54 éves a görög frappé

A görögök kedvenc kávéja a Thessaloniki Nemzetközi Vásárban született, 1957-ben. Nem véletlen, hogy Thessalonikit “Frapedoupoli” -nak is nevezik, hiszen az élet itt laza és az országban itt a legtöbb a kávézó. A szerelem, a kávé és kifejezetten a frappé története szorosan összefügg a várossal, a történetét azonban kevesen ismerik.

Görög frappé

A frappé teljesen véletlenül született. Az 1957-es Thesszaloniki Nemzetközi Vásáron a svájci Nestlé cég görög képviselője; Yannis Dritsas egy új terméket mutatott be a gyermekek számára. Csokoládé italt készített, melyet tejjel kevert össze shakerben.

Dimitrios Vakondios, a Dritsas egyik alkalmazottja Nescafét szeretett volna inni a szünetben, de instant kávéjához nem volt lehetősége vizet forralni, így hideg vízzel keverte össze a kávéport,  és a cukrot a shaker segítségével. Így született meg a világ első frappéja, vagyis a leghíresebb ital Görögországban.

Mára a frappé veszített a népszerűségéből, mert a fiatalok inkább az idegen kávékat (espresso, capuccino, stb.) isszák, de Görögországban a frappé még mindig az első a piacon a kávéfogyasztást illetően.

Bár Görögországban általában nem jellemző az idegen szó átvétele, a frappe francia szó, jelentése: összekevert. Az átvett szót néhol kicsit megmásítva használják, pl. frappé, grapefruit, frapedia, frapedoumpa, frapedopoula, stb. A frapogalo-t a tejjel készített frappé kávéra használják. Bármely kifejezést használnak is, egy biztos: a frappé kávét a gondtalanság jellemzi, általában baráti társaságban, nyugodt hangulatban, lassan (alkalmanként részegen) fogyasztják backgammon játék közben.

Magyarországon sok helyen használnak a jegeskávéba vanília fagylaltot, de az nem frappé, hiszen nincs felrázva. Az igazi frappé fagylalt nélkül készül, íme a klasszikus frappé hagyományos receptje:

Görög frappé

Hozzávalók (egy pohár frappéhoz):

  • két púpos teáskanál instant kávé
  • két púpos evőkanál cukor
  • hideg víz
  • három, vagy négy jégkocka
  • 15-30 ml (1-2 evőkanál) sűrített tej

Elkészítés:

  • Tegyük a kávét, a cukrot, és 60ml hideg vizet egy shakerbe, vagy turmixgépbe.
  • Fedjük le és rázzuk 30 másodpercig erősen, illetve a mixergépbe addig turmixoljuk, míg a tetején vastag, sötét bézs színű hab nem lesz. (Ez kb. 10 mp.)
  • Rakjunk egy kis jeget egy magas pohárba, ha tejjel isszuk, adjuk hozzá a tejet és a turmixolt kávét.
  • Töltsük fel hideg vízzel addig, amíg a hab a pohár száját el nem éri.
  • Tegyünk bele egy hajlítható szívószálat és készítsünk mellé egy pohár vizet.
makthes.gr
Oszd meg! Köszönjük, hogy értékeléseddel segíted a munkánkat! Kommentelni a lap alján tudsz!

2 thoughts on “54 éves a görög frappé

  1. Nagy KAMU a történet. A Wikipediából ollózva. A NESTLÉ találta ki az egészet, hogy ezzel is növelje az imázsát. Ki az a hülye, aki elhiszi, hogy egy nemzetközi vásáron NINCS FORRÓ VÍZ?!
    Itt az eredeti történet, amely csak azért nem került a Wikipediaba, mert arra hivatkoztak, hogy másolt az anyag. Tehát ha valaki veszi a fáradságot és megírja a saját szavaival és felteszi a Wikire, az már alapos érv a vitalapra.
    Jöjjön a történet:
    “Valamikor a hetvenes évek elején Thessalonikiben egy amolyan tengerparti kis kávézóban elfogyott a szokásos görög zaccos kávé és a vendégek kávét követeltek a szegény tulajtól. Akkoriban még nem voltak non-stop üzletek és így kénytelen volt valami megoldást találni a felmerült probléma megoldására. Véletlenül volt egy doboz (érdekes Görögországban még ma is kapható bádogdobozos kivitelben) NesCafé-ja, ami akkor tájt jelent meg a piacon. Mivel nyár volt és átkozott meleg is volt az éjszaka, (akkor még nem volt elterjedt a légkondi sem) gondolt egy nagyot és nekilátott a kísérletnek, hogy a “kávészerűségből” kávét csináljon. Igen ám, de mitől lehetne olyan krémes és habos mint a főzött kávé? Ekkor megpillantotta a pultja díszhelyén a féltve őrzött sakerét, amit valamelyik amerikai rokona hozott neki ajándékba. Lecsavarta a tetejét a szűrővel együtt és amúgy görögösen belekanalazott kávét, cukrot egyaránt, mintha zaccos kávét készítene. Ráöntött egy kevés jéghideg vizet, visszatette a shaker tetejét a szűrővel, majd ahogy azt az amerikai rokontól látta, elkezdte rázni. Az eredmény döbbenetes volt! Közel másfél perc intenzív rázásnak köszönhetően a nescafé a cukor és a víz olyan krémes habot produkált, hogy az nem akart kifolyni a pohárból! Mit volt mit tenni, öntött még rá egy adag jeges vizet, kicsit összekeverte, majd kiöntötte egy hosszú, vékony nyakú pohárba. Tálcára tette és már vitte is volna kifelé a vendégnek, de amúgy amerikaiasan beledobott egy jégkockát és persze beledöfött a kávé habjába egy szívószálat is, hogy legalább kárpótolja a kedves vendéget, ha már nem kap “tisztességes” kávét. Letette a kávét a vendég elé és rövid szabadkozás után azt mondta, hogy már csak az üzlet újdosült kávéspecialitása volt előállítható és természetesen, ha nem ízlene a vendégnek akkor nem kell kifizetnie.

    A vendég belekóstolt és azt kiáltotta:
    – Hiszen ez zseniális! Kávé is, hideg is, finom is! Mi a neve a specialitásnak? – kérdezte a vendég a tulajtól.
    – Nem találtam még ki neki nevet. – mondta szabadkozva. Talán shaker-nek lehetne hívni?
    – Á, össze fogják keverni az emberek a shake-kel, ami nem lenne jó. Mit szólnál viszont a franciásan hangzó frappé-hoz. Egyébként valami hasonlót jelent franciául, mint a shake és még könnyebb kiejteni is. – mondta a kisérleti alany, akinek köszönhetjük a kávéspecialitás nevét.

    De sosem felejtjük el azt az embert sem, aki kínjában olyan eredeti italt alkotott, ami meghódította pár év alatt az egész világot.”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük