A narancs eredeti, származási helye Kína, de fanyar változatával már az ókori görögök is találkoztak Nagy Sándor hódító hadjáratai során. Európába csak évszázadokkal később jutottak el, édes változataik pedig a XVII. században jutottak el Európába.
Akkoriban a színházakban frissítőként osztogatták, s hamar népszerűvé vált. Ma mintegy 400 fajtáját ismerjük a narancsnak. A narancs ma Európában az alma és a banán után a harmadik legnépszerűbb gyümölcs. A világ narancstermelése évente közel 70 millió tonna, melyből a legtöbb narancsot Brazília és Amerika termeli, de Európában a spanyolok és a görögök a vezető narancs termelők…
A narancs jótékony hatásai
A lédús narancs húsát sokan fogyasszák nyersen, vagy facsarva, esetleg szárítva, aszalt gyümölcsként. A narancsban 14 féle vitamin található meg, s mint minden, ami természetes, a narancs is sokkal hatásosabb és egészségesebb, mint a mesterséges vitamin tabletták. Kálciumot, magnéziumot és káliumot tartalmaz, emellett nagy mértékben tartalmaz antioxidáns anyagokat (flavonok, karotinok, antociánok, limonén) amelyek növelik az immunrendszer ellenálló képességét.
A narancs nagyobb mennyiségben történő fogyasztása növeli a vér interferon szintjét is, amely a rákbetegség leküzdésében játszik fontos szerepet. Rendszeres fogyasztása nagy C-vitamin tartalma miatt segít megelőzni a szívinfarktus kialakulását is. A benne található A-vitamin a látásunk épségét, illetve bőrünk egészségét erősíti, míg a B-vitamin a zsír és a szénhidrátok lebontásában játszik fontos szerepet, segítve ezzel a hasnyálmirigy működését, és a székrekedés megszüntetését, és a jó emésztést.
A narancs jó fogyókúrás módszer is lehet, hiszen a narancsban alig van kalória. Bátran fogyaszthatjuk éhségűzőnek, mert energiahordozói a szőlő- és gyümölcscukor, ráadásul mind a narancs leve, mind pedig a rostjai jól telítenek. A gyümölcs gerezdjei között található fehér színű hártyák, amelyeket keserű íze miatt nem igazán kedvelünk; bioflavonoidokat tartalmaznak, amelyek megvédenek a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásától. A hártyák vízben oldható rostot, vagyis pektint tartalmaznak, melyek gátolják a zsír és a koleszterin felszívódását, ezzel csökkentve a vér koleszterinszintjét, illetve megelőzve az érelmeszesedés, az epekőképződés kialakulását.
A narancs felhasználása
A narancs jellegzetes, narancssárga színű külső héját flavedó-nak nevezzük, a belső, vékonyabbik, hártyás és tapadós fehér burkot pedig albedó-nak. A flavedó illó olajakban gazdag, melyet több területen is hasznosítanak, ilyen a konyhaművészet mellett az illatszeripar és az évezredes múltra visszatekintő aromaterápiás kezelések.
Az eredeti légfrissítő labdacsok szegfűszeggel tűzdelt narancsok voltak. Kreatív emberek ma is használják ezt a házilag elkészíthető illatosítót, hiszen finom illata mellett jól is mutat a lakásban. A narancskarikák szintén jó illatot kölcsönöznek a lakásnak, ha a fűtőtesten szárítjuk őket. A szárított narancskarikákat dekoratőrök is erőszeretettel használják, illetve Karácsonykor fadíszként is használható.
A narancsolajat a szagtalanítás és légfrissítés mellett párologtatós módszerrel a feszültség és stressz levezetésére, általános nyugtatóként is használják. Kellemes, nyugtató környezetet és közérzetet teremt, csökkenti az alvászavarokat, enyhíti a fogíny-gyulladás tüneteit. Gyulladásgátlásra, fertőtlenítésre, méregtelenítésre, illetve megfázás ellen is használják.
Samponként is erőszeretettel használják a töredezett hajvégekre, illetve habfürdők és bőrápoló krémek alapanyagaként is helyt áll. A narancshéj továbbá karotinoidokat, narancssavat és keserű anyagokat is tartalmaz, melyeknek összességében nagyon jó íz- és étvágyjavító, gyomorerősítő, emésztést serkentő, illetve vértisztító hatása van. A narancshéjból cukrászati, vagy édesipari termékekhez kellemes aromájú ízesítőt is készítenek, továbbá krémek, lekvárok, szörpök, üdítők, borok, és likőrök (Curacao) készítéséhez is használják, de az ínyencek körében szárnyas ételek fűszereként is ismert hozzávaló.
A rengeteg narancs közül kereskedelmi szempontból a legfontosabbak pl. Navel, Valencia (édes fajták), a mandarinnarancs, melynek egyes változatait klementin-nek hívják és a keserű fajták: pl. Sevilla, Bergamott. A sevillai narancs szezonja februárban van. Általában lekvárok, dzsemek és sütemények készítéshez használják.
A Bergamott narancsot elsősorban a héjáért, főleg Olaszországban termesztik. A Bergamott illóolajának köszönhetjük pl. az Earl Grey tea aromáját. Az édes narancsfajták nyersen is fogyaszthatók, a keserű fajtákat általában valaminek az alapanyagaként használják.
Mitől más a görög narancs?
Napjaink legnagyobb európai narancs termő területei Spanyolországban és Görögországban találhatóak. A Magyarországon kapható narancsok ezekből az országokból származnak.
A spanyol és a görög narancs októberben kezd el érni, és tavasz végéig, nyár elejéig kaphatók. Ezeknek a narancsoknak három fajtáját különböztetjük meg, melyeknek a neve érési sorrendben: a navelina, a navel és a valencia. A Görögországból importált narancsok tehát valójában a navelina, navel és a valencia fajták. A navelina lédús, de kissé savanykás, a navel édes, a valencia pedig a leglédúsabb.
A görög narancs a köldöknarancsok csoportjába tartozik, a belsejében egy másik kisebb, ú.n. fióknarancs helyezkedik el. A görög narancs vékony héjú, mag nélküli, koraérő, édes, lédús fajta. Termései kb. 60 dkg-osak. Klasszikus, zamatos ízűek a gyümölcsei, melyek akár másfél évig is díszelegnek a fán. Gyenge növekedésű, sűrűn elágazó, jó hidegtűrő. Edényes nevelésre kiválóan alkalmas.
A Navel vagy Navelina narancs (Citrus sinensis) vagy magyar nevén köldök narancs novembertől májusig állnak rendelkezésre, január, február és márciusi csúcsellátással. A Navel narancsot könnyű megkülönböztetni a többitől, ezeken a narancsokon egy emberi köldökhöz hasonlító kinövés fejlődik ki a gyümölcs szárának a végénél, amely gyakorlatilag a narancs ikertestvére a gyümölcs belsejében. A köldök narancs húsa édes és nagyon lédús, emiatt ez a fajta tekinthető a világ legfinomabb narancsának. A köldök narancsok magtalanok, a gyümölcs héja könnyen leválasztható a gerezdekről.
A köldök narancs egyetlen mutáció eredménye, amely Brazíliában történt 1820-ban. A mutáció vezetett a sziámi iker-szerű, záratlan héjhoz és a gyümölcs magtalanságához. Az emberek a termesztésébe kezdtek más régiókban is. Az első amerikai helyszín, ahol termeszteni kezdték, a kaliforniai Riverside-ban volt; innen a narancs alternatív neve: „Riverside Narancs”.
Mivel a köldök narancs magtalan, ezért szaporítása csak dugványozással lehetséges. Technikailag minden köldök narancs ugyanarról a narancsfáról származik, amelyen egy spontán mutáció jött létre többszáz évvel ezelőtt Brazíliában. A narancs gazdák dugványozták a saját Navel narancsfáikat, és a friss állományt időközönként beoltották, annak érdekében, hogy a gyümölcsösök egészségesek maradjanak és szaporodjanak.
A Valencia narancsot gyakran nevezik nyári narancsnak, de a ténylegesen rendelkezésre álló idő, amikor ezt a narancsot megvásárolhatjuk a boltokban: februártól októberig tart. A Valencia narancs kicsi és közepes méretű termés, és előfordulhat, hogy mag van benne, de általában vékony héjú gyümölcs. Mikor a közkedvelt Navel elfogy a boltokból, ezt találjuk helyette.
A narancs a görög mitológiában
A görög mitológiában gyakran fordul elő az aranyalma. Egyes források szerint az aranyalma alma v. birsalma lehetett, mások gránátalmára tippelnek, de a legvalószínűbbnek a narancs tűnik. Több forrás is ezt a gyümölcsöt azonosítja a mítológiai aranyalmával.
Gaia, a Föld istene egy aranyalmafát adott nászajándékba Zeusznak és Hérának. Az Atlasz-hegységben található Héra istennő gyümölcsöskertje, itt élnek a nimfák, akik gondozzák és őrzik az Istennő kertjét és az örök ifjúság és a halhatatlanság aranyalmáit. A fa őrzését Héra egy sohasem alvó, száz fejű, tűzokádó sárkánnyal (Ladón) erősítette meg. Eurüsztheusz mükénei király Héraklészt 12 küldetéssel bízza meg, melyek közül az egyik, hogy lopjon aranyalmát a Heszperiszek (Nimfák) és Ladón őrizte kertből.
Ladónnal még Héraklész sem mert megmérkőzni, ezért Héraklész alkut kötött a heszperiszek apjával, Atlasszal. Az alku szerint ha Atlasz kihoz neki néhány aranyalmát Héra kertjéből, cserébe Héraklész átveszi vállára a Földgolyót. Ez így is történt, ám Atlasz vonakodott visszavenni a Bolygót. Héraklész megkéri hát, hogy legalább annyi időre vegye át tőle terhét, míg egy párnát tesz a vállára, hogy megkönnyítse terhének cipelését. Atlasz átvette a Földet, Héraklész pedig elsétált az aranyalmákkal.
Egy másik verzió szerint Héraklész megküzdött Ladónnal, így kerültek hozzá az almák. Héraklész volt az egyetlen, akinek sikerült almát lopni Héra kertjéből. Héraklész elvitte Eurüsztheusznak az almákat, ám neki nem volt rájuk szüksége, ezért nekiadta Héraklésznek. Héraklész Athénének ajándékozta őket, aki végül visszajuttatta őket eredeti helyükre. A „boldogság almáival” a szépséges Atalantát is sikerült elcsábítani, ám ezek nem azonosak a „viszály almájával”, amellyel Erisz indított el egy versengést a legszebbek között az Olümposzon.
A trójai háborút előidéző viszály szintén egy narancsnak köszönhető, amelyet Erisz, a viszály Istennője dobott Thetisz és Péleusz esküvőjének vendégei közé sértődöttségében, amiért nem hívták meg őt is az esküvőre. Az aranyalmára ez volt írva: „A legszebbnek”. Az Istennők összevesztek az almán, mire Zeusz parancsára a legszebb földi férfi; Parisz kellett, hogy válasszon Héra, Athéné és Aphrodité közül, mert Zeusz szerint csak ők hárman voltak méltók erre a címre.
Pariszt mindhárom Istennő megpróbálta megvesztegetni; Héra Európa és Ázsia feletti hatalmat ígért neki, Athéné bölcsességet és győzelmet minden felett, Aphrodité pedig a legszebb földi nő szerelmét. Párisz végül Aphroditének adta az aranyalmát. Athéné és Héra sértettségükben bosszút esküdtek Parisz városa, Trója ellen és Héra megtervezte Trója pusztulását. Aphrodité tartotta szavát, Páriszt Spártába küldte, és neki ajándékozta a világszép Heléné királynét, míg Meneláosz, a spártai király távol volt. Parisz Helénével kéz a kézben hajókázott Trója felé, mikor Meneláosz értesült a történtekről és bosszúból szent háborút hirdetett Trója ellen.
A narancsméz
Egzotikus méz, amely a mediterrán területeken jellegzetes, általában csemegemézként fogyasztják, sütéshez vagy főzéshez sehol sem használják. Világosbarna színű, (kristályos állapotban sárga,) a citrusfélék virágának illatára emlékeztető illatú méz, amely különlegesen finom, de nem igazán narancs ízű. A narancsméz nyugtató és görcsoldó, fejfájás elleni hatása mellett kiválóan gyógyítja a sebeket. Aki szereti a mézet, feltétlenül kóstolja meg a narancsvirág mézet kint, Görögországban! A Görög mézekről, a görög méhészetről az alábbi cikkben olvashatsz!
Nem árt tudni
- A narancs hűtőszekrényben akár 6 hétig is eláll.
- egy ember napi C-vitamin szükségletét egyetlen narancs fedezi.
- 1liter narancs illóolaj előállításához akár 2-300 kg narancshéjat is felhasználnak.
- a gyümölcssavak a fogzománc felületét feloldják, ezért narancs evés után közvetlenül ne mossunk fogat, mert az átmenetileg sérülékeny fogzománcnak nem tesz jót a fogkefe használata, várjunk a fogmosással kb. egy órát