Méztermelés Görögországban
Egy 16.000 éves spanyolországi, lépesmézet gyűjtögető embert ábrázoló sziklarajz bizonyítja, hogy a mézet az ember már az ókor előtt fogyasztott. A görög mitológiában ambrózia, vagyis a görög méz az istenek újszülött csecsemőinek kizárólagos tápláléka, az istenek eledele volt, mely örök ifjúságot és halhatatlanságot biztosított elfogyasztójának, melytől a sebek begyógyulnak.
Napjainkban a méztermelés Görögország mezőgazdaságának egyik legfontosabb ága, Görögország az Európai UNIO legnagyobb méztermelő országai közé tartozik. Görögország méztermelése meghaladja az évi 12.000 tonnát, a mézfogyasztást illetően pedig Görögország áll az élen 1,7 kg/év/fő-vel.
Görög méz
A görög méz szerves része a híres mediterrán étrendnek, mely elismerten a jó egészség és a hosszú élet titka. Nem csupán egy finom csemege, rendszeres fogyasztásával segíthetjük egészségesen tartani szervezetünket. A méznek antioxidáns tartalma van, a kutatások azt bizonyítják, hogy az antioxidánsban gazdag élelmiszerek védelmet nyújtanak a sejtkárosodás ellen. Évszázadok óta használják emellett köhögésre, torokfájásra is és állítólag a sebet is tisztítja.
A méz az egyik legegészségesebb táplálék reggelire, az egyik legelterjedtebb mézes reggeli pl. a mézes kenyér, vagy a tejjel és joghurttal, gabonafélékkel kevert méz. A Baklava minden görög kedvence. A görög mézzel kevert szezámmag, mandula és fahéj teszi olyan ellenállhatatlanul édessé és ragacsossá. A méz magas energia tartalma miatt kiválóan alkalmas a délutáni energiabevitel gyanánt a kávéba, vagy a teába cukor helyett.
De akár dióval, vagy fehér lágy sajttal keverve is fogyasztható. Sok receptben használják a mártásokhoz, kacsa- és csirke töltelékekhez. A méz ízét a folyékony szacharin anyag teszi különlegessé. Ez az íz a virágok és a növények nektárjából származik, amelyet a méhek gyűjtenek.
A méz az olajbogyóval és a szőlővel a görög gasztronómia alapja. Az első édesítőszer, amit a görögök használtak. Összetevői a fruktóz (gyümölcscukor), glükóz (szőlőcukor) és víz. Ezen kívül tartalmaz összetett cukrokat, valamint a nyomokban enzimet, ásványi anyagokat, vitaminokat és aminosavakat. Minősége a különböző virágokból, gyógynövényekből ered, illetve attól függ, hogy milyen növényt látogatott meg a méh.
A görög méz színe a színtelentől a sötétbarnáig terjedhet, íze általában minél sötétebb, annál erősebb. A jó minőségű méz 100% tisztaságú, nyers, minimálisan feldolgozott méz, mely nem hőkezelt és nincs más mézzel keverve. Az egyetlen élelmiszer, ami nem romlik meg. Volt rá példa, hogy egyiptomi fáraók sírjában felfedezett mézet a régészek megkóstoltak és megállapították, hogy az még mindig ehető.
Az ország alakja, a klíma és az egyedülálló flóra miatt Görögországban rendkívül fejlett hagyománya van a méhészetnek. A sikeres méztermelésnek a legfontosabb tényezője a termelési terület, amely változatos élőhelyet biztosít a méhek számára. Ebből a szempontból Görögország kis mérete ellenére ha nem is a legfontosabb, de gazdag növényvilága és mérsékelt éghajlata miatt az egyik legalkalmasabb hely a méztermelésre, a görög méz sajátos fizikai és kémiai jellemzői miatt egyedülálló.
A kiváló minőség az ország hosszan tartó napsütéses időjárását és a tájak hirtelen változását tükrözi. Ez a különleges táj teszi a görög növényvilágot olyan gazdaggá, hogy Görögországban 7500 különböző növényfaj található, melyből 850 kizárólag Görögországban található. Ez a magyarázata annak, hogy bizonyos mézfajták (pl. kakukkfű méz) miért nem léteznek sehol máshol a világon. Néhány fajta méz (erdei méz, fenyő méz) az erdőkből, tűlevelű fákból származik, míg mások a virágokból és az illatos növényekből (oregánó, rozmaring, jázmin).
A görög hegyek többsége ráadásul vegyi anyagoktól mentes, nincsenek gyomirtó szerek, és egyéb rovarirtók, amik megzavarnák a görög méheket munkájukban. A görög táj sajátosságának köszönhetően sokféle növényből készülhet méz, ahol egy bizonyos virág uralja a többit és jellemzi az adott mézfajtát. A görögök mindig is exportáltak mézet. A hagyományos görög termék számos területen termelik az ország egész területén. A legjobb méz a kakukkfű, levendula, rozmaring, hársfából és narancsfából készül, ezek közül legjobb a világhírű kakukkfű méz.
A legjobb görög hegyi méz a Krétán tornyosuló Fehér Hegységből, a Taygetos-hegység könyörtelen lejtőiről, illetve a kiszáradt Mani-félszigetről származik. Ezek a területek az év nagy részében kopárok, de tavasszal életre kelnek, ahogy a szelíd eső a mészkő falaiba beszivárog. Színes virágok kapaszkodnak minden hasadékhoz, melyek enyhítik a kemény hegyek látványát és vonzóak a görög méhek és pillangók számára.
Görögország egyik legnagyobb méztermelő helye Nikiti. A mezőgazdasági méhészet 1952-ben jött itt létre. A méhészet itt létfontosságú, továbbá egy olyan hagyományos életforma, amit évszázadokon keresztül ápoltak, s mely itt olyan, mint egy vallás.
Ezen információk tudatában érthető, hogy Görögország méztermelésének 10%-a itt történik. Nikitiben minden pénteken 13 óráig kinyit a hagyományos élelmiszer-piac, ahol a Nikiti híres méze mellett további helyi termékeket lehet vásárolni. Nikiti Sartitól kb. 30 km, Thessalonikitől kb. 100 km, így mind Sartiról, mind Salonikiből elérhető.
Görögország egyes részein korábban szokás volt a menyasszony ujjait mézbe mártani és azzal keresztet vetni a fiatal pár új otthonába lépése előtt. Ez a babona a házas életet kívánta jelképesen megédesíteni.