusz maradványait. Héra erről is tudomást szerzett. Amikor sokadik próbálkozás után sikerült rábeszélnie Zeuszt, hogy mutassa meg új feleségének az igazi arcát, a földöntúli mennydörgések és az isteni ragyogás közepette Szemelé belehalt a látványba. A csecsemőt ekkor helyezték át halott anyjából Zeusz combjába, ahol további 3 hónapon át fejlődött, míg végül szarvakkal és kígyók koszorújával a fején megszületett Dionüszosz.
A bor istenének gyermekkora és nevelői
Dionüszosz gyermekkorát Théba városában töltötte. A nimfák tizenkét nővérére (hüaszok) bízták őket. Ők az esőhozók, akiket Zeusz később szolgálataikért a halhatatlan csillagok közé emelt a mennyei égboltra.
Ha érdekel, hol találod őket, keresd az Hyadok (Mel 25) csillagképet! Amikor ezek a csillagok láthatóvá válnak az égen, eső várható a mediterrániumban. Dionüszosz eljövetele ugyanakkor a legfényesebb csillaggal érkezik.
Dionüszosz ezután szatírok és félig ló testű szilénoszok neveltjeként nőtt fel. Még gyermekkorában felfedezte a szőlő kultúráját, majd világszerte tanította a szőlőművelést.
Dionüszosz felnőttkora és tisztelete
Dionüszosz a világot járva borkészítésre tanította az embereket és gyakran mézzel édesítette az isteni italt. Athén királyának lányát, a krétai Ariadnét vette el feleségül, aki annak ellenére sem szerette őt, hogy halhatatlanságot kapott tőle. A bor feledtette a félelmet, enyhítette a szenvedést és örömmel töltötte el követőit, a dionüsszosziakat. Dionüszosz nem csak a mámor, de a termékenység megtestesítője is volt, ezért őt és a szatírokat, akik világkörüli útján elkísérték, gyakran ábráztolták túlméretezett fallosszal. A szatírok (faunok) félig ember, félig kecske alakú, jókedvű félistenek voltak, akik bujálkodásra késztették a nimfákat.
A bormámor azonban mindenkinek elvette a józaneszét, ezért Dionüszosz követői közül sokan széttépték azokat, akik útjukban álltak. Amikor Dionüszosz visszatért szülőhelyére, a sok őrületbe kergetett áldozat miatt Thébai királya (Pentheusz) megtiltotta, hogy Dionüszoszt istenként tiszteljék. A boristen ekkor olyan haragra gerjedt, hogy az egész várost elkábította az isteni borral. Sokan beleőrültek az önkívületi állapotba, így érte halál Pentheusz királyt is, akinek édesanyja (Agaué) bortól mámoros állapotban széttépte a fiát. Dionüszoszt gyakran hasonlítják Hádészhez, arra is vannak utalások, hogy a két isten egy és ugyanaz.
Dionüszosz nem az Olümposzon élt, de miután származását bizonyítandó Thüoné néven felhozta édesanyját, Szemelét az alvilágból, elfoglalta méltó helyét az olümposzi istenek között. Ekkortól fogva újra istenként tekintett rá a világ. Ő volt a szőlőszüret, a borászat, a gyümölcsök, a termékenység, az őrület, és a színház istene. Dionüszosz istenség tiszteletére mindenütt nagyszabású ünnepségeket rendeztek. A legrégebbi ünnepség, amelyet az ő tiszteletére tartottak a Dionüszia, melynek középpontjában egy felvonulás állt, majd drámai előadások és versenyek követték egymást.
Dionüszösz istenség nyomában
A görögországi Közép-Macedóniában (Kavalától Serres prefektúráig) magasodó Paggaio hegység 1956 méter magas hegycsúcsán volt Dionüszosz híres szentélye. A hegy északi oldalán (Serres prefektúrában) 753 méter magasan Dionüszosz szent jósdájának helyén ma egy kolostor (Panagia Eikosifoinissa) áll. A terület II. Fülöp macedón király aranyban és ezüstben gazdag lelőhelye volt, ezért gyakran Arany Paggaióként emlegetik. Állítólag egy menedékház közelében az egykori bányák bejáratai közül van, ami még ma is látható. A közeli Amfipolis régészeti területein máig folynak ásatások.
Borítókép: Gianni Crestani