A desszertek többsége a magyaroknak általában túl édes, émelyítő. A görögök (talán a sós levegő miatt?!) előszeretettel használnak szirupot, cukormázat, valamint az „istenek eledelét” a süteményeikhez. Ugyanakkor nagyon finomak ezek az édességek, melyek többségét olajos magvakkal; dióval, pisztáciával, stb. töltenek.
A gyümölcsöt szintén bőséggel használják a cukrászok, a gyümölcskosárka minden cukrászdában megtalálható, emellett jellemzőek még a puding-szerű vaníliakrémmel töltött sütemények, amelyek a nálunk ismert krémes sárga krémjéhez hasonló ízű töltelékkel van megtöltve, csakúgy, mint egyes leveles tésztából készült sütemények.
A cukrászdák kirakatait főként a kemény cukormázzal bevont torták ékesítik, valószínűleg a nagy melegek miatt nem jellemzőek a habos sütemények, vagy a nálunk szokásos tortaszeletek. Piték és palacsinta sok helyen kapható, mindkettő sós- és édes változatban.
A legjellegzetesebb desszert a baklava és a kataifi, de gyümölcskosárkákat, és óriás, gömb formájú sütemények is jellegzetes, feltűnő látványt nyújtanak a cukrászdákban. Aki szereti az édeset, kóstolja meg a diós-mézes, vagy a mogyorókrémes-banános palacsintát, ill. a kimérve kapható szirupos, töltött desszerteket, többek között az „angyalhajba” tekert kataifit is!