Ártemisz a Hold, a vadászat és az érintetlenség istennője

Ártemisz a Hold és a vadászat szűz istennője, a vadállatok úrnője, nők és a gyermekek védelmezője. Az erdőkben, hegyekben, szakadékokban él. Létó Ortügián adott neki életet Apollón születése előtt egy nappal.

Szülei: Zeusz és Létó
Testvérei: Apollón
Szent állatai: szarvastehén
Szent növényei: rózsa, mirtusz, gránátalma, citromfa

A Héra bosszúja elől menekülő Létó csak Artemis segítségével tudott átjutni Apollón születésének helyszínére, a Héra hatásköre alól mentes Délosz-szigetére. Artemisz segített anyjának világra hozni Apollónt, így első isteni feladata lett a gyermekszülés védelmezése.

A vadászat és a Hold istennője

Artemist rövid szoknyában, vállán azzal a tegezzel ábrázolták, amelyben Héphaisztosz és a Küklópszok készítette nyilak és az íja volt. Szenvedélyes vadász volt, aki nyilaival mindig célba talált. A Hold istennőjeként homlokán egy félholdat viselt, a távoli hegyi erdőket járta szűz nimfák társaságában. Az erdőkben leggyakrabban oroszlánra, párducra, szarvastehénre és szarvasbikára vadászott. Ugyanezeknek az állatoknak ő volt gondozójuk, aki segítette utódlásukat és védte őket.

Ő volt a dolgozó nők védelmezője is, a szülő nők is gyakran hívták segítségül. A munkát vállaló nőket nyilával megölte, amikor azok szültek. Gyógyerővel rendelkezett de ha kellett, nyilaival rettenetes járványokat szabadított az emberekre; veszettséget, leprát és köszvényt.

Az örökké szűz Ártemisz

Artemisz látva az istenek szerelmi bánataitt három évesen örök szűziességet kért Zeusztól. Egyszer egy vadász; Aktaión megpillantotta Artemiszt és nimfáit, ahogyan egy eldugott medencében meztelenül fürödtek. Artemisz a leskelődőt szarvassá változtatta, majd ráuszította Aktaión saját kutyáit, akik széttépték szarvasnak hitt gazdájukat.

Egy másik alkalommal Orión, az óriás kutyájával, Szíriusszal elrabolta Artemiszt és meg akarta őt erőszakolni. Az istennő lenyilazta az óriást és kutyáját, akik így kerültek az éjszakai égboltra. Egy másik legenda szerint Artemis skorpióvá változott és halálra marta az óriást, ezért került fel a mennyboltra a Skorpió képe is. Bárki veszélyeztette az istennő tisztaságát, kemény büntetést várt rá.

Zeusz szemet vetett Kallisztóra, Artemisz egyik nimfájára. Zeusz Artemisznak álcázva magát megkörnyékezte a nimfát. Miután Zeusz és Kallisztó szerelméből megszületett Arkasz, Artemisz dühében Kallisztót medvévé változtatta és örökre száműzte kíséretéből. Kallisztó az erdőben élte tovább életét. Egyszer, mikor Arkasz vadászott, anyja, Kallisztó meghallva fia hangját, szaladt hozzá, hogy megölelje fiát, de Arkasz rémületében majdnem megölte az anyját. Artemis ekkor közbeavatkozott és mindkettőjüket csillaggá változtatta. Az ő emléküket őrzi az éjszakai égbolton a Nagy Medve és a Kis Medve csillagképe, azaz a Göncölszekér.

Az állatok védelmezője

Artemisz nem csak szűziességére, a neki szentelt helyek és állatok megsértésére is érzékeny volt. Mivel az állatainak védelmezője is volt, miután az ő ligetében Agamemnón levadászott egy szarvastehenet, hajóival Trója ostromára menvén megállt a szél, és a hajók semerre nem mozdultak. Egy látnok, Kalkhasz azt mondta Agamemnónnak, hogy az istennő haragja csak úgy törhető meg, ha feláldozzák neki egyetlen leányát, Iphigeneiát. Agamemnón beleegyezett az áldozatba, de végül Artemisz megszánta a máglyára küldött hercegnőt, és a lángok közül az utolsó pillanatban kimentette őt, majd papnőjévé tette.

Artemisz nem csak az erdő állatain segített, sokszor segített az embereken mint például az Alpheiosz folyamisten szerelme elől menekülő Arethuszának is, akit folyóvá változtatott. Az ókori Görögországban Artemist sokfelé tisztelték, amikor a lányok elérték a pubertás kort, Artemisznek ajánlották őket, mint szűzeket. Amikor a lányok házasságra adták a fejüket, egy áldozati máglyán fel kellett áldozniuk addigi szűz életük tulajdonait; babákat, játékokat és egy hajfürtjüket. Artemis nem ellenezte a házasságot.

A vadászistennő tiszteletére Braurónban és Spártában is tartottak nagy ünnepeket, de legjelentősebb tisztelete a kis-ázsiai Epheszoszban alakult ki, ahol felépítették az Artemisziont, amely olyan pompás lett, hogy az ókori világ hét csodájának egyikeként tartják számon.

Köszönjük, hogy értékeléseddel segíted a munkánkat! Kommentelni a lap alján tudsz!
Oszd meg!
  • 24
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük