Tengerparton a leégés minden napos téma. A naptejet többnyire mindenki ismeri és használja, ezzel elkerülhető a komolyabb leégés. A napszúrás már egy komolyabb, émelygéssel is járó probléma, a hőgutához pedig nap sem kell. Lássuk a részleteket!
Mi az a napszúrás?
Amikor az ember fejét tartós napsugárzás éri, ami mediterrán környezetben még intenzívebb lehet, fedetlen fejjel könnyen napszúrást kaphatunk. A gyermekek, az idősek, és a betegek (szív és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, alkoholisták, stb.), főleg, akik vízhajtót szednek, veszélyeztetettebbek, ezért nekik fokozottan kerülniük kell a tartós napsütést! A napszúrás gyakorlatilag az agyhártya begyulladását jelenti, amely rosszulléthez vezet, szélsőséges esetben az alany sürgős kórházi kezelésre szorulhat!
A napszúrás tünetei a leégés, fejfájás, szédülés, hányinger, kábultság érzés, émelygés, rossz közérzet, láz. 39 fokos testhőmérséklet felett tudatzavarral is számolhatunk, a beteg hallucinálhat, ilyen súlyos esetben sürgős orvosi ellátás, kórház szükséges! A tünetek enyhítésére a a tarkóra hideg vizes borogatás ajánlott, ill. a gyulladás csökkentésére Algopyrin adható. Azonban ne várjuk meg, amíg a nap káros hatásai bemutatkoznak, mindez megelőzhető, ha a napozást 1-2 órácskára szüneteltetjük, és egyéb napon történő teendőinket is időközönként árnyékba húzódva megszakítjuk.
Mi az a hőguta?
A hőguta a kiszáradáshoz hasonlító kórkép, amely inkább a trópusi országokban jellemző, ám a tengerparti napsütés számunka sokkal veszélyesebb lehet, ha nem tartjuk be az íratlan szabályokat, hiszen a mi szervezetünk enyhébb napsugarakhoz van szokva.
Hőguta akkor lép fel, ha testünk túlmelegedett, a felvett és a leadott hő aránya, vagyis a hő és folyadékháztartásunk felborult. Ez akkor lehetséges, ha tartósan napon, vagy melegben tartózkodunk, de nem iszunk elég folyadékot. A szervezetünk a melegben izzadni kezd, ilyenkor nagy mennyiségű sót és folyadékot veszítünk. Ha szervezetünk ilyen extrém helyzetben nem kap megfelelő utánpótlást, egy idő után nem tud mit kiizzadni, megszűnik az izzadás, a test hőmérséklete 39 fok fölé szökik, és eszméletvesztés következik be. Tünetek még a szapora szívverés, a nehéz légzés, izomgörcs. A hőguta ezt megelőző tünetei a napszúrás tüneteivel megegyezőek.
Ami azonban a különbség a két állapot között, hogy hőguta nem csupán a tűző napon veszélyes, a sportolók, fizikai munkát végzők megfelelő folyadékbevitel hiányában hasonló veszélynek vannak kitéve. Persze túl sok mindennek kell összejátszania ahhoz, hogy a hőguta kialakulhasson, de megelőzésképpen elsősorban a felvett hő leadása, testünk hűtése és a veszített folyadék és só pótlása a legfontosabb.
Akár fizikai munka végeztével, akár sportoláskor – ide tartoznak a túrák, kirándulások is – soha nem szabad túlhajszolni magunkat, mindig kell magunknak pihenőt adni, a tűző napon árnyékba húzódni, inni és enni. A zöldségek, gyümölcsök szintén fontosak, ezek az élelmiszerek szintén pótolják a szervezetünk folyadékszükségletét. Azonban ne feledkezzünk meg a só pótlásáról sem, szervezetünknek ilyenkor a sóra is szüksége van, fogyasszunk tehát sós ropit, sós mogyorót, könnyű, sós ételeket, amelyek ilyenkor nem terhelik meg a szervezetet.
Az ijesztő fentiek ellenére ha betartjuk a napozás szabályait, és odafigyelünk nem tesszük ki szervezetünket túl nagy terhelésnek időjárásilag, sem fizikailag, a baj elkerülhető!